hatvanas évek végétõl kezdve tágabb teret kaptak a tanulásra irányuló didaktikai kutatások, megjelentek az audio-vizuális eszközök, a programozott oktatás különféle formái. Az iskola szerkezetét és tartalmi munkáját újjáformáló iskolakísérletek indultak. Ezek közül a legelsõ 1969-ben indult Szentlõrincen, Gáspár László irányításával. (A munkálatokat 1969-ben engedélyezte a Mûvelõdési Minisztérium, s 1971-ben az intézetet kísérleti iskolává nyilvánították. 1990 óta az intézetet az alternatív iskolák között tartják számon.) A szentlõrinci kísérlet több ponton kívánta átalakítani a hagyományos iskolai nevelés-oktatás tartalmát és szervezetei kereteit: A nevelési folyamatot "pedagógiailag reprodukált társadalmi gyakorlat"-ként értelmezték, amely - szakítva a hagyományos iskola egyoldalúságával - Szentlõrincen négy fõ tevékenységi formát jelentett: a tanítás-tanulást, a termelés és gazdálkodás egységét, a közügyek intézését és a szabadidõs-tevékenységet. Mindemellett gondot fordítottak arra, hogy az iskolában közvetített alapmûveltség ne szétaprózott ismerettöredékeket eredményezzen, hanem a világkép egységét jelenítse meg. (A világkép ebben az értelmezésben a világ egészének egyszerûsített - a tanulók fejlettségéhez méretezett - leképezése.) [671] A szentlõrinci kísérlet koncepciója, illetve az idõközben szerzett tapasztalatok alapján 1987 óta Sarkadon középiskolai szinten folyik iskolakísérlet. A hetvenes évek elejétõl megélénkültek a tanulók egyéni képességeinek sokirányú és intenzív fejlesztését célzó pedagógiai kísérletek is. 1971-ben kezdõdött annak a komplex pedagógiai programegyüttesnek a kidolgozása, amelyet azóta a pedagógiai köznyelv - kidolgozójáról, Zsolnai Józsefrõl - "Zsolnai-módszer"-nek nevezett el. Az új pedagógia kimunkálása anyanyelvi-helyesejtési fejlesztõ programmal vette kezdetét, amelyet 1979-ben a nyelvi-irodalmi-kommunikációs nevelés (NYIK) koncepciója követett, végezetül 1985-tõl 1993-ig tartott az értékközvetítõ iskola modelljének kialakítása. A Zsolnai pedagógiai koncepció azóta számos hazai iskolában talált követõkre. Zsolnai József-féle értékközvetítő és képességfejlesztő program Individuális pedagógiai beállítottságú, a pedagógiai perszonalizmust hirdető koncepció, amely a gyermek életét sajátos egységnek tekinti. A személyiségorientált pedagógiájában a személyiség foglalja el az első helyet. Ebben a felfogásban a nevelőtevékenység ideális célja a személyiség. Az antropológiai nézőpont jogosultságát Zsolnai azzal szorgalmazza, hogy az egyes ember problémáját az emberi faj, az emberiség, az ember és a természet, az ember és a társadalmi erők kölcsönhatásának ismerete nélkül nem lehet megérteni. A kutató szerint a biológiai és társadalmi oldal szoros kölcsönhatását vizsgálva az antropológia "hozzájárulhat az egyoldalú - a napi gyakorlatot is befolyásoló - szemléleti pozíciók rögzülésének megakadályozásához". A filozófiai antropológia eredményeinek sorából az alábbi előfeltevéseket tartja leglényegesebbnek: "1. Az ember nem választható szét biológiai és társadalmi oldalra ... nem hullik szét társadalmi és természeti vonatkozásokra, hanem társadalmilag meghatározott természeti, illetve természetileg meghatározott társadalmi jellegűnek mutatkozik. 2. Az egyes egyén az intézményes és spontán elsajátítás, azaz, valaminek szükségletté válása révén alakítja ki a természetileg és társadalmilag egyaránt meghatározott emberi arculatát. 3. Az ember minden tevékenysége, cselekedete a komplexusok komplexusaiban játszódik le. Az emberi világ sajátsága nem a szükségszerűség, hanem a lehetőségszféra. Az ember nem más, mint lehetőségteremtő és lehetőségformáló lény. 4. Az emberi élet, az egyéni élet is a lehetőségszféra tágításának és szűkítésének a szférájaként fogható föl. 5. Az ember mint lehetőségeket felismerő, kihasználó, kereső és teremtő lény nem dilemmákra válaszol, hanem elsősorban kérdésföltevő lény. 6. Az ember csodálkozásra képes lény is, aki az új és nem kívánt problémák keletkezésének felismerésére irányul. 7. Hajlandósága van az alkotásra. 8. Az ember mint alkotó, kreatív lény befogad és átalakít. A másik ember által alkotott értékhez, a mások érdekességéhez viszonyul az általa elfogyasztott tárgyban is. 9. Erre az egyénnek a nembeliség mint az értékek tartománya kínál lehetőséget a mindennapi világban." Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános, Közép- és Szakiskola Ismertetés: Az intézményt a Világi Zsidó Iskola Alapítvány hívta életre 1990-ben. Az alapítvány célja olyan iskola létrehozása volt, amely biztosítja az egyetemes, ezen belül hangsúlyozottan a magyar és a zsidó kulturális értékek minél magasabb színvonalú átadását mindazon gyerekek számára, akik - bármely nemzet vagy felekezet tagjaként - óhajtják és vállalják ezen kultúra megismerését. Az intézmény célja: Minden gyerek számára tartalmas, hasznos és ugyanakkor boldog iskolai élet biztosítása. Korszerű ismeretek közvetítése, s a teljesítmény személyiséghez alkalmazkodó fejlesztése. Fokozatosan bővülő rendszerben egyre több területen adnak módot a választhatóságra. Igyekszenek minden gyerek számára megtalálni azt a tevékenységet, amelyben sikerrel bontakoztathatja ki képességeit. A tárgyi ismeretek elsajátítása mellett a problémafelismerés, konfliktuskezelés és együttműködés képességének kialakítására helyezik a hangsúlyt. Szabadság, önállóság, ugyanakkor az alkalmazkodás és tolerancia egyensúlyának megteremtése a mindennapokban. Az értelmes fegyelem, az önálló véleményalkotás, az önmaguk és mások iránti felelősség életkornak megfelelő gyakorlata. Feladatok - Megfelelő szociális és tanulási környezet biztosítása. - Az egyes gyerekek személyiségének minél alaposabb megismerése, s ennek megfelelően a pedagógiai módszerek differenciált alkalmazása. - A személyiség egészének fejlesztése, amely magába foglalja az intellektuális, az érzelmi, a szociális, az erkölcsi, az esztétikai és a fizikai igények és szükségletek kielégítését. - Az itt eltöltött évek során a tudásszint, a teljesítmény a gyerek személyiségéhez, képességeihez mért maximális fejlesztése. - Felruházni tanítványaikat az önálló tanuláshoz szükséges alapvető képességekkel, hangsúlyt fektetni a ,,mit\" kérdésén kívül arra is, ,,hogyan\" tanuljanak. - Biztosítani, hogy az iskola a személyes tapasztalás színtere legyen, a gyerek aktív részese lehessen az őt körülvevő világ megismerésének, alakításának. - Az érvelés, vitatkozás, problémamegoldás képességének tudatos kialakítása, fejlesztése. - Lehetőséget biztosítani arra, hogy a gyerekek - vallási hovatartozástól függetlenül - megismerkedhessenek a zsidó hagyományokkal és a héber nyelvvel. - A szülőkkel való sokoldalú együttműködés a gyermekek nevelésében. - A pályaválasztás segítése. A diákönkormányzati munka már az elemi tagozat negyedik-hatodik évfolyamán megkezdődik. Az osztályok egy szülővel képviseltetik magukat a Szülői Tanácsban, amely az iskolát érintő fontosabb kérdésekben véleményt nyilvánít, és segíti az információk áramlását. Az iskola egyik legfontosabb szervezete az Iskolaszék, amely a Kuratórium, a szülők, a diákok és a pedagógusok közösségét képviseli. Az elemi iskola 6 évfolyama (az első négy évfolyam egésznapos formában) alapozó szakasz, amely egy életen át fontos szerepet játszik a tanuláshoz való viszony kialakításában. Pedagógia: Az óvodából fokozatosan, több hónapos kezdőszakasszal segítik a rugalmas, törésmentes átmenetet az iskolai életbe. Az első három év az alapképességek fejlesztésén túl a gyerekek és személyiségük, képességeik minél alaposabb megismerését, fejlesztését, tanulási és együttműködési motivációjuk növelését szolgálja. Ennek megfelelően a 3. év végéig - egésznapos formában - az osztályokat vezető tanítópár mellett évfolyamonként egy-egy - speciális feladatot végző - fejlesztő pedagógus dolgozik. Ők segítenek a lemaradók és kiemelkedők, vagy egyszerűen csak a "mást\" igénylők egyéni vagy kiscsoportos fejlesztésében. A második három év során, amikor a gyerekek személyhez kötődése lehetővé teszi a ,,bővítést\", már egyre több szaktanár bevonásával tanítanak, s ez együtt jár a tantárgyi követelmény és teljesítményszint fokozatos emelésével. Tantervüket az eddigi tapasztalataikra építve 12 évfolyamra dolgozták ki. Helyi tantervük sajátossága, "a project módszer\". Az elemi tagozaton a tantárgyak merev széttagoltságát a gyerekek mindennapi életére, természetes belső érdeklődésére épülő témacsoportok, ún. "társadalomismereti\" projectek feldolgozásával csökkentik. Az idegen nyelvek közül először a héberrel, majd 4. évfolyamtól az angollal ismerkednek a tanulók. A természettudományok területén az első években a személyes tapasztalás, később az ezen alapuló ismeretek magyarázata, tudatosítása dominál. Az iskolában a szabadidős tevékenység a pedagógiai program szerves részét képezi, átszövi a gyerekek iskolai életét. A szabadidős foglalkozásokon teremtett lehetőségek segítik a társas kapcsolatok, az együttélés, valamint a sokszínű és egészséges életmód kialakítását. Az elemi tagozaton a fakultációs sávban kapott helyet a saját tanár közreműködésével történő egyéni fejlesztés (felzárkóztatás, segítség), továbbá az önálló tanulás, illetve az ezt szolgáló, az évfolyamnak megfelelő tanulási technikák átadása. Mód van kiegészítő sportolásra, zenei és képzőművészeti tevékenységre, igény és reális időbeosztás alapján egyéb programokra. Az értékelésről: Az elemi tagozaton nincs osztályozás, mert úgy vélik, hogy az esetek többségében a korai, merev értékelés gátolja a gyermek és a pedagógus hatékony együttműködését a cél elérésében. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy nincs rendszeres, jól behatárolt értékelési rendszer. A negyedévenkénti szülői megbeszélések és a félévenkénti írásbeli szöveges értékelés alapja a gyerekek mindennapi munkája, amelybe az érdeklődő szülők természetesen akár naponta is betekinthetnek. A javított feladatok, a pontozással, majd később százalékkal értékelt munkák jól kiegészítik a gyerekek egész személyiségére irányuló fejlesztő szöveges értékelését. Ennek eszköze a "Töprengő\", amelyben a gyerek önmaga elé tűzött céljainak és önértékelésének ugyanolyan szerepe van, mint a munkájáról alkotott "külső\", a pedagógustól és a szülőktől jövő értékelésnek. Így ez a rendszer sok időt, elmélyülést, figyelmet követel, de a tapasztalatok szerint a közösen nevelt gyerek fejlődését nagymértékben segíti. Az értékelés és nevelés fontos eleme, illetve eszköze a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. A párbeszéd közelebb viszi a szülőt is és a tanárt is egy-egy probléma megértéséhez, kezeléséhez és megoldásához. Az iskola a szokásosnál talán több időt igényel a szülőktől, mert iskola és család egyaránt csak így juthat megfelelő mélységű információhoz a gyermekkel kapcsolatban. Fontos, hogy ezt a párbeszédet, kapcsolatot ne csak a tanár, hanem szülő is igényelje és kezdeményezze. Az iskolában alkalmazott program a Humanisztikus Kooperatív Tanulás (HKT), a nyugati országokban évtizedek óta elterjedt, jelentős nemzetközi pedagógiai irányzat, a kooperatív tanulás hazai adaptációja. Tudományos kutatás (hatásvizsgálat) bizonyítja, hogy eredményesebb tanulást és szocializációt biztosít. Nemzetközi érdeklődés övezi (Németország, Anglia, Hollandia). 1992 óta Újpesten nyolc évfolyamra kiterjedően működik. Pedagógia: A program jellemzői: A jövendő nemzedék egészséges felnövekedésének egyik legfontosabb feltétele a pozitív beállítódás, a bizalom megteremtése a felnőttek, a társak, és a környezet iránt. Ezért az iskola légköre, a pedagógusok és gyerekek közötti kapcsolat közvetlen, személyes. A tanítók és tanárok nyitottak, elkötelezettek, hisznek munkájuk eredményességében. Oldott hangulat, tolerancia, teljesítményirányultság, problémamegoldó képesség, rugalmasság jellemző az osztályokra és az iskolára. A szülők általános tapasztalata, hogy a gyerekek örömmel járnak iskolába, nem szorongnak, nyíltak, őszinték, segítik egymást és nem fojtják magukba problémáikat. A tanár-diák kapcsolat bensőséges, megértő. Figyelembe veszik a gyermek véleményét, tiszteletben tartják egyéniségét, partnerek a közös nehézségek legyőzésében. Az iskolát a következőkben felsorolt érdeklődőknek ajánlják: - demokratikus légkörű családoknak; - a gyermek egyéniségét tiszteletben tartó szülőknek; - az érdeklődő, vállalkozó, dinamikus szülőknek, akik többet akarnak nyújtani gyermeküknek; - a tehetséges, gátlásos, szorongó gyermekek szüleinek; - akik hajdan nem szerettek iskolába járni, de hiszik, hogy ez másként is lehetséges. Az iskolai osztályok 3-5 fős kiscsoportokba szerveződnek. A gyerekek team-munkában tanulnak, gondolataikat kifejthetik, megvitathatják. Kérdések és feladatok formájában kapják meg a tananyagot, egyéni és közös munkával feldolgozzák, bemutatják egymásnak eredményeiket, majd értékelik maguk és társaik teljesítményét. A tanév négy negyedből, 8-12 hétig tartó "ciklusokból\" áll. Ciklusonként különböző témakörökkel ismerkednek a gyerekek (pl.: a személyiség keresése, közösségi szokások, a természet megismerése stb.). Ehhez igazodnak a tantárgyak. A ciklusokat beszámolóval zárják. A "cikluszáró műsor\" az iskola jellegzetessége, amely egyrészt "színház\", másrészt a tanulási folyamat szerves része. Ilyenkor a gyerekek bemutatkoznak az előző időszakban tanultakkal az iskola, a szülők és a vendégek nyilvánossága előtt. A heteknek a ciklustémákon belül van egy "altémaköre\" (pl.: család, öltözködés, állatok, közlekedés stb.). A hét közös tervezéssel indul és egy "összefoglaló\" eseménnyel zárul (pl. munkadarab, bábjáték stb.). Minden nap beszélgető körrel kezdődik. A tantárgyi órák időtartama 45 perc, de inkább a tevékenységek által meghatározott idő (ez elsősorban az alsó osztályokra értendő). Saját fejlesztésű taneszközeik integrált tanítást tesznek lehetővé. Három logikai rendszerben terveznek. Megőrizve a tantárgyak logikai felépítését, felhasználják a természetes életritmus ismert szekvenciáit (nap, hét, hónap, évszak), és a gyermekekre jellemző komplex, életszerű látásmódra alapoznak (témák és témacsoportok). A gyerekek korábbi tapasztalataikat a tantárgyi logikai rendszerek mellett életközeli témák (projektek) segítségével dolgozzák fel. A Burattino Hátrányos Helyzetűeket Segítő Iskolaalapítvány 1990 áprilisában jött létre abból a célból, hogy létesítsen és fenntartson egy olyan iskolát, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek "kinőhetik\" hátrányaikat. A Burattino Iskola 1991. március 4-én kezdte meg működését. A Burattino a csepeli Önkormányzattól megvásárolt egykori bölcsődében működik, amelynek épületét iskola céljára átalakították. Az iskolába kifejezetten nehéz sorsú, halmozottan hátrányos helyzetű családok gyerekei kerülnek. A Burattino Iskola kísérletet tesz arra, hogy meggátolja az ingerszegény, kulturálisan elmaradott környezetben élő gyerekek teljes perifériára szorulását, illetve a társadalmi helyzetükből fakadó esélyegyenlőtlenségük újratermelődését. Az iskola tanítványainak mindegyike súlyos veszélyeztetettségnek van kitéve, a családok zömében sem a gyermek anyagi, sem egyéb biztonságát a szülők nem tudják biztosítani. Így az iskola feladata az ezeket pótló, kellően motiváló háttér megteremtése. Kiemelkedően fontos, hogy anyagi biztonságot nyújtsanak az étkezésben, a tanszerellátásban, ruházkodásban, utaztatásban. Éppen ilyen fontos, hogy a gyerekek az iskolában az otthon "fészekmelegét\" megéljék. Ez az iskola minden dolgozójától fokozott odafordulást igényel. Egyetlen intézményen belül oldanak meg minden család- és gyermekvédelmi, illetve alapvető egészségügyi feladatot, mint: gyermekvédelem, nevelési, pszichológiai szaktanácsadás és ellátás, családgondozás, orvosi ellátás. Pedagógia: A Burattino 3 fő tevékenységi köre: 1. Oktatás, nevelés: A Burattino nem teljesítményorientált intézmény. Kis osztálylétszámok (max.15-16 fő), gyakori kiscsoportos, illetve egyéni foglalkozások vezethetnek a gyerekben rejlő képességek optimális fejlesztéséhez. A képességfejlesztéshez és a részképesség kiesés (diszgráfia, diszlexia, diszkalkulia) korrekciójához gyógypedagógust és fejlesztőpedagógust biztosítanak. Az egy évfolyamon tanuló gyerekek tudásszintjének különbözősége szükségessé teszi az egyénre szabott tanítási eljárások alkalmazását. Az iskola hagyománya, hogy a tanítás-tanulás folyamatának örömszerző tevékenységnek kell lennie. Az első négy évfolyamon év közben nincs osztályozás. Értékelés szóban, negyedévente, írásban, pozitív megerősítéssel történik. Ezt félévente kiegészíti az ún. személyi értékelés, amit az osztályfőnök a pszichológussal közösen készít. Az egésznapos foglalkoztatás keretében a gyerekeknek módjuk van különböző fejlesztő foglalkozásokon részt venni, illetve az alábbi kiscsoportos foglalkozások közül választhatnak: furulya, úszás, tánc, drámajáték, kerámia, nemezelés, fafaragás, szövés-fonás, főzés, számítástechnika. A tanév 5 napos nyitótáborral kezdődik és 5 napos zárótáborral végződik. Nyáron három 10 napos nyaraláson vehetnek részt a gyerekek az ország különböző részein, illetve külföldön. (Volt már evezős, kerékpáros túra, jártak Olaszországban, Erdélyben). 2. Egyéni problémák feldolgoztatása kiscsoportban és egyéni foglalkozás keretében. Pszichológusuk délelőtt osztálykeretben, délután "intenzív kiscsoportban\" foglalkozik a gyerekekkel. Az arra rászoruló tanulóknak egyéni beszélgetésekkel, családterápiával segít a felmerülő problémákon. 3. Szociális, egészségügyi és családgondozás. Szociális szervezőjük rendszeres családlátogatások során figyelemmel kíséri a családok helyzetét, illetve a gyermek és az otthon kapcsolatát. A lakáskérdések megoldásától kezdve a gyermekvédelmi munkáig sokrétű feladatot lát el. Iskolaorvosuk heti egy délelőttöt tölt az iskolában, a tanulók aktuális orvosi ellátását és szűrővizsgálatait végzi, valamint az egészségügyi törvényben előírt védőoltásokat adja meg. ÓVODA Óvodai nevelés játékkal, mesével Az Óvodai nevelés játékkal, mesével című program lényege, hogy a jó szokások és a gyermeki műveltség megalapozása a játék és a mese nyelvén valósuljanak meg. Ezek segítségével teremtődjön meg az egymásra figyelő, a játék ötleteit átadó, átvevő nevelői légkör. A 3-7 éves gyermekek testi, lelki tulajdonságaira épített program alkalmazásával az érzelmi, társas és értelmi képességek ápolása és fejlesztése valósulhat meg a testi és lelki egészség feltételei között. A program tartalmazza a játékkal és mesével nevelés lélektani és pedagógiai indokait, a teendők rendszerbe foglalását és elemzését. Alapvető ismérve: a gyermekek és felnőttek között létrejövő óvodai kapcsolatok, helyzetek megoldásának megkönnyítése a játék és a mese jelrendszerének, "nyelvezetének" segítségével. A/ programváltozat: Játék és mese folyamatos időben. B/ programváltozat: Ötféle tevékenység tíznapos időkeretben. A program kiemelten osztatlan csoportoknak ajánlott a játék sokszínűsége fejlesztő hatásának kiaknázása céljából. Évszakokra bontott keretterve van, amelyben tetszőleges idő fordítható egy-egy gazdag tartalmú játék kivitelezésére, a mesék elmondására. A gyermekek által kezdeményezett egyéni, páros, csoportos játékok mellett az óvónő játékkínálata, a mindennap elhangzó mese- és játéktartalmú együttlét adja az életmód ismétlődő elemeit, ritmusát. A program azoknak a nevelőknek és szülőknek ajánlott, akik elfogadják, hogy a kisgyermekkori intelligencia fejlesztésének közege, nyelve, eszközrendszere a játék és a mese. Akik a gyermekszoba "rendetlenségét" rendezett világként szemlélik, pedagógusként pedig szakmai és tárgyi tudásukat a különféle helyzetekhez illően tudják alkalmazni. Elsőként a kistelepülések egy-három csoportos óvodáinak és a határon túli magyar nyelvű óvodáknak ajánlott. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a nagyvárosi óvodák óvónői is e program szerint dolgozzanak. A program eredményes megvalósításához szükséges az Óvodai nevelés játékkal, mesével című könyv ismerete és alkalmazása (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1995. Javított, átdolgozott kiadás, 1025 Bp., Zsindely u. 7. II./7.), egy negyvenórás tanfolyam elvégzése a megyei pedagógiai intézetek és a soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskola szervezésében. A tanfolyamot elvégzők tanúsítványt kapnak. Évszakonként legalább egyszer szükséges a látogatás, konzultáció, véleménycsere valamelyik módszertani óvodában. Ajánlott a részvétel a játékkal, mesével dolgozó óvónők Baráti Társaságának évenkénti találkozóján, konzultációján. Előadások, konzultációk kérhetők a Benedek Elek Pedagógiai Főiskola oktatóitól, illetve a programíróktól. A program alkalmazása során az óvónők éves váltásban dolgoznak egy dajkával csoportonként. A hagyományos óvodai berendezés és felszerelés kiegészítése szükséges félkész anyagokkal, természetes anyagokból készült játékokkal, a szerepjáték változatos kellékeivel. A programról információk, gyakorlati tapasztalatok rendelkezésre állanak a főiskola két gyakorló óvodájában, a soproni Sopronbánfalvi óvodában, a módszertani óvodákban: Benedek Elek Óvoda, Nyergesújfalu Tel.: (33) 355-206; Brunszvik Óvoda, Oroszlány Tel.: (34) 362-248; Gesztenyés Óvoda, Paks Tel.: (75) 311-032: Ifjúság úti Óvoda, Paks Tel.: (75) 310-241; Kodály úti Óvoda, Pécs Tel.: (72) 324-571; Óvoda, Gyomaendrőd, Kossuth u. Tel.: (66) 386-610; Óvoda, Nyírbátor, Fáy András u. 10. Tel.: (42) 281-863; Óvoda, Röszke Felszabadulás u. Tel.: (62) 372-480; Óvoda, Sárkeresztes, Béke tér 1. Tel.: (22) 442-200; Óvoda, Vasvár, Kossuth u. Tel.: (94) 370-039; Rácvárosi Óvoda, Pécs Tel.: (72) 251-501; Ringató Óvoda, Veszprém Tel.: (88) 326-451. Az Óvodai nevelés játékkal, mesével program kidolgozói: Zilahi Józsefné főiskolai docens, Stöckert Károlyné főiskolai adjuntus, dr. Ráczné dr. Főző Klára főiskolai docens. Címük: 9400 Sopron, Ferenczi J. u. 5. Tel.: (99) 312-203, Fax: (99) 333-092. Differenciált Óvodai Bánásmód A Differenciált Óvodai Bánásmód (DOB) óvodai nevelési program célja, hogy aktív, öntudatos, kezdeményező gyermekek nevelését teremtse meg a kivárás és a bizalom stratégiájával. A pedagógusok az autonóm játékközpontú életmód és a természetes kommunikációs háló kialakítására törekszenek a csoportban. A szociális tanulási folyamatban a családdal együtt segítik az egyének érése szerint a differenciálódó önállóság és együttműködés - vagyis autonómia - fejlődését. A nevelés eszközeivel - a kíváncsiság, a figyelem, a gondolkodás és a nyugalom -, a személyes bánásmód alkalmazásával érdekessé teszik a pedagógiai tevékenységet. Jelentős helyet kap a tantervben a csoportdinamikát minden szinten felhasználó munkaszervezés és a gyakorlati lehetőségek leírása. Ez ad óvodai keretet a 3-7 éves gyermekek ÉN-MI tudatának fejlődéséhez. A programban fokozatosan bővülő tartalommal bontakoznak ki az összefüggések a személyes kapcsolat, a kényszermentes együttműködés és a csak ezekhez kapcsolható kulturális értékek között. A program többszöri olvasása lehetővé teszi a gyakorlat során felmerülő problémák önálló megoldását. Az alkalmazókat egyéni igényük szerint más-más módon segíti a fogalomjegyzék és a tárgymutató folyamatos használata. Egyedi az is, ahogy hangulatos rajzok jelzik a felfedezhető részletek fontosságát. A gyermekek napi- és hetirendje rugalmas, csak az ebéd és a pihenés időpontja stabil. A pedagógus egyénileg vagy mikrocsoportban kommunikál velük, így folyamatos a játéklehetőség. A pedagógus munkáját alapvetően szituációérzékenysége befolyásolja. Ugyanakkor a felnőttek tudatosságát, feladatait a munkacsoportos rendszerezettség jellemzi. A DOB alkalmazói a helyi sajátosságok és a leírt szempontok szerint választhatnak mind a gyermekcsoport összetételére, mind a műhelymunka működésére vonatkozóan. A program ajánlott olyan pedagógusnak, aki maga is értéknek tekinti az autonómiát, nevelőmunkájában érdekli az intuíció és a tudatosság aránya. Ajánlott szülőknek, akik elismerik a játék, az önálló felfedezés és a kiváró, kényszermentes nevelés fejlesztő hatását. Továbbá ajánlott minimálisan önálló, a csoporthelyzetet fokozatosan elfogadó 3-7 éves gyermekeknek. A program több résznél jelzi a település jellegétől függő helyi sajátosságok érvényesítésének a lehetőségét. A program tárgyi kerete igen olcsó, mert szinte csak a hagyományos óvodai feltételek meglétét igényli. Viszont drága, mert képzett, kulturált és sokrétűen dolgozó, stabil, nyugodt nevelőtestületet, illetve munkacsoportot feltételez. A DOB sajátos szolgáltatásokat, pl. a prevenciót kínálja, ezért feladatelvű finanszírozása előnyösebb, mint a tömegességet kiváltó fejkvóta. Programalkalmazói kritériumok: a négy nevelési eszköz folyamatos használata szükséges a Cselekvési terv alapján. A családok tájékoztatása minimum a két, a tantervben közölt, a gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentum alapján, a velük való együttműködés a gyermekek érdekeinek szakmai szempontjai szerint valósuljon meg. Fontos kritérium a Pedagógiai Napló mint folyamatkövető tényező használata. Alapvető, hogy minimum az óvodavezető, két óvónőpáros és egy-egy dajka vállalkozzon 3 évre a program alkalmazásához szükséges együttműködésre. A programot alkalmazni kívánók részére segítségnyújtási lehetőségek rendelkezésre állnak az Autonómia Egyesületnél. A kiadványok, videofilmek, oktatócsomagok, bemutató előadások, távoktatás, konzultációk megrendelhetők. Az Egyesület 1 éves alapozó, további 1 éves mélyítő képzésről ad oklevelet. Gyakorlati bemutatót, képzést is csak az tarthat, aki ezt a jogot igazoltan megszerezte. Az Autonómia Egyesület évente megújítja a DOB szakértői jogosítványt, amely folyamatosan megszerezhető és vizsgaköteles. Információk beszerezhetők: Autonómia Egyesületnél 1074 Budapest, Dob u. 95. szerda 14-16 h.; óvodáknál: 8220 Balatonalmádi, Bajcsy Zs. út 33., 2100 Gödöllő, Tisza u. 4., 8800 Nagykanizsa, Oswald J. u. 3., 8800 Nagykanizsa, Űrhajós utcai Óvoda, 7623 Pécs, Magyar Lajos u. 2., 7800 Siklós, Köztársaság téri Óvoda. A program kidolgozói: írta: dr. Hűvös Éva pszichológus kandidátus, 1111 Budapest, Budafoki út 31. Autonómia Egyesület, 1074 Budapest, Dob u. 95. Tel./fax: (1) 342-5133; szerkesztette és rajzolta: Hűvös Ágnes nyelvész. Epochális rendszerű óvodai nevelési program Az Epochális rendszerű óvodai nevelési program szerint a nevelés csak szeretetteljes, meleg légkörben lehetséges. Az óvónő szerető, védő, óvó gondoskodása, az óvónői szeretetben való megmártózás, a simogató kéz melege, a bíztató tekintet adja a gyermek számára az érzelmi biztonságot, mely kiegyensúlyozott fejlődésének eredménye. A nevelésnek mércéje a gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény megalapozása. A gyerekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés során az egyéni képességfejlesztés, az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiinduló, tapasztalatszerzésre épített, öntevékeny részvételen alapuló fejlesztő tevékenységek megteremtésével folynak a tevékenységek. A programban a játék, a gyermek legfőbb tevékenysége, önmegvalósítása, érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának önkifejezése, fejlettségének legjobb mutatója. Cél a sikerorientált, színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájukra - aktívan közreműködve - saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyermekek nevelése, mély természetszeretet kialakítása. A program osztott és osztatlan csoportokban egyaránt megvalósítható. A fejlesztő tevékenységek a szabad játékidőn belül szerveződnek. A mesesarokban gyertyafény mellett, szemléltető eszköz nélkül mesét, verset mond az óvónő, énekelnek, játszanak. Az ábrázoló eszközök mindig a gyermekek rendelkezésére állnak. a természeti környezet, a környező világ tárgyainak megismerésére épülő matematika, környezetismeret, környezetvédelem, munka, a mindennapi kulturált viselkedés szervezése epochális rendszerben történik. A fejlesztő tevékenységek kötetlenek - kivéve a testnevelést -, a részvétel lehetőség a gyermekek számára. Színesíti az óvodai életet a hetente szervezett munkatevékenység (mosás, takarítás stb.), melybe a gyermekek önként kapcsolódhatnak be. A programot ajánlják a szerzők mindazoknak, akik azonosulni tudnak az elvekkel. Elfogadják, hogy az egyéni képességfejlesztés és olyan feltételek teremtése fontos, melyben a gyermek életkorának és képességeinek megfelelően fejlődhet. A megvalósítás sikere gondolkodó, kreatív, kezdeményező, aktív óvónőt igényel. A program megvalósítható egy hagyományosan, átlagos szinten felszerelt óvodában is. Az óvónőknek azonban vállalniuk kell a matematikai és környezetismereti tevékenységekhez szükséges eszközök elkészítését. A programot alkalmazni kívánók részére a programírók tanfolyamok szervezésével kívánnak segítséget adni. Tanfolyamok során bemutatók is megtekinthetők. A Játék- és feladatgyűjtemény az epochális rendszerű óvodai programhoz című könyv is kiadásra került. Az Epochális rendszerű óvodai nevelési programról információk, gyakorlati tapasztalatok beszerezhetők a szerzőktől. A program kidolgozói: Vargáné Szabó Györgyi óvodavezető, Balázsiné Kemény Judit óvónő, Bezzeg Pálné (Lovász Anikó) óvónő, Györffy Péterné óvónő, Szabó Ildikó óvónő, Szatmáriné Forgó Erika óvónő. Címük: Óvoda, 4032 Debrecen, Lehel utca 18. Tel.: (52) 414-422. Játék-mozgás-kommunikáció óvodai program A JMK-program vállalja a 3-7 éves korú gyermekek személyiségfejlesztését az érzelmi, szociális és értelmi képességeknek a kibontakoztatásával, az életkori sajátosságok, az egyéni eltérések fokozott figyelembevételével, a gyermekek életfeltételeinek speciális megszervezésével, melyek az iskolaérettség alakítását és a sikeres iskolai beilleszkedést biztosítják minden gyermek számára. A JMK-program a gyermek alapvető tevékenységére: a játékra, a mozgásra és a kommunikációra épül, e köré szervezi pedagógiai és pszichológiai feladatait, egy egyedi koncepcióban. Ezáltal tartalmát integrált modulok alkotják. Fő hangsúlyt kap a programban a testi-lelki gondozás, az érzelmi biztonság és a szociális, önellátó, önérvényesítő szokásrendszer megalapozása, a közösségi nevelés. A hazai óvodai tradíciók kereteinek felhasználásával homogén kiscsoportok és a 4-7 éveseknél választhatóan ún. homogén vagy heterogén korösszetételű csoportok szervezhetők. A gyermekek életszervezését az indirekt hatású feltételek megteremtésével - a foglalkoztató szobák mellett működő - speciális játékszobák (kézműves szoba, tornaszoba, mese-zene-dramatikus játszó szoba) is biztosítják. A napirend és a csoportszervezés az idői kötöttségek minimálisra csökkentésével a gyermek által választható bő tevékenységi formákhoz és a gyermek érdeklődése alapján a helyszínek szabad választásának lehetőségeihez kínál optimális feltételeket oly módon, hogy a gyermekek - felmenő rendszerben - szoros kapcsolatban élnek a csoportjuk óvónőivel. A JMK-program sajátossága, hogy fokozott gonddal kíséri figyelemmel az egyes gyermek személyiségfejlődését, így nevelési programja optimálisan illeszkedik az egyéni fejlődési ütemhez. Flexibilisen alkalmazható mind a hátrányos helyzetű, mind a tehetséges gyermekek eltérő fejlesztést igénylő nevelésében. Mivel normarendszere alapjaiban nem tér el a hagyományos óvodai adottságok körülményeitől, így azoknak az érdeklődő szülőknek és nevelőtestületeknek ajánljuk, akik pedagógiai hatékonyságukat növelni szeretnék az egyéni fejlesztés területén. A JMK-program megvalósítása az óvoda teljes pedagógiai működését igényli. Abban az esetben, ha az óvoda a JMK-program alapján a 3-4 évesek nevelésének feltételeivel nem rendelkezik, úgy azt a 4-7 évesek számára részlegesen is alkalmazhatja. A JMK-program eredményes megvalósításához speciális oklevél megszerzése (intenzív főiskolai képzéssel, két félév alatt, összesen 120 órában) szükséges. A képzés végén a hallgató mestermunkát és elméleti záróvizsgát tesz. A program alkalmazói vállalják, hogy a tanfolyamot munka közben folyamatosan elvégzik. Az óvoda hosszú távú működéséhez azonban csoportonként legalább egy JMK-s képzettségű óvónő alkalmazása szükséges. Az óvoda hagyományos felszerelését, minimális kiegészítéssel, de nagyfokú átszervezéssel fel lehet használni. A JMK-program alkalmazhatósága - különös tekintettel a 4-7 éves gyermekekre - így széles körben lehetővé válik. A programot alkalmazni kívánók részére segítségként programcsomagot terveznek a szerzők. A 9 kötetes útmutatócsalád és a videoanyag forgalmazásáról az Óvodai Nevelés szaklapban adnak majd tájékoztatást. Szervezés alatt áll a módszertani központ kialakítása, ahol szakmai továbbképzések, konzultációk, szupervíziók, szakértés, szaktanácsadás, programmenedzselés, módszertani anyagok, eszközök állnak majd az érdeklődő kollégák rendelkezésére. A JMK-programról információkat, gyakorlati tapasztalatokat szívesen adnak a szerzők. A JMK-program kidolgozói: dr. Pereszlényi Éva óvodapedagógus és óvodai szakértő, 1026 Budapest, Pasaréti u. 139/b. Tel.: (1) 200-0273; Porkolábné dr. Balogh Katalin pedagógiai szakpszichológus, egyetemi docens, 1043 Budapest, Lőwy Izsák u. 6. Tel.: (1) 189-0395. Komplex prevenciós óvodai program A Komplex prevenciós óvodai program fejlődés- és neveléslélektani megalapozottsága révén fő feladatának tekinti a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását, a tanulási zavarok megelőzését az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. A program a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára, a mozgásra és fő tevékenységi formájára, a játékra alapozva szervezi a fő nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatait. A kultúraátadás életkorspecifikus nevelési feladataiba szervesen integrálja az indirekt módszerekkel történő pszichológiai fejlesztést (mozgás, testsémapercepció), mellyel alakítja a képességeket. Maximálisan törekszik az érzelmi biztonságot adó kapcsolatok, az egészséges életmód, az alapvető szokásrendszer megalapozására. Az óvodai élet egészét áthatja a nyugodt, családias, elfogadó, együttműködő légkör, a családdal való szoros együttműködés. A program a csoportszervezés, napirend, hetirend kialakítása terén a helyi adottságok, lehetőségek, a hazai óvodapedagógiai hagyományok figyelembevételét javasolja. Rugalmasságot biztosít. Az óvodai életrend megszervezésénél maximálisan érvényesíteni kívánja a gyermeki jogokat. A napi életszervezés terén a gyermek aktuális állapota, szükségletei, érdeklődése a meghatározó. Ezek kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitást biztosító módszerek alkalmazása javasolt. A program fokozottan ajánlott az átlagos, alacsony, hátrányos szociális környezetből jövő gyermekek számára. A mozgás- és testsémafejlesztés jól szolgálja a kisebb idegrendszeri működészavarok - funkciózavarok - rendezését, ezért speciális nevelési szükségletet igénylő gyermekek számára is javasolt. A program biztosítja az egyéni differenciált bánásmód pedagógiai elveinek érvényesülését, többek között a tehetséggondozást, tehát hatékonyan alkalmazható a hazai óvodák bármelyikében. A program, induláskor, speciális eszközöket, plusz erőforrásokat nem igényel, csak a meglévő eszközök tudatosabb, célszerűbb felhasználását. A program, jellegénél fogva, teljes hatékonysággal akkor alkalmazható, ha az óvodai nevelés teljes időtartamában a nevelési feladatok minden területére, az óvodai élettevékenység egészére kiterjed. Ez feltételezi az óvodapedagógusok speciális felkészítését, a fejlesztő program elméleti és gyakorlati ismeretét. A szakmai felkészítés 120 órás intenzív tanfolyam keretében Fejlesztőpedagógus címen biztosított az ELTE szervezésében. A tanfolyamot végzők tanúsítványt kapnak. A programot alkalmazni kívánók részére segítségnyújtás a következő területen igényelhető a szerzőktől: gyakorlati konzultációk a programot alkalmazók körében, havi egy alkalommal gyakorlati bemutatók, előadások tartása, valamint szakanyagok, videofilmek, irodalomjegyzék igénylése. A programról információk szerezhetők: budapesti Csobánc úti Óvoda Tel.: (1) 134-0569 Heves megyei Pedagógiai Intézet, Urbán Anna pedagógiai szaktanácsadótól és a szerzőktől. A program kidolgozói: Porkolábné dr. Balogh Katalin egyetemi docens; dr. Páli Judit docens; Pintér Éva szaktanácsadó; Szaitzné Gregorits Anna óvodavezető; a Budapest, IV. ker. Aradi u. 9. sz. Óvoda óvodapedagógusainak teamje. Tevékenységközpontú óvodai nevelési program A Tevékenységközpontú óvodai nevelési program célja a társadalmi gyakorlatra való felkészítés, ami magában foglalja a személyiségfejlesztést a tevékenységeken keresztül és az életre való felkészítést. A program kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelésére törekszik. A fejlesztés tartalmát négyes feladatrendszerben fejti ki. A fejlesztés a nevelési folyamat egészén belül történik, melynek keretei a következők: önálló, irányított tapasztalatszerzés; komplex foglalkozások, melyek kötelező és kötetlen szervezési formában valósíthatók meg. A program vegyes, osztott és részben osztott csoportokban egyaránt alkalmazható. Az óvónő döntési körébe tartozik a csoportszervezés és a napirend kialakítása. A program javaslatot ad a megvalósításhoz. Magyarország bármely óvodájában felhasználható a program, mivel tág teret nyújt a helyi elképzeléseknek. A program megvalósításához a tárgyi feltételek valamennyi óvodában adottak, így tehát semmilyen plusz személyi, anyagi vagy tárgyi feltétele nincs a program gyakorlati alkalmazásának. A programot bármely óvodában oklevéllel rendelkező óvónő az írásos anyagok alapján képes realizálni. A program maximális lehetőséget kínál a helyi viszonyoknak, igényeknek megfelelő kielégítésére, illetve ilyen tartalommal való megtöltésére. A program alapján bárki megalkothatja helyi nevelési programját. A program iránt érdeklődő kollégák részére 26 órás teljes vagy 18 órás rövidített tanfolyamot készséggel szerveznek a szerzők az ország bármely pontján, kihelyezett formában. Előadók: dr. Gáspár László, dr. W. Mikó Magdolna, Kanczler Gyuláné dr., dr. Bondár Zsuzsa, Szemán Józsefné dr., Fábián Katalin, Baróczi Judit Tel.: (46) 332-744, (1) 156-9343. Ezen kívül útmutatókat, könyveket, videofilmet bocsátanak rendelkezésre a FABULA Humán Szolgáltató Bt. kiadásában (3548 Miskolc, Pf. 686.). A program gyakorlati megvalósítása tanulmányozható Miskolcon, a FABULA alapítványi óvodában. Bejelentkezés telefonon: (46) 332-744. A Tevékenységközpontú óvodai nevelési program kidolgozói: Fábián Katalin óvónő, tanár, cégvezető, 1016 Budapest, Lisznyai u. 24. Tel.: (1) 156-9343; dr. Gáspár László főigazgató-helyettes, 5600 Békéscsaba, Szőlő u. 61/1.; dr. W. Mikó Magdolna nyugalmazott főigazgató-helyettes, 6000 Kecskemét, Arany J. u. 10.