07. Személyiségfejlődés az óvodás- és iskoláskorban.
2005.01.15. 16:01
A megismerési funkciók, a mozgás, a gyermeki ábrázolás fejlődése. Az iskolaérettség pedagógiai és pszichológiai feltételei. A hiperaktív gyermek.
Személyiségfejlődés az óvodás- és iskoláskorban. A megismerési funkciók, a mozgás, a gyermeki ábrázolás fejlődése.
Az óvodáskorú 3-6 éves gyerek minőségileg különbözik az 1-3 éves gyerektől. Ennek az életkori szakasznak a jellemzői:
- az érzelmek uralkodó szerepe
- a megismerő folyamatok közül előtérben áll a képzelet, fantázia
- az érzelmek és a képzelet dominanciájával függ össze a felfokozott meseszeretet
- a figyelem és az emlékezés önkéntelen, az érzelmek és az érdeklődés hatása alatt áll
- fő tevékenység a játék. Ebben a felnőttek utánzása, ugyanakkor a cselekvési vágy és a mozgásigény jellemzi.
- önállóságra való törekvés
- Társak iránti igény
-Éntudat, énkép kialakulása, megszilárdulása.
-az alak, testarányok jelentős változása; az első alakváltozás
- a gondolkodás fejlődésének szakaszai: cselekvő- szemléletes- képszerű- nyelvi gondolkodás
Vigotszkij szerint a gyerek először úgy gondolkodik ahogy észlel, később úgy észlel ahogy gondolkodik.
A megismerési funkciók fejlődése
I. A kisgyermekkor a kompetencia szigete. A kisgyermek megismerési folyamatai nagyfokú egyenetlenség jellemzi. Jellemző a tudatosság és a bizonytalanság.
Piaget szerint: a kisgyermek gondolkodására vonatkozóan egy egocentrizmust és a logikai műveletek hiányát hangsúlyozza, az óvodáskorú gyermekek nem tudják figyelmüket 1 dologra összpontosítani.
Egocentrizmus: nem önző és nem agresszív, hanem az egész világot az ego-ja nézőpontjából veszi figyelembe, saját magára összpontosít.
A gyerekek nehezen képzelik el, hogyan néznek ki a dolgok más nézőpontja szerint. A kisgyermekek kizárólag a tárgyak legfeltűnőbb felszíni sajátosságaira összpontosítanak. A 3 éves gyerekek csak a látszatra adnak, a 6 évesek nevetségesnek tartják, hogy egy álarc segítségével pl. kutyából macska legyen. A 4-5 évesek nem tudták, hogy a kutya macskává változott, de nem tudták a helyes választ. Az ok okozati összefüggéseket gyakran összekeverik. A 2-6 éves korig lezajló agyi érési változások megjelennek a gyermek viselkedésének változásával. ( pl. hallókéreg összefügg a nyelvelsajátítással.
II. Társas fejlődés a kisiskoláskorban. Kétoldalú folyamat:
1.a gyermekek integrálódnak a környezetükbe
2.differenciálódnak, mint különálló egyén
A társas fejlődés egyik oldala:
- a gyerekek elsajátítják a a társadalom normáit
Másik oldala:
- olyan érzés és viselkedés módokhoz érnek el, amelyekkel a körülményekre reagálnak.
Csak az óvodáskor végére értik meg, hogy az ember nem állandó jellemző. A gyerekek kb. 4 éves korukra jutnak el az esztétikai identitásukhoz. A társas szerepek lehetővé teszik, hogy a gyerek uralkodjon késztetésein.
Agresszió: vagy azért, mert jutalmazzák, vagy utánoznak valakit. Másokat bántás képessége együtt alakul ki a másokat segítés képességével.
III. A kisgyermekkori fejlődést befolyásoló környezeti hatások.
1.A család: A viselkedés formálható családon belül, vagy megváltoztatják a gyerek tartózkodásának környezetét. Fontos a család szerkezete, értékei, nézetei. ( USA-ban általános családminták: 1. tekintélyelvű-engedelmes, 2. irányító, 3. engedékeny )
2.Óvoda: XX. század intézménye, a gyermekek fejlődését segíti.
3.Televízió szerepe: torzított képet ad a világról,--> maradandó depresszió, modellek-kövérség
A gyermeki világkép: Piaget részletesen leírja az óvodáskorú gyermek gondolkodásának jellegzetességeit, amit összefoglaló néven ?gyermeki világkép?-nek nevezünk. Jellemzői:
- artificializmus: előállított dolgok vannak, minden mesterséges, művileg előállított
- animizmus: mindennek lelket tulajdonít, az élettelen tárgyaknak is
- mágikus gondolkodás: hisz a csodákban, az akarat mindenható voltában
- finalizmus: cél-okság, a jelenségeket nem az okokkal magyarázza, hanem a célokkal. A hó ezért esik, hogy szánkózni tudjon.
- egocentrizmus: saját nézőpontján kívül nincs más, más helyzetébe nem tudja magát beleképzelni, nem tud szempontot váltani. Korlátozza ez az empátiát is.
Az óvodáskor végére kialakulnak azok a képességek, amelyek alkalmassá teszik a gyereket arra, hogy iskolába menjen.
Az iskolaérettség pedagógiai és pszichológiai feltételei.
Kisiskoláskor jellemzői 6-10 éves kor:
Az iskolaérettség testi, pszichológiai és viselkedésbeli tényezők összegsége. Feltétele a megfelelő szomatikus ( testmagasság, -súly, mellkörfogat, testarányok megváltozása, csontozat, izomzat, idegrendszer fejlettsége ) és az érthető, összefüggő, folyamatos, más személy számára is értelmes beszéd ( szemben a szituatív vagy kontextusos beszéddel )
Pedagógiai iskolai érettség:
1.testi fejletség- orvos vizsgálja
2.pszichikus érettség: pedagógus és pszichológus vizsgálja
globális személyiség jegyek ( feladattudat )
emlékezettanulás
gondolkodáskörök
értelmi fejlettség, ábrázolóképesség
beszéd, hallás tisztasága
általános tájékozottság
3. Szociális érettség:
csoportkészség
társakhoz való alkalmazkodás
siker és kudarctűrés, önuralom és önfegyelem
kritika és önkritikai készség megállapítása
Iskola-éretlen: A fenti 3 területen általában nagy a részlegesen lelassult, s emiatt a beiskolázása ideiglenesen olyan elmaradást mutat, amely csak megfelelő feltételek között szüntethető meg. Az iskola-éretlen gyerek nem értelmi fogyatékos, organikus vagy szociális problémák, ill. a kettő együttes hatása miatt jön létre.
A játék helyett a tanulás a döntő tevékenység, ehhez szükség van feladattudatra, kötelességtudatra, szándékos figyelemre, és tanulásra. Az érzelmek és a fantázia elveszti egyeduralkodó szerepét, sőt az érzelmi reakciók szabályozása szükséges. A szomatikus és értelmi fejlettség mellett fontos kritérium, hogy a gyerek képes legyen egy újabb közösségbe beilleszkedni, a közösség normáit elfogadni. Alapvetően megváltozik az életmód, életritmus az iskolába kerüléssel. A kisiskolás gyerek önértékelését nagy mértékben befolyásolja az iskolai siker vagy sikertelenség. Ez befolyásolja azt is, hogy a család és a társak hogyan élik meg a gyereket. Kialakul az igényszint, a teljesítmény motiváció kifejezett, a gyerekek rivalizálnak egymással.
Piaget szakaszai közül a konkrét műveletek szakaszában van az alsó tagozatos gyerek. Az iskolaéveiben konkrét dolgokat ( tényeket, eseményeket ) könnyebben tanul, elvont összefüggéseket, szabályokat nehezebben, a lényegkiemelése is gondot okoz. Ezért szemléltetve, cselekedtetve kell a gyereket tanítani, megfigyelési szempontok adásával kell segíteni. A 8-9 éves kontrol a második ?Miért korszak? megjelenik, egyre inkább érdeklődik a az összefüggések ok-okozati viszonyok iránt. A 3-4 osztályban egyre fontosabbak a társak, baráti kapcsolatokat kevésbé befolyásolják külsőséges jegyek. Egymást magatartás alapján ítélik meg. A kortárscsoport differenciálódik, szerepek alakulnak ki. ( sztár-szerep-bűnbakképzés )
Serdülőkor: ezt a korszakot felosztjuk a
- propubertás 10-12 év
- pubertás 12-17 év
-posztpubertás 18-19 év közötti időszakokra.
Serdülőkoron a gyermekkorból a felnőttkorba vezető átmeneti időszakot értjük. Jelentős biológiai változásokkal jár együtt mégis inkább pszichológiai és kulturális vonatkozások adják ennek a korszaknak a lényegét. Bizonyos kultúrákban nem is létezik vagy csak nagyon rövid e korszak, egyszerű beavatási szertartással bekerül a gyerek a felnőttek társadalmába. A gazdaságilag fejlett társadalmakban a serdülőkor meghosszabbodása jellemző: az alsó határ az akceleráció miatt lejjebb kerül, a felső korhatár pedig a tanulmányok maghosszabbodásával és a gazdasági önállóság kérdésével egyre inkább kitolódik.
Biológiai változások a serdülőkor elején:
- nemi hormonok szintje ugrásszerűen emelkedik
- testmagasság, testsúly növekedés rövid időre felgyorsul
- kialakulnak a másodlagos nemi jellegek
- egyén ivaréretté válik ( első havi vérzés, magömlés )
A szomatikus változásokkal jelentős pszichológiai változások is együtt járnak, így mindegyik fejlődéselmélet külön korszakként különíti el a serdülőkort..
Freud : a pszichoszexuális fejlődés genitális fázisa
Piaget : az értelmi fejlődés a formális műveletek szakaszába ér.
Kholberg: szerint ( megfelelő értelmi szint mellett ) a morális fejlődés a posztkonvenciális szakaszba, szinthez érkezik.
Erichson: fő kihívás az identitás megtalálása, ha ez kudarcot vall, az identitás -konfúzió állapota fenyeget.
Az identitás krízis megoldásának lehetséges kimenetelei:
- elért identitás
- korai zárás ( elfogad egy külső pályát )
- moratórium ( halogatja a döntést )
- diffúz identitás ( kiterjedt, elszórt )
A serdülőkor gondolkodását a következők különböztetik meg a kisiskolásétól:
A lehetőségekről való gondolkodás
hipotézisek használata
előrelátás/ előre gondolkodás
a gondolkozásról való gondolkodás
a megszokás korlátjait meghaladó gondolkozás.
A serdülőkor kezdetével a lányok és fiuk között egyes értelmi képességekben fokozódik a különbség, az adott nemen belül is különbség mutatható ki a koránérők és a későn érők között. A depressziós tünetek és a negatív önértékelés, kedvezőtlen testkép a serdülőkor kezdetétől válik gyakoribbá a nőknél a férfiakhoz képest. Míg a koránérő fiuk kedvezőbben ítélik meg magukat, a koránérő lányok az átlagnál kedvezőtlenebbül. A serdülőkor ellentmondásos állapot. Megbomlik az összhang szomatikus és pszichológiai fejlődés között. Ellentmondás lehet a testi-lelki érettség foka és társadalmi-gazdasági státusza között. A serdülők csak viszonylag kisebb hányada éli át kritikusan ezt az időszakot.. A szülők és a gyerekek közötti ellentét sem bizonyult olyan nagynak, mint ahogyan ezt korábban feltételezték; generációs szakadékról tehát nem lehet beszélni. / Generációs szakadék: a felnőtteknek nincs szavuk a fiataloknál /
A kortársak szerepe jelentős, de a szülőkhöz fűződő szoros érzelmi kapcsolat, kötődés többnyire megmarad. Inkább egyfajta ?munkamegosztás? valósul meg a család és a kortárscsoport között: a jelen kérdéseivel (divat, zene, öltözködés ) inkább a kortárscsoport mérvadó, a jövő kérdéseivel ( pályaválasztás ) inkább a szülőkhöz fordul a serdülő, ifjú.
A depresszió itt jelenik meg elsősorban a nőknél, oka: negatív testkép, testképzavar. A test felnőtt, de pszichológiailag nem nőtt fel még az egyén, érzelmileg labilis.
A hiperaktív gyermek.
Az iskolai teljesítmény zavarai közül a legtöbbet vizsgált és leglátványosabb probléma. Nehezen diagnosztizálható, éppen ezért előfordulási gyakorisága megbízhatóan nem állapítható meg. Ennek mértéke társadalmi tolerancia függvénye ( Usa-ban 3-5% ) Döntő súllyal a fiúkat érintő mentális zavar. A hiperaktivitás öt-hat éves kortól diagnosztizálható, - bár korábban is észlelhető de az iskolában válik feltűnővé - mely a viselkedés 3 fő területét érinti:
1.A motorium: legalább két tünetnek kell regisztrálhatónak lenni az alábbiak közül:
- megállás nélkül futkározik
- képtelen egyhelyben ülni
- még ülve is izeg-mozog
- alvás közben is sokat mozog
- olyan mintha ?fel lenne húzva?
2.Az impulzitás : 3 tünet megléte szükséges:
- gyakran előbb cselekszik mint gondolkodik
- feltűnően gyorsan és sokszor vált egyik feladatból a másikba
- munkáját képtelen megszervezni
- túlzottan sok ellenőrzést igényel
- nehezen tudja kivárni a sorát
3.A figyelem zavarai: 3 tünetből állapítható meg:
- gyakran nem tudja befejezni amit elkezdett
- nem figyel oda
- figyelme könnyen elterelhető
- képtelen koncentrálni a folyamatos figyelmet igénylő feladatra
- nem tud tartósan játszani egy játékot
A hiperaktivitás verbálisan is megnyilvánulhat, az ilyen gyerek szüntelenül, témáit gyakran váltogatva beszél.
A hiperaktivitásnak 2 típusa van:
1.szituatív ( helyhez kötött ): Túlzott mozgékonysága, figyelem zavarai csak egy bizonyos helyzetben jelentkeznek ( pl.: iskola, otthon ). A háttérben szülői vagy nevelői intolerancia húzódik meg.
2.valódi ( tulajdonságokból adódó ) Klinikailag elismert, mindig mindenütt megjelenő hiperaktivitás.
A hiperaktivitás legfontosabb tünete, a szabály irányította viselkedés akadályozottsága, és a kéréseknek alig képesek eleget tenni, engedelmeskedni.
A hiperaktivitás magyarázata:
a szervezet általános izgalmi készenléti szintje a szükségesnél alacsonyabb
A hiperaktív gyerek paradox - fordított - módon reagál a nyugtató és izgató gyógyszerekre.
öröklött - vele született probléma / genetikai tényezők, apák alkoholizmusa, antiszociális magatartása, anyák hisztérikus rohamai gyakoribbak mint más családokban /
Sok hiperaktív gyereknél a viselkedés zavaraihoz agresszió társul; indulat kitörések, hazudozás, lopás, kezdődő deviáns életvezetés. Nem tudnak beilleszkedni a felnőtt társadalomba.
Kezelésük gyógyszeres úton és rendkívül sok odafigyeléssel és szelíd következetességgel lehetséges.
Okai, kialakulása: genetikai, organikus, perinatális sérülések szerepe
Csecsemőkor: alvászavar, túlmozgékonyság, sírás
Tipegő és óvodáskor: hiperaktivitás, impulzivitás, figyelemzavar
Általános iskoláskor, serdülőkor- tanulási nehézségek?.
Kezelés: kognitív és viselkedésterápia, kontingencia program, kognitív tréningek gyógyszeres kezelés
|