A humanisztikus pszichológia felfogása a nevelésről. Gordon: Tanári Hatékonysági Tréning. Az 1960-as években erőteljes pszichológiai nézet, jeles képviselőik: Maslow, Rogers, Frankl. Az egészséges lelki fejlődés, az ember alkotó erői, az önmegvalósítás, az emberi teljesség áll érdeklődésük középpontjában. Humanista emberkép: az embert tekintik a dolgok mércéjének Minden ember magában hordozza a lelki egészséget, az önfejlődés igényét, belső energiái hajtják, hogy szükségleteit ( biztonság, törődés, szeretet ) kielégítse. A szabad önkifejezést, személyes fejlődést kívánja elősegíteni, a társadalmat is szeretné jobbá tenni tudatos és aktív szerepvállalással. Humanisztikus terápiák: Rogers szerint: interjús ( kliensközpontú terápia ) logoterápia és lélekelemzés pszichodráma ( Moren ) alaklélektani terápia Gestals-Perls ) tarnzakciós analízis ( E. Berne) integrációs terápia bioenergetikai terápiák Rogers-i terápia 3 f? fogalma: 1.őszinteség 2.elfogadás 3.hitelesség Az ember születésétől részese egy pozitív növekedési folyamatnak. A humanisztikus pszichológia felfogása a nevelésről A humanisztikus pszichológia legfőbb halála a kugruens kommunikáció; ami azt jelenti, hogy ne bújjunk álarc mögé, hanem spontán nyíltsággal, felszabadultan legyünk képesek önmagunkat adni. A kongruens kommunikáció a metakommunikáció és a verbális kommunikáció összhangját jelenti. A tanár nem lehet egyszerre mesterkélt és hatékony. A tanár feladata: motiválni a tanulást önállóságra ösztönözni az önbecsülést támogatni, az önbizalmat növelni csillapítani az izgalmakat gyengíteni a frusztráció a konfliktusokat feloldani Kerülni kell a megszégyenítést és a gúnyolódást. Th. Gordon: Tanári, szülői hatékonysági tréning ( TET, PET ) Az eredményes kommunikációs készségekkel foglalkozik. Tanító-tanuló kapcsolatában a minőség a döntő. Milyen a jó tanár-diák kapcsolat? Nyíltság, őszinteség, törődés, egymástól való kölcsönös függés jellemzi e kapcsolatot. A jó kapcsolat feltétele, hogy tisztázni tudják, hogy kié a probléma? A kommunikációs gátak, ún. közléssorompók helyett ( parancsolás, fegyelmezés, kioktatás ) az elfogadás nyelvén kell kommunikálni. A 12 féle kommunikációs gát: Öt jellegzetes elutasítást kifejező válasz: 1.Parancsolás, utasítás, irányítás 2.Figyelmeztetés, fenyegetés 3.Prédikálás, megleckéztetés 4.Tanítás, kioktatás, logikus érvelés 5.Tanácsok, javaslatok vagy megoldások ajánlása Bírálatot, értékelést, rendreutasítást tartalmazó válaszok: 6.Bírálat, kritizálás, hibáztatás 7.Szidás, megbélyegzés, címkézés 8.Értelmezés, megállapítás, elemzés Két másfajta, a jobb közérzet elérésére, vagy a probléma letagadására ösztönző válasz: 9.Dicséret, egyetértés, pozitív értékelés 10.Bíztatás, rokonszenv, vigasztalás, támogatás A leggyakoribb gát a kérdezgetés, hogy még több információval rendelkezzenek a problémáról: 11.Kérdezgetés, vallatás, kikérdezés, keresztkérdések A diákot a gondolatmenetéből kizökkentő témaváltoztatások: 12.Visszavonulás, kizökkentés, gúnyolódás, humorizálás. A kommunikációs gátak hátránya, hogy a gyerekekben azt az érzést keltik, hogy a felnőttet nem érdekli mondanivalójuk, le akarja őt rázni, problémáját elbagatellizálja. Konstruktív módszerek: passzív hallgatás: arra bátorítja a diákot, hogy egyre több problémát osszon meg a pedagógussal hatásos megerősítő reagálások: megfelelően alkalmazva a mosoly, a bólintás, és egyéb nonverbális jelek jelzések azt éreztetik a diákkal, hogy figyelünk rá, érdekel a mondandója aktív hallgatás : megkönnyíti a mélyben rejlő, tényleges problémák feltárását. Beindítja a problémamegoldó folyamatot, de meghagyja a diáknak a megoldás felelősségét. Ráhangolja a diákot, hogy hallgasson a tanárára. Több kölcsönös megértést, és törődést alakít ki a tanár és a diák között. Kockázatos, ha gépiesnek, manipulatívnak, hamisnak tűnik, valódi empátia, bizalom és elfogadás nélkül. te közlés helyett én közlések : az egész figyelem a gyerekre irányul, azt sugallja, hogy a tanár felelősséget vállal saját belső állapotáért és nyíltságáért, azzal, hogy ezt a saját magáról szóló értékelést megosztja a tanítványaival. Másrészt , az én-közlések meghagyják a viselkedésért érzett felelősséget. Nem járnak negatív hatással, lehetővé teszik a diáknak, hogy figyelmes és segítőkész legyen nem pedig sértődött és haragos. Az én-közlések részei: - nem ítélkező leírás - kézzel fogható hatás Konfliktusok megoldásának módszerei: I. A győzelem és vereség kétféle szemlélete: - tanár győz és a diák veszít - diák győz és a tanár veszít Mindkét módszer a hatalmon alapszik, mindkét fél harcnak tekinti a konfliktust amit meg kell nyerni. A tanárnak csak addig van hatalma az osztály felett amíg a tanulóknak kívánságaik, szükségleteik vannak. Ahogy a diákok egyre nagyobbak lesznek kívánságaik egyre kevésbé függnek szükségleteik a tanároktól, így azok elvesztik a jutalmazásból, büntetésből eredő hatalmukat. Alig marad hatásos jutalmazó, büntető eszköz ( középiskola ) II. A diákok megküzdési mechanizmusai: Lázadás, dac, ellenállás, megtorlás, hazudozás, árulkodás, mások hibáztatása, pletykálkodás, csalás, puskázás, győzni akarás, veszítés gyűlölete, klikkek kialakítása, meghunyászkodás, hízelgés, konformitás, visszahúzódás, kimaradás, regresszió. III. Konfliktusmegoldás vereségmentes módszere: A konfliktus szereplői egyesült erővel kutatják, mindkettőjük számára elfogadható megoldást, olyat, amely egyikük vereségét sem jelenti. Ez egy 6 lépéses folyamat: 1. probléma meghatározása 2. lehetséges megoldások keresése 3. talált megoldások értékelése 4. a legjobb megoldás kiválasztása 5. döntés végrehajtása 6. a megoldás sikerességének utólagos értékelése Környezetmódosító hatások: - az osztályterem megváltoztatása a környezeti ingerek tompítása vagy gazdagítása törődjünk többet a megfelelő tanulási stratégia kialakításával is A pedagógusok tanulják meg és gyakorolják a segítő beszélgetést, empatikus odafordulást. A T.E.T. és a P.E.T. alapelvei azonosak, a tanár behelyettesíthető a szülővel. Ezek a módszerek az élet minden területén használhatóak. A problémákkal küzdő diákok segítésének konstruktív módszerei. Az eredményes kommunikáció gátjai A hatékony tanár-diák kommunikáció. A tanulók iskolai teljesítményét döntő mértékben meghatározza a pedagógus előrelátása a tanulók iskolai előre meneteléről. A tanári elvárások közvetítője a szociális énkép. A tanári elvárások és a gyermeki énkép alakulása szoros kapcsolatban van. Az előítéletektől, beskatulyázástól mentes pozitív elvárás, a bizalomtéli légkör ösztönzi a tanulói teljesítményt. Fektessünk nagyobb hangsúlyt diákjaink megismerésére, kerüljük az elhamarkodott ítéleteket. Rogers szerint fontos: őszinteség ( akceptancia ) elfogadás, melegség, nem ítélkező megértés hitelesség, kompetencia; önmaga legyen a saját érzelmeit nyilvánítsa ki Jó ha a tanár nyílt, őszinte, törődik a diákjaival, valamilyen szinten pedig kölcsönös függés jellemzi a kapcsolatot. Mindig tisztázzák, hogy kié a probléma. A kommunikációs gátak, ún. közléssorompók helyett ( parancsolás, fegyelmezés, kioktatás ) az elfogadás nyelvén kell kommunikálni. A pedagógus legyen empatikus. A játszmák fogalma, gyermekjátszmák leépítése