A személyészlelés és társas viselkedés. Személyészlelés: (személypercepció ) folyamat, amelynek eredményeként másokról viselkedésük, tetteik, viszonyulásaik és egyéni megnyilvánulásaik felfogásával benyomásokat szerzünk, ezek értelmezése alapján különféle következtetésekre jutunk. Személyészlelés magába foglalja: fizikai észlelést: közvetlenül megragadható felszíni tulajdonságokat szociális észlelést: érzéki úton nem fogható tulajdonságokat ( pl.: attitűd) - bizonytalanabb, mint a tárgyak észlelése - nagyobb a hibalehetőség: motivációink, attitűdjeink befolyásolhatják ítéletalkotásunkat - nehezebb ellenőrizni - a személyészlelő előzetes ismerete, tudása is nagyon fontos 1. Központi vonás- hipotézis (ASCH) : vannak olyan központi vonások amelyek kiemelődnek számunkra, és ezekhez kapcsoljuk a többi kevésbé lényeges tulajdonságokat. Pl.: tulajdonságlista készítése 2. A megismerés sorrendje is számít. Az amit először látunk, hallunk az befolyásolja a többit. Jelentős tulajdonság később derül ki akkor képes ezeket az ítéleteket módosítani. Utólag szerzett információ módosítja a már megszerzettet. K1. Kísérlet: két csoport- az egyik kapott egy nőről egy listát, hogy milyen , a másik nem - mások voltak a vélemények, amikor azt mondták, hogy leszbikus, ill. hogy normális családban él 3. Hold udvar- hatás: benyomás speciális esete. Egyetlen pozitív vagy negatív tulajdonság alapján úgy ítéljük meg, hogy ezzel az összes többi tulajdonság is összhangban van. - gyakran nemhez kötött kislányok: jók, kedvesek, véletlenszerűen csinálnak dolgokat kisfiúk: ennek ellentettei - sémák alapján való ítéletek ( olyanok amilyenek mi vagyunk ) K2. Kísérlet: 10 éves gyerekeket kértek meg táborban, hogy jellemezzék a többit - a jellemzett gyerekeket nem lehetett felismerni, de a gyereket, aki jellemezte a többit igen ( mert ezeket a tulajdonságokat akarta látni ) Az észlelés pontossága a legegyszerűbb eljárásoktól függ. Társas viselkedés a társ puszta jelenléte hatással van a viselkedésünkre × társas serkentés: ha jól ismert feladatot végzünk mások jelenlétében a fokozott motiváció teljesítményjavulást eredményez × társas gátlás: új, kevésbé ismert feladat; a megnövekedett motivációs szint ütközik a teljesítménnyel × társas lazsálás: közös tevékenység során az egyének kisebb erőfeszítést fejtenek ki munkájukban. A felelősség megoszlik. Attribúció ~ tulajdonítás, oksági következtetés Attribúció elmélet: emberekkel kapcsolatos következtetések. Kísérletet teszünk más emberek viselkedésének értelmezésére, magyarázatára Fő feladata: annak eldöntése, hogy a személy cselekvése diszpozicionális v. szituációs okoknak tulajdonítható pl.: pedagógus- gyerek rendetlenkedése az órán; × minden órán rendetlenkedik: a gyerekben keresem az okot × egy pedagógus óráján rendetlen: a gyerek és a tárgy viszonyában vagy a pedagógusban keresem a hibát Időbeni konzisztencia: × rendszeres viselkedés: belső okokat keresünk ×egyszer történik: személyen kívüli okok Csoporton belüli egyetértés: × egyetértés: külső ok keresése × nincs egyetértés: belső ok keresése -saját hibánkért a külső okokat, helyzeteket hibáztatjuk - sikereinkért belső okokat helyezzük előtérbe - ha mások hibáznak a belső okokat helyezzük előtérbe - mások sikereiért a külső okokat helyezzük előtérbe Attribúciós hiba: × túlhangsúlyozunk egy belső okot × egyetlen esetből általánosítunk × önigazolás keresése a külvilágból; pl.: más is ezt tette volna × " a világ igazságos " - ebből indulunk ki × " baj csak másokkal történhet" -torzíthatják az ítéleteimet   Vonzalom másik személy iránti pozitív beállítódás fizikai közelség, a másik ember gyakori látványa serkenti a vonzalmat befolyásoló hatása: × társválasztás × intelligens, sikeres emberekhez való vonzódás- jelenség × szoros kapcsolat a vonzalom és az önbecsülés között ( ha az egyén önbecsülése alacsony, akkor olyan kapcsolatot keres, melyben pozitívan viszonyulnak hozzá) × aki poz. Viszonyul hozzánk, az rokonszenvessé válik × Thibaut és Kelley elmélete: " befektetés- nyereség" -en alapuló csereelmélet: azokhoz a személyekhez vonzódunk, akitől nyereséget remélünk. Az, hogy részesülünk- e nyereségben, azon is múlik, hogy jutalmazzuk- e a másikat ( = reciprokjutalomtétel ) Ez az elmélet nem számol a személyes értékekkel IV. INTERAKCIÓ -~ társas kölcsönhatás az emberek egymáshoz viszonyított viselkedését jelenti akciók és reakciók együttese a kapcsolatban az emberek hatnak egymásra, s ezáltal valósul meg a személyiségformáló hatás a kölcsönhatást befolyásolja az énkép és a másikról kialakított kép is interakció síkjai: 1.sík: a másik ember észlelése 2.sík: cselekvő viszonyulás 3.sík: közlés vagy kommunikáció hogy mit várnak el a felek egymástól, függ a kapcsolat jellegétől (pl.: tanár- diák; baráti viszony) Kategorizáció, sztereotípia, előítélet Kategorizálás: gondolkodási folyamat. Tulajdonságokkal rendelkeznek a tárgyak, de van Amikor csak hozzárendeljük ( pl.: tudjuk, hogy az asztal nehéz ) Személyészlelésnél is előfordulhat: az embereket valamilyen csoportba soroljuk ( pl.: nő- férfi, értelmiségi- munkás ) Sztereotípiák: társadalmi csoportokra tartott jellemző tulajdonságokat értjük. A csoportba- Sorolás alapja gyakran túlzás, azaz az egyes csoportról alkotott leegyszerűsített képzeteink ( pl.: az angolok hidegvérűek, arabok agresszívak ) - segítenek az egyes helyzetekben alkalmazkodni - negatív: ha merevvé válnak, nem tudnak módosulni - könnyebben észlelhetünk - viszonylag felszínes gyors megismerést tesz lehetővé 1.elfojtás ~ célra irányuló tárgy megszűntetése ~ ilyenkor mindazokat az impulzusokat, amelyek negatív élményeket keltettek bennünk, elfelejtjük őket, úgy hogy az emlékezet számára hozzáférhetetlenné váljanak ~ azonnali megkönnyebbüléshez vezet ~ " elfelejtett" lelki tartalmak energiái nem szűnnek meg véglegesen- fokozódhatnak, ideges tüneteket okozhatnak, kerülő utakon ( elszólás ) vissza is térhetnek tudatunkba anélkül, hogy akarnánk ~ átmeneti megoldás ~ nem veszélytelen 2.kivetítés ( projekció) ~ lelki késztetéseinket, érzéseinket másik embernek tulajdonítjuk, benne vesszük észre azt, amit eredetileg magunkban éreztünk, de nem vállaltunk fel (pl.: felelősség elhárítása ) 3.ésszerűsítés ~ hihető magyarázatot próbálunk adni vagy keresni kínos helyzetekre ~ ált. akkor alkalmazzuk, amikor a kudarc vállalása alól igyekszünk felmenteni magunkat 4.érzelmi átfordítás ~ a másik embertől való félelem hívja elő ~ agresszorral való azonosulás ~ amikor valaki fontos a számunkra, de ugyanakkor fenyegető is, az általa bennünk keltett negatív érzelmeket igyekszünk megszűntetni úgy, hogy érzelmileg azonosulunk vele ~ viselkedésünk a "rettegett" személy viselkedéséhez fog hasonlítani 5.eltörlés ~ úgy teszünk mintha a szégyenteljes esemény nem történt volna meg (pl.: cserbenhagyásos gázolás ) ~ alkalmazása a gyerekekre jellemző 6.sajnáltatás ~ másik embertől segítséget , részvétet próbálunk kiváltani ~ gyerekkorra jellemző 7.visszacsúszás ~ a konfliktusból való menekülés úgy, hogy alacsonyabb szintű viselkedést produkálunk úgy, hogy mindenki velünk foglalkozzon ~ szeretet kierőszakolása a cél ~ vágyaink, szükségleteink meghiúsulása 8.áttolás ~ ha vágyaink megvalósítását, igényeink kielégítését valamilyen ok miatt el kell halasztanunk ~ elhalasztás- veszteség- pótlás ( eredetihez hasonló dologgal ) ~ áttolási célzatúak a pótcselekvések ~ kompenzálás: kárpótolni akar valamilyen hiányt 9. elszigetelés ( izoláció) ~ negatív késztetésről leválasztjuk az indulati elemet majd a szándék és az indulat közé egy semleges gondolatot iktatunk be ~ töltelékanyag: fölösleges viselkedést vált ki bennünk ; pl.: lépéseink számolása ~ megakadályozza, hogy a nem kívánatos szándék visszatérjen tudatunkba, s az eredeti késztetés működésbe lépjen   Előítéletek: negatív töltésű sztereotípiák, amelyek különösen akkor veszélyesek, ha másoktól átvett negatív vélekedésen alapulnak. ellenáll a tényeknek nem tudják befolyásolni az " előző " ítéleteket a valós tények kialakulásának fokozatai: × szóbeli elutasítás × elkerülés ( diszkrimináció ) × hátrányos megkülönböztetés ( nem csak egyéni, hanem társadalmi szinten is) × bántalmazás × kiirtás Prekorcepciók: burkolt személyiségelméletek, melyeket az emberek típusairól alakítunk ki. Ezekhez a típusokhoz személyes tulajdonságokat kapcsolunk. ( pl.: ha valaki szorgalmas, akkor becsületes és jó ) Szubjektív eljárás, mert az észlelő fontosabb, szerepet tulajdonít az e koncepciók által leírt tapasztalatoknak, mint az észlelt személy tulajdonságai. Főbb típusai: a.konformitás ~ a csoportbefolyásolás egyik legerőteljesebb és legközvetlenebb formája ~ befolyásoló tényezők: × a csoport növeli a konformitást × támogatók jelenléte vagy hiánya × mértéke függ a sajátos kultúrától × függ a nevelési különbségektől ~ alapvető formái: × igazi konformitás: információs befolyás hatására jön létre × nyilvános behódolás: normatív befolyás hatására ~ csoportok célja: tagjaikat közös nevezőre hozzák ~ társas " fertőzési" határ: " szándékolatlan" társas befolyás, amikor az emberek belső hajlandóságból cselekednek úgy, mint mások b.engedelmesség: ~ feladjuk egyéni cselekvési szabadságunkat, és viselkedésünk ellenőrzését vki más utasításaira bízzuk ~ befolyásoló tényezők: × kísérleti személyek nem éreznek felelősséget személyes cselekedeteiért, mert ami történik a kísérletvezető ellenőrzése alatt áll × kísérletvezető térbeli közelsége ~ biztosításának döntő tényezője: a végső felelősség a kísérletvezetőre hárul ~ tekintélynek való engedelmesség erős befolyást gyakorol az emberi viselkedésre c.vezetés ~ az engedelmeskedés magába foglalja, hogy elfogadjuk az illető személy tekintélyét ~ jellemzői: × a vezető személyes tulajdonságai × a csoport előtt álló problémák választják ki a megfelelő vezetőt, a későbbiekben is alakítva őt × milyen forrásból származik a vezető hatalma ( bűntető, jutalmazó, szakértelem, törvényes, vonatkoztatási ) A fegyelmezett ember a következőkhöz folyamodik: Az attitűd fogalma, funkciói Az attitűdök pozitív és negatív viszonyulások: tárgyak, személyek, csoportok, helyzetek vagy a környezet bármely más azonosítható mozzanatai, akár absztrakt eszmék vagy politikai irányzatok iránti vonzalmak, s tőlük való idegenkedések. Ennek megfelelően a szociálpszichológusok az attitűdöket egy kognitív, egy affektív és egy viselkedéses összetevő együtteseként fogják fel. Kisebbségekkel szembeni attitűdök: sztereotípia (kognitív - negatív viselkedés) előítélet (affektív ? negatív érzés) diszkrimináció (viselkedéses ? negatív cselekedet) Attitűdök funkciói: 1.Instrumentális funkció Annak az általános vágynak a sajátos megnyilvánulásai, hogy előnyöket szerrezünk, jutalmakat kapjunk és elkerüljük a büntetéseket. 2.Ismereti funkció Segítenek, hogy értelmet adjunk a világnak, hogy be tudjuk fogadni a mindennapi élet sokféle információit. 3.Értékkifejező funkció Értékeinket kifejező és énképünket tükröző attitűdök 4.Énvédő funkció Szorongástól és az önértékelésünket fenyegető veszélyektől védenek (Freud ? projekció, elhárító mechanizmus). Bűnbak elmélet ? az előítélet énvédő funkciója 5.Szociális igazodási funkció Abban segítenek, hogy egy társadalmi közösség részének érezhessük magunkat. Énképvédő manőverek és elhárító mechanizmusok Az embert gyakran érik kudarcok, sérelmek, konfliktusok. Az ilyen negatív élmények feszültséggel járnak. Az egyén igyekszik a keletkezett lelki terhektől megszabadulni. Ennek érdekében komoly erőfeszítéseket tesz. Ilyenkor veti be a védekező ( elhárító) mechanizmusokat. A feszültségeket tevékenységi erővé alakítják át: Átalakításának két változata ismert: 1.munkában való feszültség-levezetés 2.fantáziában való feszültség-levezetés Mind a kettő hatásos módszernek bizonyul, mire a munka ill. a fantáziálás befejeződik a feszültség oldódik. a kevésbé fegyelmezett embereket elsodorhatják indulataik- sérelmeiket azonnal megtorolják- nyílt agresszió ill. indirekt megoldás mélyen rögzült, nem tudatosult képződmény ellenáll a változtatási szándéknak funkcióját akkor tölti be ténylegesen, ha a 3 összetevője egyensúlyban van attitűdrendszerek alakulnak ki az emberben ~ disszonancia: attitűdök közötti egyensúly felbomlása ~ változás: az attitűd egyik oldala megváltozik s ez magával hozza a többi oldal változását is funkciói: ~ alkalmazkodási f.: maximálja a környezet pozitív hatásait. Minimálja a negatív hatásokat. ~ önvédelmi f.: az egyén pozitív vonásait erősíti, a negatívat gyengíti ~ értékkifejező: az egyéni értékek megbecsülését szolgálja ~ ismereti: az egyéni tapasztalatok racionális keretbefoglalása A percepció, a kognitív funkciók zavarai A gyermek gondolkodása nem azért változik meg hatéves korban mert beiskolázzuk, hanem mert hatéves kor körül a megváltozott gondolkodásmódja az ilyen típusú képzésre a társadalom kultúrájának rendszeres, intézményes keretek között történő befogadására alkalmassá teszi. Tanulási zavarról akkor beszélünk, ha az ép értelemmel és ép érzékszervekkel rendelkező, kulturálisan vagy gazdaságilag nem hátrányos helyzetű gyermek, a tanuláshoz szükséges egy vagy több képesség hibás működése miatt, bizonyos tantárgyból vagy tantárgyakból nem tud megfelelni az adott szinten megszabott minimális követelménynek. A percepció zavarai Percepció ? érzékelés, észlelés Annak ellenére, hogy a tanulási zavarban szenvedő gyermekek kifogástalanul látnak és hallanak, az érzékszerveken keresztül beérkező információk értelmezése gyakran pontatlan, hibás. Ilyenkor a vizuális és az akusztikus percepció problémáiról beszélünk, de előfordulnak bajok a taktilis és kinesztétikus (érintés és mozgás érzékelése) percepció feldolgozásakor is. A percepciónak ezek a zavarai mindenekelőtt az olvasás és az írás elsajátításának (diszlexia, diszgráfia) folyamatában jelentenek zavarokat. Vizuális szféra Vizuális figura-háttér probléma: a gyermek nem képes arra, hogy az összetett vizuális ingerhalmazból kiemelje a számára fontos, lényeges információt, és elkülönítse a lényegtelentől. Vizuális zárás problémája: a gyermek nem képes a részinformációkat egésszé alakítani. Vizuális diszkrimináció problémája: a vizuális ingerek pontos megkülönböztetésének a problémája, pl. a hasas (b, d) betűk felcserélése. Auditív szféra: Hallási diszkrimináció zavara: a gyerek nem tudja megkülönböztetni az egyik kimondott hangot a másiktól. Hallási zárás zavara: különálló hangok egyetlen szóvá történő összeolvasztásának a zavara. Hallási figura-háttér zavara: a gyerek nem tud egyetlen, kiválasztott hangra koncentrálni. A taktilis és a kinesztétikus percepció zavarát gyakran kísérik a téri viszonylatok érzékelésének a problémái is. Ilyenkor a gyermek tévesen határozza meg az objektum pozícióját a térben, összetéveszti az irányokat is. A kognitív funkciók zavarai Kognitív ? megismerő, megismerési A három-négy esztendős gyermek csak nagyon rövid ideig képes koncentrálni, a figyelem nem megfelelő működése azonban súlyos tanulási problémákhoz vezethet. A hiperaktivitás nélkül jelentkező figyelemzavar a mindennapi gyakorlatban nehezen különíthető el a lustaságtól, a motiváció hiányából fakadó szándékos figyelmetlenségtől. Kognitív stílusnak nevezzük azt a módot, ahogyan az ember felfogja a környezetéből érkező ingereket, és ahogyan reagál rájuk. Két, élesen megkülönböztethető kognitív stílust ismerünk: reflektív, impulzív. A tanulási zavarral küszködő gyerek impulzivitása igen gyakran nem csak a kognitív szférában jelentkezik. Tevékenységük általában nem folyamatos, össze-vissza futkároznak, viselkedésükbe váratlan, kiszámíthatatlan mozzanatok csúsznak. Szinte természetes, hogy a tanulási zavar hátterében igen sokszor fedezzük fel a rövid és hosszú távú emlékezés problémáit. A látványos motoros problémák nélkül jelentkező kognitív tanulási zavarok veszélye elsősorban a félreérthetőségükben rejlik, a felnőtt környezet könnyen lustaságnak vagy éppen rosszindulatú dacreakciónak értékeli. A valódi megoldás a korai felismerésben rejlik.