12. A motiváció fogalma, fiziológiai alapjai.
2005.01.15. 16:11
A motívumok rendszere, a motívumok hierarchiája (Maslow). Teljesítménymotiváció és igényszint. A tehetséges gyermek. A teljesítményszorongás, az iskolafóbia. A hangulati élet zavarai.
A motiváció fogalma, fiziológiai alapjai.
Motiváció fogalma: a viselkedés kiváltásában, fenntartásában és irányításában szereplő lelki folyamat, hormonális és idegi változásokat is beleértve. Latin eredetű szó ?movere? ( mozgatni, mozogni ). Az ?emóció? szó is ebből származik. A magatartás oka, miértje. Mindazon tényezők , amelyek felelősek egy viselkedés jelentkezéséért, fennmaradásáért és megszűnéséért. A viselkedés irányát megszabó és energetizáló tényezők.
A motiváció és emóciók kapcsolata. Sok átfedés van: etimológiai, ideglélektani hátterük közös. A jelenség szintjén is sok átfedés van: ugyanazt motivációnak és emóciónak is fel lehet fogni. Ha a viselkedést nézzük a motivációs jelleg domborodik ki, ha a belső élményt, akkor az emocionális.
Korai filozófiai nézetek: Arisztotelész és Platón szerint a szabad akarat, értelem és célszerűség irányítja a viselkedéseinket.
Darwin szerint állat és ember közti különbség inkább mennyiségi, mint minőségi.
Motivációt Freud vizsgálta. Freud /pszichoanalitikus elmélet - ösztönműködés, mint hidraulikus elgondolás: az agresszió / olyan energiát alkot, amely a test belső feszültségei nyomán felhalmozódik, majd a körülményektől függően más-más csatornákba terelődik. - I. vh. után: halálösztön-koncepció /a halálösztön olyan biológiailag megadott belső tendencia, amely a kapcsolatok lebontására tör, az élő szervezetet a szervetlen állapotba visszavinni igyekszik. Befele fordulva öndestrukcióhoz, kifelé fordulva gyilkoláshoz vezet. - de ez a szublimáció által társadalmilag elfogadott formában is lehet - hentes, sebész.
A motiváció fiziológiai alapjai:
önfenntartási motívumok: hőmérsékletszabályozás
szomjúság
éhség
szexuális fejlődés
szociális motívumok
kíváncsiságmotívumok
Motivációval kapcsolatos alapfogalmak:
1.Ösztön: Olyan veleszületett biológiai erő, amely meghatározza a viselkedést adott körülmények között. Egy elmélet szerint, nemcsak a viselkedést, hanem a gondolatok is ösztönösek. Freud: élet- és halálösztön. Volt, aki 2000 ösztönt különített el.
2.Szükségállapot: a szervezetben feszültséget okoz
3.Szükséglet: a szervezetben kialakult hiányállapot
4.Homeosztázis: a szervezet belső egyensúlyi állapota
5.Drive: a motivációs viselkedés energetikai komponense hajtóerő, késztetés.
Drive - elmélet: A ?20-as évektől az ösztönök fogalmát a Drive fogalmával helyettesítették. Drive = vezet, űz, hajt. A Drive késztetést, hajtóerőt jelent, a szükséglet pszichológiai megfelelője, vetülete. A szükségletek mögött valamilyen élettani hiányállapot áll. A Drive kellemetlen feszültségi állapot, amely a szükségletek kielégítése a hiányállapot megszüntetésére készteti a szervezetet.
Drive redukciós elmélet: teljes nihil állapota = ingermegvonásos elmélet: a szervezet a teljesen minimális drive-szintre törekszik. A minimális drive-val járó ingermegvonásos helyzet kifejezetten kellemetlen. Sokszor inkább az izgalmat fokozó tevékenységet keressük.
Alkalmasabb magyarázat az Optimum-arusal elmélet / Homeosztázis /: ahogyan az élettani értékeknél, a pszichológiai változásoknál is van egy olyan középhelyzet, egyensúlyi állapot, amit kellemetlennek tartunk.
6. Incentívek: Küls? ösztönök, ingerek is befolyásolják a viselkedést ( pl.: táplálék, illat, látvány )
Az idegrendszer szabályozza a limbikus rendszer, hipothalamusz, vegetatív idegrendszer szabályozza.
Cselekvéseink alapvető indítékai azok a késztetések, amelyek valamely szükséglet jelentkezése hoz létre. Ezek a késztetések = motivációk. Minden célirányos viselkedést motivált viselkedésnek nevezzünk. A szükségleti kielégítésnek természetesen környezeti feltételei is vannak, és a kielégítés módjában természetese szerepet játszanak az élőlény korábbi tapasztalatai is.
Drive-redukció és drive-indukció
Hull ? Drive- redukció elmélet ? a környezetükkel anyagcsere-kapcsolatban álló élőlények között a fejlett központi idegrendszerrel rendelkezőknél az élettani állapotok szükségletként jelentkeznek és reprezentálódnak az agyban. Ha ez automatikusan vezérelt testi működéssel nem szüntethető meg, akkor az idegrendszerben cselekvésre késztető feszültségi állapot jön létre ? Drive. Ez az állapot addig marad fenn, amíg egy célirányos viselkedés nem csökkenti a feszültséget. Az élőlényeket tehát az készteti cselekvésre, hogy feszültségállapotukat redukálják. A Drive erőssége nemcsak a szervezet állapotától, hanem a környezettől is függ. Ezt a vonzerőt, ami hozzájárul a viselkedés irányának és energiájának meghatározásához, incentív (jelentéssel bíró)értéknek nevezik. Amennyiben a Drive-redukció sikeres, az egyben a hozzávezető cselekvéssor megerősítését, ismétlődésének esetén pedig megtanulását jelenti.,
Amerikai kutatók ? nemcsak a feszültség csökkenése, hanem a növekedése is megerősítő hatású ? drive-indukciónak nevezik. Optimális arousal-szint elmélete ? az élettani hiányállapotok, illetve tanult szükségletek az optimális szint fölé emelik az idegrendszer általános izgalmi állapotát. Ilyenkor az izgalmi szint csökkentése, a drive redukciója kívánatos. Ha viszont alapvető szükségleteink kielégítettek, és túl kevés az inger környezetünkben, akkor aktívan keresni kezdjük a komplexebb, újdonságot hordozó helyzeteket, amelyek növelik a feszültséget. Tesszük ezt mindaddig, amíg el nem érjük az optimális izgalmi szintet.
Motivációs állapotok osztályzása
Túlélési motívumok ? minden élőlény igyekszik belső egyensúlyát fenntartani. A belső környezet állandóságát fenntartó működést homeosztázisnak nevezzük. ? az ebben szereplő folyamatok nagyobb részét reflexek irányítják (pl. légzés). De vannak részei, amelyben szándékos viselkedési elemek is szerepelnek (pl. táplálkozás). A túlélési motívumokkal kapcsolatos testi működéseink központba az agy hipotalamusza. Kiterjedt kapcsolatai vannak perifériális receptorokkal, alsóbb idegi központokkal és az agykéreggel. A függelékként elhelyezkedő agyalapi mirigyen, a hipofízisen keresztül közvetlenül irányítja a hormonrendszert. Hőszabályozás ? bőrben hőreceptorok érzékeli a külső hőt, ha tűréshatárt meghaladó mértékben eltér az ideális értéktől, akkor automatikusan kiigazító folyamatok indulnak be. (hidegben hajszálerek összehúzódnak ? hő-leadás csökken, melegben hajszálerek tágulnak, izzadásmirigyek fokozott működése) folyadékháztartás szabályozása ? speciális receptorok érzékelik a sejteken belül és a sejtek közötti folyadéktér nyomását. táplálkozás ? hipotalamuszban van az ún. éhségközpont ? ez indítja meg a táplálkozást.
Szociális motívumok ? A szociális környezet mással nem helyettesíthető hatást gyakorol az ember viselkedésére. (1.) Szexuális és anyai viselkedés ? a faj fennmaradását szolgálja. E motívumok viselkedésre késztető hatása nagyon erős, ezért az alapmotívumok közé soroljuk őket. A nemi működés hátterében fontos szerepet játszanak a hormonok. Vizsgálatok bizonyítják, hogy férfiaknál kasztráció, nőknél menopauza után sem fejezik be szexuális életüket ? arra utal, hogy az embereknél a szexualitás kikerül a hormonrendszer kizárólagos ellenőrzése alól. Szexuális viselkedésünkre a kulturális hatások is befolyást gyakorolnak. A nemek között jelentős különbség van a szexuálissal összefüggő attitűdökben. ? A nők az állandóságra, a férfiak a változatosságra törekszenek. (2.) Utódpótlás ? Harlow ? kísérlet majmokkal ? kölyköket elválasztotta az az anyától ? később viselkedésükben zavarok léptek fel. Felnőtt korukban sem szexualitásra sem utódpótlásra nem voltak képesek. Másik kísérlet ? majom és drótanya, másik majom és szőranya, harmadik majom és rendes anya. A velünk született reakciók mellett a korai tapasztalatoknak is van szerepük az utódgondozásban. Csecsemő látvány kiváltja az anyai ösztönöket.
A motívumok rendszere, a motívumok hierarchiája (Maslow).
A motívumok alapvető rendszere ( Morgan alapján )
1. szükségletek
2. homeosztatikus késztetések
3. Drive
4. érzelmek
5. vágy
( együttesen alkotják a viselkedés motivációs alapját )
1. szükségletek
fiziológiai folyamatokra utal
hiányállapotot jelöl a szervezetben, amely tartósabb fennállás esetén károsodást okoz, vagy az életet veszélyezteti
pl.: táplálékhiány, kiszáradás, hőmérséklet túlzott csökkenése vagy emelkedése
olyan cselekvésre késztet, ami a hiány megszűntetésére késztet
2. homeosztatikus késztetések
fontos a szervezet belső környezetének állandósága, egyensúlya- ezt biztosítja a Homeosztázis
a szervezet belső nedvei kémiai összetételének állandó szinten kell maradni, mert az eltérés veszélyezteti az életet
az eltérés elindítja a szervezet homeosztatikus mechanizmusait, amelyek helyreállítják a normális állapotot
3. Drive
jelentése: űzni, hajtani
akkor lép fel a szervezetben, ha valamilyen hiányállapot jelentkezik, s azt belső automatikus szabályozással nem lehet kielégíteni
éhség, szomjúság, szexuális vágy síkján jelenik meg, s ezzel kielégítő viselkedésre indít
olyan Drive is kialakulhat, amely nem elégít ki semmilyen biológiai szükségletet: pl.. édességkedvelés, dohányzás
legalapvetőbb Drive- ok:
éhség, szomjúság
salakanyag ürítés
szexuális, utódápolás
alvás védekezés
Általános aktivitás- Drive:
mozgásosság fokozódásában nyilvánul meg
a szellemi működésre is érvényes
szellemi játék: célja unalom elűzése- ebben mutatkozik az élőlény aktivitásigénye, magasabb izgalmi szintet keres
Explorációs Drive:
kíváncsiság
kutató- tájékozódó motívum
biológiai eredetű
állatoknál: helyváltoztató mozgásoknál jön létre
ember: manipuláció során ismerkedik az új tárgyakkal
egész életen át erősen hat ez a kutató késztetés
4. érzelmek
emóció- latin movere = mozgatni szóból
belső késztetésként működnek
keletkezésében a környezeti tényezők játszanak szerepet
értékelő, minősítő lelki jelenségek
jelzik a szervezetünket érő ingerek pozitív vagy negatív voltát
formái:
alapvetőbb érzelemfajták ( primer érzelmek )
testi öröm
fájdalom
magasabb rendű érzelmek
tapasztalás, tanulás során alakulnak ki
félelem:
tapasztalatokon alapuló érzelem
veszély elkerülésére késztet
fokozhatja a koncentrációt
meggyorsítja a védekezést
sok kiváltója lehet:
konkrét félelem: kutya, tárgy, bármilyen dolog
szimbolikus félelem: képzeletbeli dolgok
szeparációs félelem: 7-8 hónapos korban anyától való távollét
a büntetéstől
szorongás:
rokona a félelemnek
tartóssá vált félelemérzet, amely a veszély elmúlásával sem szűnik meg
kiváltó ok távoli, közvetett
megváltoztathatja a viselkedést
gyakran a szervi működéseket is befolyásolja
nem bízik magában
teljesítménye képességének szintje alatt marad
fajtái:
facilizáló szorongás:
bizonytalansági helyzetekben ( verseny, vizsga )
motiváló hatású
teljesítményszintet növeli
debilizáló szorongás:
túlzottan felerősödött szorongás, ami káros
hosszan tartó
teljesítményromboló
érzelmeink asszociálódhatnak egymáshoz
gyenge érzelmek nem vagy alig befolyásolják viselkedésünket
intenzív érzelmek erősen befolyásolják viselkedésünket
5. vágy
tanult motívumfajta
előzetes tapasztalás útján kialakult vonzódás
amire vágyunk, az a cselekvésünk célja
A motívumok hierarchiája Maslow alapján
5 alapvető késztetés- csoportba sorolja a motívumokat:
1.: fiziológiai késztetések:
a szükséglet, Homeosztázis, Drive a legalapvetőbb motívumok
ha ezek kielégítetlenek, akkor a többi motívum háttérben marad
kielégítésük után, újabb magasabb rendű igények jelentkeznek
2.: biztonsági igények:
előnyben részesíti a megszokott, ismert dolgokat a szokatlan és ismeretlennel szemben
3.: szociális motívumok:
szeretet, gyengédség, valahová tartozás igénye ( barátság, szerelem, család )
4.: önbecsülés motívumai:
e szükséglet kielégítése önbizalomhoz vezet
kielégítetlensége kisebbrendűségi érzést, súlyos érzelmi zavarokat idézhet elő
5.: önmegvalósítás igénye:
arra készteti az egyént, hogy azzá váljon, aminek az elérésére képes
Teljesítménymotiváció és igényszint.
Teljesítmény motiváció: Késztetést érez céljai elérésére, a teljesítmény emelésére, mások túlszárnyalására. Jellegzetesen belső humán motiváció, aminek kialakulásánál és fenntartásánál külső megerősítéseknek is nagy szerepük van. A késztetések a környezet megváltoztatását célozzák., az egyén próbál hatékony és eredményes lenni. A teljesítmény motiváció az alapja a megfelelés iránti vágynak és a szociális elvárásokhoz való alkalmazkodásnak. A környezet a teljesítményeinken keresztül értékel minket. Az egyén ennek hatására megtanulja értékelni önmagát és az önértékelés folyamatában teljesítményét a környezethez és saját korábbi teljesítményéhez hasonlítja. Új feladataihoz korábbi teljesítményei alapján bizonyos elvárásokkal fog hozzá.
Ezt az önmagunktól elvárható teljesítményszintet, előzetes célkitűzést igényszintnek nevezzük. Az igényszint azon elvárások összegsége, amelyeket az előzetes motívumok és tapasztalatok befolyásolnak. A teljesítmény és az elvárás nem mindig esik egybe. Kettő közötti eltérést céldisszerepanciának hívjuk. Ha a teljesítmény az elvárást meghaladja ennek előjele pozitív, ha nem, negatív ? kudarc élményt okoz. Az igényszint is e szerint változik. A siker okát magunkban, a kudarcét a környezetben keressük általában. A siker vagy a kudarc többszöri ismétlődésének hatására alakul ki a sikerorientált, vagy a kudarc kerülő magatartás. Sikerorientált attitűd: olyan igényszintet állít fel amelyet el is tud érni. Kudarckerülő attitűd: olyan alacsony igényszint lesz, hogy a kudarc kizárt legyen
Az elismertetés: olyan külső késztetés, amelynél a teljesítmény nem cél, hanem eszköz arra, hogy általa mások megbecsülését kivívjuk.
A hangulati élet zavarai.
A hangulat zavarának alapfeltétele a szerotonin alacsonyabb szintje az idegrendszerben. Mindehhez még a hormontermelésért felelős pajzsmirigyműködés zavara is kapcsolódik.
I. Depresszió: A depresszió a fejlődési, a környezeti, a genetikai, az élettani és a biokémiai változók összetett kölcsönhatásának következménye. A kedvtelenség, a szomorúság állapota, borús, önkritikus gondolatok, csökkent kezdeményező erő és reakció készség kíséri. Modern társadalmak betegsége. Sokszor szorongás társul hozzá. Tünetei: negatív érzelmek, inaktivitás, csökkent önértékelés, döntésképtelenség, pánikreakciók, alvásproblémák. 10 éves kor alatt a fiúknál, felette a lányoknál gyakori. Kutatások, ikervizsgálatok bizonyítják az örökletesség szerepét a depresszióban. Több szempontból osztályozzák a depressziót:
- súlyosság szempontjából:
disztimia: enyhe, tartós magatartási zavar; befelé forduló, túlzottan lelkiismeretes, nincs humorérzéke
nagy depresszió: nincs karakterológiai háttere, az első epizód néhány hét alatt alakul ki és a tünetek tönkre teszik az egyén addigi életét. Néhány hónapig tart, majd eltűnik.
pszichotikus depresszió: megszűnik minden kapcsolata a külvilággal, a realitással, hallucinációi vannak
neurotikus depresszió: nem veszíti el a kapcsolatát a külvilággal.
- a depresszió keletkezési forrását tekintve:
reaktív : ha a depresszió küls? ok miatt jön létre ( szeretett halála )
endogén : ha belülről fakadó ok miatt jön létre.
A depresszió tünetei:
1. depresszív hangulat: tartósan boldogtalannak, szomorúnak érzi magát, tehetetlenség, reménytelenség érzése
2. a halál, az öngyilkosság vissza-visszatérő gondolatai
3. megszokott tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése
4. az étvágy és az alvás zavara
5. pszichomotoros lassulás: elsősorban a serdülőkre jellemző, arcvonásuk érzelmeket nem tükröznek, testtartásuk görnyedt, vállát előre ejti, beszéde halk, hosszú szünetekkel teli, óvatos.
6. energia hiánya: serdülőkre jellemző, fáradtság, kimerültség érzése
7. az értéktelenség érzése: súlyos önértékelési zavarokkal küszködnek, sokszor bűntudat gyötri
8. a gondolkodás akadályai: döntési és koncentrálási képességek gyengülése, emlékezet zavarai, gyermeknél a tanulmányi eredmény erős romlása
9. ingerlékenység: könnyen haragra gyúl, agresszív
Analitikus depresszió: A korai gyermekkorban átélt ?tárgyvesztés? egy új helyzetben felidéződve és újra átélve vezet a depresszióhoz. Spitz 3 hónapos - csecsemőotthonban lévő - gyerekeket vizsgált akik az otthon kitűnő gondozása ellenére 9 hónaposan mint egy fa darab feküdtek vagy ültek. Ezt a jelenséget elnevezte hospitalizációnak. Gondozásukból hiányzott az anyai szeretet. Ha egy csecsemőt elszakítottak az anyjától hosszabb időre a gyerek apatikussá vált (étvágytalan, kedvtelen). Ezt a tünetet nevezte el analitikus depressziónak Spitz.
Fázisai:
Tiltakozás: a gyerek sír, dühöng
Kétségbeesés: a gyerek aktivitása csökken, passzív és visszahúzódó lesz.
Közöny: a szeparáció okozta tünetek enyhülnek, a gyerek elszakítja az anyához kötödés szálait.
II. Tanult tehetetlenség: A depresszióra emlékeztetőtüneteket mutat, de nem az.(Kutya- áramütés) Ha a gyerek a szocializációja során folyamatosan - különösen a 7-8 éves korban - a felnőttek által negatív értékelést kap, akkor elfogadja azokat és az ?én?-je részévé teszi azokat. Ettől kezdve önmagát egy negatív séma szerint értékeli. / önmagát beváltó jóslat /
III. A bipoláris kórkép: a hangulati betegségek 5-10 %-át teszi ki, melyet mindkét véglet jellemez. Ezek az un. mániás depresszió betegségek. Enyhe és súlyos mániákus állapotok váltogatják egymást. Az első esetben feldobott, nagy tervei vannak energiával teli, bízik önmagában, a második esetben, ráillik a ?dühöngő őrült? jelző. Agresszív, képzelgései vannak, nem tud tájékozódni. Ezt az állapotot általában depressziós periódus követi.
|