A szocializáció fogalma, folyamata, színterei: elsődleges és másodlagos szocializáció A szocializáció fogalma: a személyiségfejlődés folyamata, amely során az egyén integrálódik az adott társadalomba, magatartási mintákat sajátít el, környezetével kölcsönhatásba kerül, kialakul az önmagáról alkotott képe és az un. Én ideálja. A születéstől a halálig tart. A születés pillanatától hatással van az egyénre a környezet és az egyén által adott válaszok viszont hatással vannak a környezetre. Bizonyos szinten az egyén alakítja a környezetét. A szocializációt úgy is lehet értelmezni, hogy az egyén elsajátítja azokat a társadalmi szerepeket, amelyeket az élete folyamán be kell töltenie. A szerep viselkedési mintákból, jogokból és kötelezettségekből áll. Különböző státuszokhoz különböző szerepek tartoznak. A státusz egy a társadalomban elfoglalt helyet jelent. Ha nem felel meg a státusza az elvárásoknak szerepkonfliktusba kerülhet az egyén. A szocializáció folyamata: 1. Kommunikáció az anya és a gyerek között. Mosoly, gesztus, törődés, verbalitás. 2. Gyermek és a család között. Előtérbe kerül - a 2.életévt?l - a verbális kommunikáció 3. Gyermek és a játék. Játék közben fejezi ki az alkotást, szocializációt, mintegy begyakorolja. Először egyedül játszik, majd a testvérével egy csoportban. Fogalmakat tanul meg (fegyelem, céltudat, türelem, stb. ). Öt éves kor után elszakad a szülőktől, a szocializációnak lezárul ez a szakasza, itt már elég tudással rendelkezik, hogy új szakaszba lépjen - közösségbe, oviba, iskolába lépés. Szocializációs közegek: Megkülönböztetünk elsődleges / primer / ill. másodlagos / szekunder / szocializációs közegeket. Primer közeg a család, másodlagos a kortárs csoportok. A mese nagyon fontos a szocializációban: 1. a kicsi is eléri általa a céljait, nem nyomják el, 2. a jó elnyeri jutalmát, 3. a rossz megkapja büntetését mindezeken keresztül megerősíti a gyerek érzéseit. Testvérek szerepe: - a kis korkülönbség rivalizálást okozhat / az anya felkészültsége sokat javíthat a helyzeten / - 2. gyerekkel az anya engedékenyebb - ez is rivalizáláshoz vezethet - páros helyzet mindig kedvez a rivalizálásban, több gyerek esetén ez nem jellemző - a gyerekek nem akarnak hasonlítani egymásra, általában különbözőek akarnak lenni - testvérszeretet fontos kapocs az életben - segítség egymás számára. A gyerekekben nagy az utánzásra való hajlam. A szülők ettől félnek, mert gyengének tartják gyermeküket, de ez nem így van. A gyerek kipróbál különböző viselkedési helyzeteket, azok között választ olyan módon, ahogy erre a környezete reagál. A tradicionális kultúrákban a családokban zajlik a tanulási folyamat, ill. ebben a környezetben kapják meg a gyerekek a formális oktatást is. A másodlagos szocializációs közeg: Ezek a kortárs csoportok, az iskola, a barátok és minden olyan közösség, amellyel kapcsolatba kerülünk. A csoport, a közösség normákat szab ezáltal viselkedésünket nagyban befolyásolja. Az egyénnek bizonyos társadalmi normákat, értékeket közvetít, amely az adott kultúrához szorosan kapcsolódik. Ha vét az egyén ezen szabályok, normák ellen akkor büntetést kap, súlyosabb esetben kirekesztődik a társadalomból. Szocializáció az óvodáskorban: együttes élmény, hasonló játék köti össze őket, a csoportalakulás legelemibb fázisa. Kisiskoláskorban: együttműködés lesz a fontos, meghatározott funkciók alakulnak ki a csoportokban. Ez már a csoportosulás magasabb foka. Iskoláskor: együttérzés a lényeg, teljes személyiségével vesz részt a csoportban. Igazi csoport. Serdülőkor: átpártolás jelensége, elfordul a felnőttek világától, a szülő ellen fordul. A vezető "sztár" olyat tesz amit más már nem mer megcsinálni. Vágyott világot testesíti meg a vezető. Kortárs csoportoknál fontos a személyközi kapcsolat, 2-3 gyerek közötti baráti viszony. Ezt a család erősen befolyásolja. A felfelé barátkozást tartják fontosnak a szülők, számít a barát tanulmányi eredménye Csoportkapcsolatok: osztály, szakkör, sportkör. Ifjú korban a szektákba kerülés előfordulhat. Nincs alá-fölé rendeltség, egyenrangúság elve érvényesül. Iskola: Célorientált intézmény, fő célkitűzése a gyermek nevelése. Fontos, hogy motiváció legyen a gyermekben, legyen belsőből fakadó oka iskolába járni. Ma a család a nevelés feladatát át akarja hárítani az iskolára, holott az csak segítő szerepet kap a gyermek nevelése során. A szocializáció az életút során tovább folytatódik a munkahelyen. Az élet leépülési időszaka a reszocializáció. Itt már nem képes ellátni magát az egyén, intézményben / szociális- öregek otthona/ kénytelen élni, vagy a gyermekei látják el, gondoskodnak róla. Itt az ember személyisége kerül válságba. / börtön is lehet ez a gondoskodás/ Az élet vége egyben a szocializáció végét is jelenti. Halál= sűrített szocializáció A halálig vezető stádiumok: 1. tagadás 2. düh 3. alkudozás 4. depresszió 5. elfogadás Fontos a haldoklónak társas érintkezés, a család közelsége. A szocializáció egymáshoz kapcsolja a nemzedékeket. A szocializációs magatartásformák elsajátítása: imprinting, utánzás, modellkövetés, identifikáció, interiorizáció. 1. Imprinting- korai bevésődés lényege: tartós kötődés azon faj egyedeihez, amelyet az újszülött egyed először megpillant az élet korai szakaszában kialakul és az élet végéig tart madárfajok jellemzője: ~madarak követő mozgása, akár fajbéli akár nem ~K1. Kísérlet: fakacsát tettek az újszülött kacsák elé- azt is követték anya- gyermek kapcsolat történései meghatározóak a korai bevésődésben ~ pl.: -gyermek sírása ( hívó, jelző ) - anyai testtel való szoros kontaktus- csecsemők balkézen tartása ( szívhang ) - mosolyválasz - ismeretlen arcra félelem, sírás a válasz 2. Utánzás spontán tanulási forma a megerősítés ( jutalmazás, büntetés ) fontos szerepet játszik észlelt viselkedésmódok, cselekvések megfigyelése, lemásolt követése, majd pedig mindezeknek többszöri megismétlése alapján végbemenő tanulási folyamat célja nem az ismeretszerzés, hanem a minta minél pontosabb lemásolása ( felnőtt korban is előfordul, de pontos cél érdekében) 3. Modellkövetés a gyermek és a felnőtt már nem mindenkit utánoz, csak azt a személyt ( személyeket ), akit ( akiket ) modellül választ fontosabbá válik a megerősítés ( jutalmazás, büntetés ) gyermekeknél: ~ legfőbb modellválasztás indítéka a szeretet- a szeretett személy megjelenítésével jutalmazza önmagát ~ empatikus utánzás: azért utánoz valakit, mert az sikereket ér el, jutalmat kap; érzelmileg azonosul a modellel pl.: kistestvér a nagyobbat ~ szerepirigység: a gyerek irigyli a felnőtt szerepet, ezért utánozza azt ~ szociális hatalom: presztízskérdés- apa képviseli; nemi azonosság felismerése után a gyermek az azonos nemű szülő utánzásában vesz részt ~ büntetés elkerülése, félelem miatt 4.Identifikáció - azonosulás a szociális tanulás tudatos formái lényege: mintakövetés, a modell " lemásolása ", azonban itt tudatos " bensőleg " is idomul a modellhez fontos a modellül választott személyhez fűződő viszony megtartása gyermekeknél: ~ akaratlanul, spontán módon veszi át az érzelmileg jelentős személyek viselkedésmódját, elvárásait, tulajdonságait ~ kisgyermekkorban teljesen azonosul a szeretett szülővel pl.: anya távolléte- feszültséget okoz- elkezdi utánozni, megjelenítve őt ~ az ~ lehetővé teszi az ellentmondások feloldását: elvárásoknak való megfelelést és a vágyak korlátozását anélkül, hogy a lemondás gyötrelmét átélné- kialakul " én " önszabályozó képessége, az önkontroll felnőttnél: ~ megválogatja, hogy milyen véleményeket, értékeket, cselekvéseket " vesz át " másoktól-az egyén hisz az átvett véleményekben, értékekben, belsőleg is elfogadja azokat 5. Interiorizáció- belsővé tétel a szociális tanulás legmagasabb szintje az egyén azért fogadja el egy másik személy befolyását, mert az egybevág saját belső értékrendszerével fokozatosan függetlenedik a külső forrástól, beépül a személyiségbe, értékrendszerének részévé válik pl.: a kisgyermek szobatisztasága- külső elvárás, amely belsővé válik A családi szocializáció. A család struktúrája, működése, támogató funkciói. Életciklusok ( Hill). Családi nevelési stílusok. A családi szocializáció zavarai. Családi szocializáció: Ebben a közegben az érzelmi mélység dominál. A gyermek elsődlegesen a családé, az ? feladatuk a nevelés. Ebben különböző intézmények segítik a családot. A család minden tagjának meghatározó szerepe van, legfontosabb az anya szerepe. Érzelmi biztonságot ad, és a kötődés megalapozója. Az anya adja az otthon biztonságát, a kapcsolatok megtalálását. Az anya mindig elfogadóbb mint az apa. Általában az anya adja tovább az emberi értékeket a nevelés során. Anya - boldogság, apa - sikeresség. Az anyák elfogadóbbak, többet dicsérnek, jutalmaznak, bíztatnak. Az anyaság kérdése jó szülő leszek-e? Az apa szerepe: a társadalmi elvárások közvetítője. Teljesítmény, siker, pénz, munkaorientált, stb. A szülők iskolai végzettsége meghatározó szerepű, ezen a téren az apa iskolai végzettsége dominál. Az apák elutasítóbbak az örökbe fogadott gyermekkel szemben mint a sajáttal. A szülők szerepe: Bizonyos gyereklétszám ( 5 fő ) felett n? bennük a szorongás, félnek a megélhetéstől, gazdasági helyzettől függően. Ha az anya 30 éves kor felett szüli az első gyerekét nagyobb az empátiája a gyerek felé. Ha magasabb az iskolai végzettsége nagyobb toleranciával fordul a gyerek felé - ez viszont személyiség függő. Ha a házasság megromlik a születés előtt a csecsemő ellátása romlik. Ha később romlik meg, akkor a gyerek felé fordulnak a szülők. A család fogalma: olyan elsődleges csoport amely legszűkebben egy férfi és egy n?, valamint leszármazottaik tartós együttélését jelenti. Az együttélésben megjelenő szerepek hálózata olyan funkcionális rendszert jelent, amelynek terjedelmét és tartalmát alapvetően a társadalmi környezet határozza meg. A család jellemzője a monogámia, de van poligámia / 1 férj több feleséggel /, és létezik poliandria / 1 feleség több férj / is. Család típusai: származási család: amelybe az ember beleszületik nemző család: amelyikbe felnőttként lép be nukleáris család: együtt van a férj, a feleség és a gyerek csonkacsalád nagycsalád / kiterjesztett /: több generáció él együtt Családi formák: 1.nyitott ágazati család / középkorra jellemző / 2.patrilokális család / férj szüleivel él együtt az új család / 3.matrilokális család / feleség szüleivel élnek együtt / A család funkciói: - Termelési funkció / családi gazdaságok - középkor / - Fogyasztó funkció - biológiai funkció - utódnemzés, - gyermekek szocializációja - nevelés - felnőttek pszichés védelme A család támogató funkciói: - az érzelmi / gyakorlati támogatás - információkat összegyűjti és megszűri, közvetíti a családtagoknak - visszajelző és útmutató / igyekszik befolyásolni a családtagok véleményét / - az életfilozófia és az identitás forrása - a regenerálódás színtere / ebben az együtt eltöltött szabadidő nagyon fontos / - közbenjáró, probléma megoldó A család szocializációs zavarai: A szocializáció zavaraiban kell keresni a deviáns viselkedések kialakulásának mélyen fekvő okát. A családi szocializáció zavarai főként a család funkciója és a környezet közötti viszony megváltozásából ered. 1.családon belüli változások: A családi hierarchia megváltozásából eredő gazdasági, vagyoni, jövedelmi helyzetének megváltozása milyen a család háztartásának szerkezete családi szerepek közötti és szerepeken belüli viszonyok, konfliktusok 2.külső környezeti hatások: korai környezeti ingerek elmaradása szülők személyiségi zavarai az oktatás hiányossága, minősége nyelvi kódok szintje szexuális zaklatás nemi- és testi erőszak / háttérben v.m. deviancia áll / baleset, betegség / iszákosság, drog, stb. /