10. A képzelet fogalma, fejlődése, a kreativitás fogalma, mérése.
2005.01.15. 16:08
A gyermeki világkép. A játék és a mese szerepe a gyermek személyiségfejlődésében. A biológiai alapfunkciók zavarai: alvászavarok.
A képzelet fogalma, fejlődése, a kreativitás fogalma, mérése.
Képzelet fogalma: A környezet belső modellje, mentális kép, kognitív térkép. A képzeletbeli képek az észlelési funkciókból származnak, ezek anticipációi (előrevetítés, elővételezés) készenléti állapotot teremt.
A készenléti kép leggyakrabban vizuális formában jelenik meg, de anticipálhatók tapintási, hallási, ízlelési és szaglási élmények is. A valóságban az érzéki élményeket és képzeleti képeket nem szoktuk összekeverni, még akkor sem, ha az ún. agytérkép technikával ( EEG, agy vérellátó hálózatának a mérése )
Ez bebizonyította, hogy ugyanazon specifikus agyterületek vesznek részt a képzeleti feladatokban, mint az észlelésben.
A három évesnél a képzelet legfőbb funkciója a vágy teljesítés, és a hiányzó ismeretek pótlása, míg a nagycsoportos ovis alkotó képzeletével megtervezi a dolgait, meséit.
A képzeletek és az emiatti ?hazugságok? csoportosítása:
1.konkrét vagy absztrakt; nem a félrevezetés vezérli a gyereket, maga is hisz abba amit mond
2.reális vagy irreális ( mese ); a mesét a kisgyerek úgy éli meg mint a valóságot, 4-5 éves korra már ütközik benne a mese és a valóság, jelentkezik a mese tudat.
3.akaratlagos ( szándékos ) vagy önkéntelen, a büntetés elkerülése érdekében
4.produktív vagy reproduktív / analízis, szintézis /
Normális lelki működés esetén a mentális ( értelmi ) folyamatok megnyilvánulásai során képesek vagyunk az anticipációk felbontására, leválasztására és befolyásolására. Ez a képességünk társadalmilag meghatározott, ezért a történelmi helyzetek és az egyén szocializációja tette lehetővé a kialakulását. A képzeleti képekben a tárgyak és a dolgok között mindig lenni kell valamilyen kapcsolatnak, összefüggésnek. A tárgyak, dolgok kölcsönhatásban vannak egymással. A képzeleti és észlelési kép gyakran interferál ( kapcsolatba lép egymással ).
A képzelet kapcsolatban áll a gondolkodással, az emlékezéssel, és az észleléssel.
Az anticipáció / előre vetítés, előre vételezés / jellemzői:
felbontható
leválasztható
manipulálható
interferál
Feltűnő hasonlóság az észlelési és a képzeleti folyamatok között. Mentális forgatás kísérlete. A tényleges elmozdulás mértékével arányosan a megoldáshoz szükséges idő.
Perky kísérlete: nem tudták elkülöníteni a képzeleti és az észlelt képet. A képzelet elősegíti az emlékezést ( helyek, módszerek, képzeleti képek ) és a problémamegoldást.
A képzeleti tevékenység szinterei:
- játék
- ábrázolás
Kreativitás és megismerés
Kreativitás fogalma: újszerű eredeti ötlet, gondolat
Guilford ? vezette be a kreativitás fogalmát. Szerinte az alkotó képesség és az intelligencia nem esik egybe. Vizsgálatai igazolták, hogy az alkotás létrejötte nem magyarázható az IQ-szinttel. Modelljének fontos vonása a konvergens (összetartó, egy irányba ható) és divergens (elágazó) produkció megkülönböztetése. Szerinte az intelligenciatesztek egysíkúak, korlátok közé szorítják a gondolkodást. Csak egy helyes megoldás van ezekben a feladatokban. Az intelligencia inkább konvergens gondolkodást jelent. Ezzel szemben a divergens feladat azt várja el a személytől, hogy egyszerre több irányba haladva új, önálló gondolatokig jusson el. Az ilyen feladatokban sok helyes megoldás van. A válaszok értékelési szempontja: megadott idő alatt hány választ tudott adni a vizsgált személy: ez a fluencia (folyékonyság, válaszszám), a válaszok hány kategóriába sorolhatók: flexibilitás (hajlékonyság), végül mennyire egyediek: originalitás (eredetiség). ?Szokatlan használat? teszt kidolgozása a kreativitás mérésére ? egy-egy tárgy használatának szokványos módjától való elszakadás képességét, a divergens szemléletet, a kreativitást méri. Vizsgálat szerint a konvergens és a divergens gondolkodás egyformán eredményes az iskolában. A kreatívabbak viselkedése kevésbé konvencionális, jobb a humorérzékük és kevésbé tűrik a kötöttségeket.
A kreativitás szintjei
(1.) A kifejező kreativitás lényegi jegye a kifejezés függetlensége, ahol nem számít az eredetiség, a minőség (pl.: gyermekrajz); (2.) A produktív kreativitás szintjén már megfigyelhető a korlátozás a szabad játékban vagy rajzban. A cél a befejezett alkotás létrehozása, amelyet a realizmus és a tárgyilagosság jellemez. (3.) A feltaláló (inventív) kreativitás akkor jelenik meg, ha az ember birtokában van a technikának, amikor képes észrevenni a szokatlan dolgok közötti összefüggéseket, amikor ?felfedez?. (4.) Az újító (innovatív) kreativitás egy tudományos vagy művészeti terület alapvető elveit tökéletesíti. (5) A teremtő(emergentív) kreativitás ritkán megfigyelhet, alapvetően új elv megjelenése a tudomány vagy művészet világában. (Freud, Picasso)
Az alkotás folyamata
(1.) Előkészületi szint ? nyersanyagok összegyűjtése, (2.) Lappangási stádium ? hosszas őrlődés után lassan helyükre kerülnek a dolgok, (3.) Megvilágosodási stádium ? ?aha? élmény, hirtelen merül fel az ötlet a tudatban, (4.) Kivitelezési stádium ? ötlet kidolgozása, bizonyítása, cáfolat, szimbolikus átfogalmazás.
Kreativitás: alkotóképesség, újszerű, eredeti dolgok létrehozására való képesség; A különböző képességek szerveződése által lehetővé teszi, hogy elszigetelt ismereteink, tapasztalataink között kapcsolatokat hozzunk létre.
Viszonylag későn, a ?szputnyikosok? hatására kezdték vizsgálni. Aqz inteligencia a konvergens ( összetartó ), a kreativitás a divergens ( széttartó, elágazó ) gondolkodással van kapcsolatban. Az előbbi zárt, az utóbbi nyitott kérdésekkel mérhető.
Vizsgálati módszerek: szokatlan körök tesztje, távoli asszociáció, befejezetlen mondat, történet, -rajz.
Kreativitás faktorai:
originalitás
fluencia
flexibilitás
elaboráció
Erika London: az emberi képességek hierarchiájában a kreativitás az intelligencia legmagasabb foka.
Guilford: A kreativitást a képességek felől közelítette meg, a kreativitás egyéni jellemzőit határozta meg:
1.fluencia ( könnyedség ): a dolgok könnyed felidézése
2.flexibilitás ( hajlékonyság ): ismeretek spontán, rugalmas módon való alakítása
3.originalitás ( eredetiség ) az ötletek, gondolatok egyedi ritka használata
4.elaboráció ( kidolgozottság ): az adott információk alapján felépített struktúrát jelent
5.menzitívitás ( problémaérzékenység ): szokatlan dolgok és problémák észrevétele
6.újrafogalmazás: dolgok tárgyak újszerű alkalmazása
Taylor: a kreativitás öt szintjét feltételezi:
1.kifejező kreativitás / pl.: rajzok /
2.produktív kreativitás / pl.: szabad játékok /
3.feltaláló kreativitás / pl.: tudások /
4.újító kreativitás / tudományos elvek módosítása /
5.teremtő kreativitás / gyökeresen új elv, vagy felvetés /
Zene, tánc, művészeti nevelés
Öntevékenység bíztatása: komplex látásmód kialakítása, demokratikus családi, munkahelyi légkör, amiben az egyénisége fejlődik.
Tehetség: különféle képességek halmozódása, szerveződése amely kellő motiváció által és kellő kreativitással társulva ? gyakorlat hatására ? az átlagosnál magasabb szintű teljesítményt eredményez.
Típusai:
1.általános intellektuális képességekben nyilvánul meg
2.specifikus iskolai alkalmasság
3.a kreatív vagy produktív gondolkodás
4.vezetői képesség
5.zene és előadói művészetek
6.pszichomotoros képesség, mozgási összefüggések
Tehetségelméletek
Terman ? az intelligens tanuló más területeken is - pl. fizikai állapot, egészség - felülmúlja társait.
Gardner ? a genetika nem ad kellő információt a tehetség öröklött voltáról. Az alábbi pszichológia jelenségeket tartja fontosnak: megismerő folyamatok ? az információ felvétele és kezelése, ami nem kizárólag a nyelvi vagy logikai-matematikai intelligenciát jelentik; problémamegoldás ? ami egyben problémaérzékenységet és megoldásra való törekvést is jelenti; tehetség ? ?általános mentális erő? , amellyel minden ember rendelkezik, amely számos területet foglal magában, és ahol az elmélyülés és a személyes erőfeszítés sokkal fontosabb, mint a gyorsaság; kompetencia ? (hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen) az értelem lényegi aspektusa.
Marland ? általános és speciális tehetséget különböztet meg.
Ranschburg ? tehetségesnek nevezzük az olyan gyerekeket, akiknek egy vagy több értelmi képessége messze felülmúlja társaiét.
Oláh ? a kreativitás-tesztek arról nem nyújtanak információt, hogy a személy spontán helyzetekben kreatívak-e vagy sem. Az alkotás fontos eleme a megismerés vágya, a motiváció.
Révész Géza ? tehetség ? az a képesség, amely eredetit és egyben értékeset hoz létre. Az intelligencia mellett az alkotó ember két vonását emeli ki, az intuíciót és a spontaneitást.
Gagne ? modellje négy képességtényezőt tartalmaz. A képességek, mint potenciális lehetőségek és a megvalósult, specifikus talentum közötti ?közvetítő folyamatok? katalizátoraként szerepelnek.
A tehetséggondozásnak ma többféle módja létezik: az elkülönítés esetében speciális osztályokat vagy tanfolyamokat hoznak létre; a gyorsítás alapgondolata, hogy a kiemelkedően tehetséges gyermek rövidebb idő alatt nagyobb fejlődési utat tegyen meg; a gazdagítás vagy dúsítás egy-egy téma mélyebb, az egyéni kutatást, önfejlesztést is szolgáló eljárása.
A gyermeki világkép. A játék és a mese szerepe a gyermek személyiségfejlődésében.
Gyermeki világkép:
Az, amit az óvodás lát, óvodáskorban jellemző. A kisgyermek gondolkodási folyamatait nagyfokú egyenetlenség jellemzi. Jellemző a tudattalanság és a bizonytalanság. Piaget részletesen leírta az óvodáskorú gyermekek gondolkodásának jellegzetességeit, amit összefoglaló néven ?gyermeki világkép?-nek nevezünk.
Ilyen világképek a következők:
a.: artificializmus:
~ a " nem tudom " kifejezés helyett
~ nem mondja ki, hogy " nem tudom ", hanem helyette alkotja meg a sajátos világképét
~ pl.: a felhőt az ember tette az égre
a folyómedret ember ásta és teleöntötte vízzel
b.: animizmus:
~ minden tárgynak lelke van
~ gyermeki realizmus: a jelzett megegyezik azzal a dologgal, amit jelez
~ pl.: megveri az asztalt, mert ő nekiment és az " asztal bántotta " a kezét vagy lábát
c.: finalizmus:
~ a céllal határozzuk meg a dolgokat
~ összekeverjük a célt és az okokat
~ pl.: a hó azért esik, hogy én szánkózni menjek
eső- nagyranövés
d.: mágikus világkép
~ az embert varázslónak képzeli el
~ hatalma van ( neki és a szüleinek )- általában apukákra vonatkozik
~ pl.: ha apu akarná akkor el tudná tolni ezt a házat
~ mesékbe is beleéli magát, kettős tudata lesz ( benne is él és a külvilágban is )
~ pl.: homoktortát süt, de nem eszi meg
tévésorozatokba is beleéli magát
~ anyagmegmaradás elve nem alakult ki- látszatra határoz
O O O O O több
OOOOO kevesebb - látszatra határoz
Jellemző még az érzelmek uralkodó szerepe, a megismerő folyamatok közül előtérben áll a képzelet és a fantázia. Az érzelmek és képzelet fokozott dominanciájával függ össze a nagyfokú meseszeretet. A figyelem és az emlékezés önkéntelen, az érzelmek és az érdeklődés hatása alatt állnak. A fő tevékenység a játék, ebben a felnőttek utánzása, ugyanakkor az önállóság igénye nyilvánul meg. Nagy a cselekvési vágy és a mozgásigény, az önállóságra törekvés; a társak iránti igény. Ebben a korszakban alakul ki és szilárdul meg az éntudat és az énkép. Jellemző a testarányok erőteljes változása; az első jelentős alakváltozás időszaka.
A gondolkodás fejlődésének szakaszai:
cselekvő szemléletes
szemléletes képszerű
nyelvi gondolkodás
Vigotszkij szerint a gyerek kezdetben úgy gondolkodik, ahogy észlel, később úgy észlel, ahogy gondolkodik.
Az óvodáskor végére kialakulnak azok a képességek amelyek alkalmassá teszik a gyereket arra, hogy iskolába menjen.
A játék jelenségköre: funkció-, fantázia, szerep-, és szabály játék
A játék a kisgyermekkor és az óvodáskor talán legfontosabb, legjellemzőbb tevékenysége, amely az iskoláskorban, serdülőkorban, sőt a későbbiekben bármely életkorban megfigyelhető.
A játék jellemzője, hogy komplex módon járul hozzá a gyerek személyiségfejlődéséhez, valamint öncélú, nem jár kézzelfogható haszonnal, megerősítéssel, önkéntes tevékenység, ami az öröm érzésével jár. Az intrinsia motivációk körébe tartozik, maga a tevékenység rendelkezik megerősítő hatással. A játék az állatvilágban is előfordul bizonyos fejlettségi szint felett, adaptív, a túlélést szolgáló mechanizmus; segíti a fejlődést.
A 12-30 hónapos kor közötti időpontokban új mentális képességeket tükröző viselkedés a játék.
A játék típusai: ( többféle felosztás is létezik )
szenzomotoros játékok
gyakorló játék / funkció játék ( 2 éves korig jellemző ), bizonyos funkciót bekapcsol a gyerek /
explorációs játék / szétszedi az autót /
konstrukciós játék
szimbolikus játék, szerep játék: egy tárgyat másik tárgy helyettesít
szabályjáték: szabályok percről-percre változhatnak
a társas kapcsolatok szempontjából:
magányos játék
parallel játék / párhuzamos játék, egymás mellett, de nem kommunikálva játszanak /
asszociatív játék
kooperatív játék / papás-mamás /
A csecsemőkor vége felé elkezdik a tárgyakat úgy használni, mintha azok mások lennének, mint amik ? szimbolikus játék.
A játék fontos szerepet tölt be az élőlények fejlődésében. Úgy okosodnak, ha a játék korai formái a később fontossá váló tevékenységek begyakorlására szolgálnak.
Peter Smith szerint: 4 féle mintha játék van
1.helyváltoztató játék ( futás )
2.tárgyjátékok
3.társas játék
4.fantázia játék
Az iskoláskorú gyerekek is játszanak szerepjátékokat, előtérbe kerül azonban a szabályokon alapuló játék. A szabályok és a szerepek közül 7-8 éves korra a szabályok válnak a játék lényegévé. Kisgyermekkorban a szabályok percről-percre változhatnak, iskoláskorban a szabályokról időben meg kell egyezni a résztvevőknek. A fantázia játékban a játék a lényeg.
A szabályjátékban a versengés, a győzelem. / példa: a 3 évesek bújócskázásakor a kísérletvezető néhány percig úgy tesz, mintha nem venné észre a gyerekeket akik ezért maguktól előjönnek és kiabálnak, hogy itt vagyok; ez 6 éves korban másként alakul, a győzelem a fontos.
Piaget szerint 10 éves kor körül már nem tisztelik annyira a szabályokat, mert akkor már tudják, hogy közös megegyezés eredménye a szabály. Előtte nem tudták, hogy ki alkotta azokat. Piaget megfigyelése szerint iskoláskorban inkább a fiúk vesznek részt a versengő játékban; a lányok inkább együttműködő játékot játszanak.
Janet Lever szerint a fiúk egyéni célokért dolgoznak, a lányok az intimitásra, emberi kapcsolatokra törekszenek.
Szociodramatikus játék: az óvodáskor elérésekor már nemcsak magányos ?mintha? játékra képesek, ekkor 2 v. több gyerek szociális szerepet vesz fel.
Vigotszkij szerint ez a játék segítséget nyújt az összetett gondolkodásban és cselekvésben.
A játékot magyarázó elméletek:
erőfelesleg elmélet / Spencer /
esztétikai játék elmélet / Kant /, művészetekben van szerepe, művészi elemeket tartalmaz
begyakorlás elmélet / Gross / a játék segíti a hasznosság előtérbe kerülését a felnőtt életére.
pszichoanalitikus játékelmélet
Felüdülés elmélet / Lazarus /
Buytendijk elmélete
Mann: a játék a tudattalan vágyakat elégíti ki
Korai játék: a szexualitás kialakításában van szerepe
A játék diagnosztikai módszerként és terápiaként is felhasználható. Értelmi és érzelmi színvonalakat tükröz ( pl.: erőszakot a családban ).
A játék révén a gyerekek kielégítik szükségleteiket:
- szeretet, tisztelet, önbecsülés
- önmegvalósítás
- testi képességek kibontakoztatása
- értelmi képességeinek fejlesztése
- szociális képességek, készségek fejlesztése
Mese szerepe:
Bruno Bettelheim szerint: a mese tanít és szórakoztat méghozzá úgy, hogy azt a gyerek saját nyelvén teszi.
Mese szerepe:
Fantázia nagy szerepet kap a gyerekek életében
A gyerek látja, hogy a kicsi, gyenge is elnyeri méltó jutalmát / szegény fiú -> királyfi /
A gonosz megkapja büntetését
a kicsi is eléri céljait, nem nyomják el.
Ezek megerősítik a gyerek érzéseit.
A tévénézéssel ellentétben az olvasás elősegíti az értelmi fejlődést. A gyerekeknek írt könyvek tartalmával általában elégedettek az emberek. Bizonyos értelemben a mesehallgatás olyan, mint a TV nézés. A hétköznapi világból ismert elemeket képviselő szavakból, képekből kell a jelentést kivonni. Az USA-ban a gyerekek minden nap találkoznak a nyomtatott szöveggel, így megtanulják, hogy a papírra írt szövegek, jelek információt hordoznak. A gyerekek akiknek minden nap olvasnak, könnyebben tanulnak meg olvasni. Ahogy a gyerek nő, a szülei egyre kevesebb segítséget adnak a felolvasáskor. Megfigyelések szerint sok családban azért olvasnak mesét, hogy a gyerek nyugodtan üljön, nem azért, hogy a szavak, képek jelentését megtanulja.
Korai olvasmányok tartalma: 2 éves kor körül a ráismerés öröme jelenti az élményt a gyereknek, az egyszerű történetek akkor kötik le a figyelmét, ha róla szólnak. Kedveli a rímelő verseket. 4 éves kor körül a kép alatti rövid szöveget mintegy ?utána olvassa? a felnőttnek, igényli, hogy meséljenek neki, azonosul a mese hőseivel. Kialakul a mesehallgató viselkedés, kilép a valóságból és ráhangolódik a mesére. 5 éves korra már kialakul a mesetudat, külön tudja választani a mesét a valóságtól. Mivel általában a kisgyermek nem tud olvasni, legtöbben csak azokkal a könyvekkel találkoznak, amit a felnőtt megfelelőnek tart. Károsító hatású az erőszakos, véres, oktató mese, ez károsítja a gyermeki világképet.
Meseelemek:
- átváltozás
- ellentétek preferenciája: az ellentétek segítik a gyereket, hogy egy tulajdonságot jól meg tudjon ragadni, el tudjon képzelni.
- ismétlés: folytonosságot és biztonságot ad.
- veszély, megmenekülés: a kisgyerek fél, a mesébe beleéli magát ahol mindig meg lehet menekülni
- kompenzálás: elégtétel motívum, a kicsi is legyőzheti a nagyot
- Vágyteljesítés dinamikája: a mesében minden lehetséges
- Elvarázsolt tudat: amikor a mesét hallgatja tudja, hogy ez nincs a valóságban mégsem kételkedik a mese hitelességében
- Rendkívüli, csoda nélkül: 8-9 éves kor után már olyanra várnak ami megtörtént, de mégis rendkívüli, - továbbra is a vágy teljesítése vezérli
- Ideálkeresés: 10-12 évesen továbbra is vonzzák a kalandok, de itt már ideált keres.
Báb: fontos, hogy a kisgyereknek legyen bábja mert:
- a gyerekek megnyílnak a bábnak
- konfliktus helyzetek megoldására is alkalmas
- társ aki megérti a gyereket
A gyermeki ábrázolás fejlődése
Valamennyi kultúrában - ahol a gyermekek rajzolnak, lehetőségük van rá - a gyerekek rajzai ugyanazokon a fejlődési szakaszokon mennek keresztül.
1.Kezdetben firkálnak: Nem az a fontos, hogy néz ki, maga a kézmozgás és az, hogy nyomot hagy a papíron, örömet okoz nekik. Előre nem tervezett, nem szabályozott rajzolás.
2.Vonalak dolgokat képviselnek: Kb. 3 éves korra felismerik, hogy a vonalak dolgokat képviselnek, ekkor kezdenek köröket, ellipsziseket rajzolni, megjelenik az ábrázolás szándéka.
3.Sztereotip ábrázolásmód: Ahogy fejlődnek a tapasztalataik a rajzolás terén, egyre inkább alkalmazkodnak a tárgyak sztereotip ábrázolásmódjához.
4.Élmények, jelenetek, történetek rajzolása: 7-11 éveskor között erőteljessé válik a törekvés, hogy a rajzok minél tökéletesebbek legyenek. A rajzolási technikában is jártasak lesznek.
Információ feldolgozási magyarázat:
A mai gyerekek térbeli ábrázolásokkal vannak körülvéve, ezért az ilyen rajzolási készséget hamar elsajátítják.
Az ábrázolás jellemzői: 3 évesen: Aránytalanság, az irányok véletlenszerűek, juxtapozició ( tárgyaknak nincs meg a szemléletes rendje, ahogyan a felnőtt látja a világot.)
1. Emberi alak:
- ?Fejes-lábas? típus
- Vonal séma
- Körvonal séma
- ?Kevert? profil
- Teljes Profil
- Jelenségszerű ábrázolás
2. Mozgás:
- a mozgás jelzése nélkül
- ? merev? mozgás
- Izületben mozgó alak
- mindenütt mozgó alak
3. Tér:
- szétszórt
- egyvonalas sorakoztatás
- többvonalas sorakoztatás
- ? Kevert? látás
- ?Hegyperspektíva?
- Jelenségszerű ábrázolás
4. Cselekmény:
- töredékes kép
- Elbeszélő szalagkép
- Folyamatos elbeszélő
- ?Hangulati? kép
5 évesen az ábrázolásra már jellemző az átlátszóság ( látni a ház berendezését ), az ábrázolás több szempontú, kiemelt felnagyított részletek, szalagszerű ábrázolás. ) 9 éves kortól már a szemléleti realizmus a jellemző.
Gyermek rajzok elemzése
A gyerekrajzok elemzésével következtethetünk a gyerek érzelmi, és értelmi állapotára is. Rajzolás közben a gyerek a valósághoz igazodik, és ugyanakkor belső mintát követ, amely minden ízében érzelmileg és hangulatilag színezve adja vissza a külvilágot. A valóság emocionális ábrázolása ? a vonalak dinamikája mellett ? aránytalanságban, zsúfoltságban, túldíszítettségben is megnyilvánulhat. ( pl.: 7 éves gyerek fél attól, hogy intézetbe adják. Rajzain szorongását fejezi ki, fekete épületekre hatalmas kapukat rajzol. A túldíszítettség gyakran érzelmi megtapadást jelent egy témánál. A rácsozás szorongásra utalhat. )
A családrajzok elemzésével következtethetünk:
a család struktúrájára , a családtagok közti hierarchiára
a család atmoszférájára
a gyermekérzelmi kötödéseire az egyes családtagokhoz
gyermek szorongásaira
a gyermek önértékelésére
pozitív rajzokon a család egy vagy két sorban helyezkedik el úgy, hogy az első helyen a szülők állnak. Negatív rajzokon kusza nem ismerhető fel a család szerkezete, összezsugorított vagy túlméretezett alakok jellemzőek.
Hardi-féle dinamikus rajzvizsgálat ( DRV ) nemcsak a gyerekek vizsgálatára alkalmas. A vizsgálat során a kliensnek embert kell rajzolnia, olyat amilyet akar. Ezt háromszor kell elvégeznie. A rajz jellegéből következtethetünk arra, hogy milyen a kliens értelmi szintje pl. értelmi fogyatékos felnőtt ?fejláb? embert rajzol, de szexuális aberrációra utal, ha az egyén következetesen ellentétes nemű alakot rajzol, mint ő.
A biológiai alapfunkciók zavarai: alvászavarok.
Alvászavarok:
fogamzástól az első magzati hat hónapig nincs elkülönülve az ébrenlét és az alvás
fejlődésünk során csökken a szükséges alvási idő, 5-6 éves korban megszűnik a nappali alvás, ezután követjük a napszakok változását (este alszunk)
a felnőttekre jellemző alvásfázisok már egyéves korban kialakulnak
az alvás szociális kontrollja a fejlődés során növekszik (nem akkor alszunk el, amikor álmosak leszünk, pl. órán)
az újszülött a nap 90 %-át alvással tölti, ezt élettani gátnak nevezzük, a szervezet alvással védekezik az idegrendszerre ható külső káros ingerek ellen
néhány hét után már vannak alvászavarok ? inverz alvók: éjjel fent van, nappal alszik ? ez nem betegség
óvodáskorban 12 ? 13 óra alvás
a gyerek fél este elaludni: félelem a sötéttől, szeparációs szorongás (félelem a szülő elvesztésétől, ez 7-8. hónaptól 3 éves korig tarthat)
éjszakai átvonulás a szülőkhöz: 3,5 ? 6 éves korig (függőség ? függetlenség kialakulása)
alvajárás (somnanbulizmus): 4 ? 5 éves korban, az alvási idő első harmadában jelentkezik, általában genetikai (öröklött) okai vannak
szorongásos alvászavarok: insomnia ? krónikus álmatlanság, ennek a hátterében általában valamilyen kóros betegség van
éjszakai felriadás (pavor nocturnos): genetikai hajlam és pszichológiai tényezők (szorongás, depresszió, agresszió) okozhatják, speciális tünetei: tágra nyílt szemek, nyugtatásra nem csendesül, 10-15 percig tart a roham, nem emlékszik az álomra, lidérces-szorongásos álmok, pszichoterápiás és gátlásfeloldásos terápiával megszüntethető
|