18. A kommunikáció fogalma, formái.
2005.01.15. 16:24
A verbális és nonverbális kommunikáció. A metakommunikatív közlésmódok. A nyelvi hátrány, a korlátozott és a kidolgozott kód jellemzői. Kommunikációs zavarok.
A kommunikáció fogalma, formái.
~ kommunikáció: latin eredetű szó, communis= közös; communicatív= közzététel
~ fogalma: olyan interakció az emberek között, melynek tartalma az információ cseréje
~ jellemzői:
1. Az információt jel formájában a kommunikációs eszközök közvetítik
természetes jel: hangadás
másolat: ujjlenyomat
mesterséges vagy szimbolikus: szám, betű, morze
2. A jelek jelrendszerré kapcsolódnak össze
beszéd
írás
a süketnémák gesztusrendszere
3. A jeleket kommunikációs eszközök bocsátják ki
természetes: hangképző szerv ( embernél )
mesterséges: rádió, televízió, sajtó
~ kommunikációs folyamat:
két személy között zajlik
közlő- befogadó
az információáramlás nem egyirányú, cirkulál a személyek között- a szerepek állandóan cserélődnek
fontos eleme a visszacsatolás: a közlő személy a kommunikálás során visszajelzést kap a befogadó személytől, s ez formálja a további kommunikációt.
~ több színtje van:
tartalmi: az amit mondok
viszony
érzelmi- indulati állapotok: hangerő, hangszínt, beszéd sebessége, beszéd- és egyéb mozgások, gesztusok, testtartások, érintés kifejezése
K.1. kísérlet: érzelmi állapot, érintés kifejezése
telefonfülke: bennmaradt a pénz; a hölgy visszament- ha hozzáért a telefonfülkébe bemenő emberhez nagyobb volt a pénzvisszaadás száma
könyvtár: lemérték milyen a könyvtáros néni ? ? hatalom, hatalmi viszony? kifejezése
Térköz szabályozása
kultúrfüggő
intim távolság ( 15 cm előtt vége van)- legszorosabb
bizalmi távolság ( 45 cm ) ? rokonszenven alapul, gyakran megsértik, mely feltétlen védekezést vált ki; lehetőséget ad az érintésre; bizalmi felek között
személyes távolság ( 1,20 m ) első felében létrejön az érintés, második felében tenni kell valamit
társasági távolság ( 1,20- 2 m )
nyilvános társalgás ( 1,60 m )
~ formái:
a) közvetlen kommunikáció:
a közlés két személy között közvetlen, interperszonális kapcsolatában zajlik le. Az információ cseréjét az ősi komm. eszközök biztosítják: hang, mimika, gesztus
csoportok:
1. közlő személy szándéka szerint
direkt ( szándékos )
tudatosan tudom és fogalmazom meg a mondanivalót
tudatos alakítás
indirekt ( önkéntelen )
nem verbális kifejezőeszközökkel él
folyamatosan adjuk- vesszük
nem tudatos
2. a közlés célja szerint
véletlenszerű: a beszélőnek nem volt célja a kommunikációval
kifejező: önmagunkról közlünk információt
célírányos: hatáskeltő szerepe van
3.a kommunikáció módja szerint
verbális
non verbális
metakommunikáció
A verbális és nonverbális kommunikáció.
Nem verbális kommunikáció
szavakon kívüli egyéb jelzésmódok használata ( pl.: gesztusok, arckifejezések )
egyezményes jelek ( pl.: kultúrától függő, egyetemes )
emblémákkal (pl.. útjelző táblák )
kevésbé egyértelmű jelek, kulturális szignálok ( pl.: öltözködés- indiai csador; rangjelzések )
lehet:
direkt: nagyobb távolság áthidalására szolgál, a beszédet helyettesíti; jelenléte egyezményes
indirekt: önkéntelenül és spontán használjuk az kommunikáció közti érintkezésben
Verbális kommunikáció
a nyelv használata a beszéd:
az emberek kölcsönös megértésének legfőbb eszköze
gondolkodás eszköze
megértést befolyásoló tényezők:
szituatív beszéd: a szituáció ismerete nélkül nem érthető a közlés
szövegösszefüggés ( kontextus ): megkönnyíti a megértést
a közvetett verbális komm. Nehézségei: nincs az élő beszédet kísérő hanghordozás, tekintet, gesztus, a visszacsatolás hiánya
közlő személynek valamilyen elképzelése van a befogadóról ill. fordítva is
milyen a közlés formája
milyen a felek közötti szociális viszony ( fölé- mellérendelt )
a különböző társadalmi osztályok, rétegek, csoportok kommunikációs korlátai: az egyes csoportok maguk alakítják ki sajátos fogalmi, nyelvi rendszerüket ( pl.: tolvajnyelv, diáknyelv )
A metakommunikatív közlésmódok.
~ azoknak a jelzéseknek az együttese, amelyek a direkt közléseket színezik, elmélyítik
~ az emberi érintkezésben kifejező funkciót töltenek be
~ fő csatornái:
a.: mimika
arcizommozgások összefoglaló neve
érzelmeket fejez ki
alapvető mimika: sírás, nevetés
különleges jelentősége van a tekintetnek: szemkontaktus jelezhet intimitást, vonzalmat, agressziót
b.: pantomimika
végtagok mozgása
gesztusok
testtartás
c.: vokális mimika
hangsúly, hanglejtés, tempó, szünetek, sóhajok, kiáltások- a beszédet kísérik
d.: proxemika ( térközszabályozás )
kapcsolatban lévő felek közti téri elrendezést jelenti
kutatója: Hall ? távolságtartás változatai ( lsd. Térközszabályozás K.1. )
A kommunikáció hiteles, ha a verbális és a metakommunikációs jelzések megegyeznek ( az egyén hiteles ).
Empátia ( beleérző képesség )
segítségével vesszük a kommunikációt
a személyiség olyan képessége, amely két egyén közti kommunikációban az egyik beleérez a másik állapotába, és megpróbálja megérteni annak a lelki állapotának az okát. ( pl.. szomorúság: nem csak azt érzem, hogy a másik szomorú, hanem érzek bizonyos sajnálatot )
másikra való ráhangolódás
fejlődéssel az empatikus készség változik
fejleszteni kell
A nyelvi hátrány, a korlátozott és a kidolgozott kód jellemzői.
A személyközi kommunikáció a feladó és a vevő közös társadalmi ismeretein nyugszik. Így az üzenetek egy adott közegben, csoportban kapnak értelmet. A kulturális különbségek a nyelven keresztül a gondolkodási különbségeket is meghatározzák. A nyelvi különbségek hajlamossá tehetik az embereket arra, hogy különbözőképpen lássák a világot.
Korlátozott kód
- kevésbé iskolázott, kedvezőtlen szociális körülmények között élő emberek fogalomhasználatára jellemző
- kevés elvont fogalmat ismernek és használnak az emberi kapcsolatok terén
Kidolgozott kód
- tanultabb, jó szociális körülmények között élő emberekre jellemző
- nagy szókincs
- árnyalt kifejezésmód
Kommunikációs zavarok
A gyerek előbb tanul meg kommunikálni, mint beszélni. A beszéd fejlődése az ún. belső nyelv alakulásával indul, melynek segítségével a gyermek már képes arra, hogy megértse saját tapasztalatait, mielőtt azokat másokkal közölni tudná. Ezt követi a receptív nyelv elsajátítása, ennek birtokában a gyerek már dekódolja a szavakban küldött üzeneteket, még nem tud beszélni, de érti, amit mondanak neki. A beszédfejlődés befejező mozzanata az expresszív nyelv kibontakozása, ezen a szinten a gyerek már szimbolikus kódokká formálja gondolatait, így képessé válik arra, hogy beszédben kommunikáljon. Mivel mindhárom nyelv egymásra épülő fázis, ezért annál súlyosabb a beszéd és kommunikációs zavar minél korábbi a sérülés, amely a fejlődés további menetét akadályozza.
Dadogás
Az a beszédzavar, amelynél a beszéd folyamatossága sérül. Súlyossági foka szerint két típusát különítjük el:
- tónusos dadogás, a beszélő egy-egy szótagot többször is megismétel
- klónusos dadogás, görcsös erőfeszítéseket tesz egy-egy hang kimondása érdekében
A klasszikus pszichoanalízis a dadogást kóros védekezésként értelmezi, a háttérben mélyre temetett konfliktust tételez.
A viselkedés-lélektani magyarázat a konfliktusokkal terhes szülő-gyermek kapcsolatot tartja a dadogás kiváltó okának.
Elektív mutizmus
Helyhez kötött hallónémaság. A fizikailag teljesen egészséges, ép értelmű elektív mutista gyermek csak intim családi körben hajlandó beszélni, más környezetben egyetlen szót sem szól. Idegen környezetben félénkek, tartózkodók, bátortalanok, otthon viszont hajlamosak az indulatkitörésre.
|