20. A humanisztikus pszichológia felfogása a nevelésről.
2005.01.15. 16:27
Gordon: Tanári Hatékonysági Tréning. A problémákkal küzdő diákok segítésének konstruktív módszerei. Az eredményes kommunikáció gátjai. A hatékony tanár-diák kommunikáció. A játszmák fogalma, gyermekjátszmák leépítése.
A humanisztikus pszichológia felfogása a nevelésről. Gordon: Tanári Hatékonysági Tréning.
Az 1960-as években erőteljes pszichológiai nézet, jeles képviselőik: Maslow, Rogers, Frankl. Az egészséges lelki fejlődés, az ember alkotó erői, az önmegvalósítás, az emberi teljesség áll érdeklődésük középpontjában.
Humanista emberkép: az embert tekintik a dolgok mércéjének
Minden ember magában hordozza a lelki egészséget, az önfejlődés igényét, belső energiái hajtják, hogy szükségleteit ( biztonság, törődés, szeretet ) kielégítse. A szabad önkifejezést, személyes fejlődést kívánja elősegíteni, a társadalmat is szeretné jobbá tenni tudatos és aktív szerepvállalással.
Humanisztikus terápiák: Rogers szerint:
interjús ( kliensközpontú terápia ) logoterápia és lélekelemzés
pszichodráma ( Moren )
alaklélektani terápia Gestals-Perls )
tarnzakciós analízis ( E. Berne)
integrációs terápia
bioenergetikai terápiák
Rogers-i terápia 3 f? fogalma:
1.őszinteség
2.elfogadás
3.hitelesség
Az ember születésétől részese egy pozitív növekedési folyamatnak.
A humanisztikus pszichológia felfogása a nevelésről
A humanisztikus pszichológia legfőbb halála a kugruens kommunikáció; ami azt jelenti, hogy ne bújjunk álarc mögé, hanem spontán nyíltsággal, felszabadultan legyünk képesek önmagunkat adni. A kongruens kommunikáció a metakommunikáció és a verbális kommunikáció összhangját jelenti. A tanár nem lehet egyszerre mesterkélt és hatékony.
A tanár feladata:
motiválni a tanulást
önállóságra ösztönözni
az önbecsülést támogatni, az önbizalmat növelni
csillapítani az izgalmakat
gyengíteni a frusztráció
a konfliktusokat feloldani
Kerülni kell a megszégyenítést és a gúnyolódást.
Th. Gordon: Tanári, szülői hatékonysági tréning ( TET, PET )
Az eredményes kommunikációs készségekkel foglalkozik. Tanító-tanuló kapcsolatában a minőség a döntő. Milyen a jó tanár-diák kapcsolat? Nyíltság, őszinteség, törődés, egymástól való kölcsönös függés jellemzi e kapcsolatot.
A jó kapcsolat feltétele, hogy tisztázni tudják, hogy kié a probléma?
A kommunikációs gátak, ún. közléssorompók helyett ( parancsolás, fegyelmezés, kioktatás ) az elfogadás nyelvén kell kommunikálni. A 12 féle kommunikációs gát:
Öt jellegzetes elutasítást kifejező válasz:
1.Parancsolás, utasítás, irányítás
2.Figyelmeztetés, fenyegetés
3.Prédikálás, megleckéztetés
4.Tanítás, kioktatás, logikus érvelés
5.Tanácsok, javaslatok vagy megoldások ajánlása
Bírálatot, értékelést, rendreutasítást tartalmazó válaszok:
6.Bírálat, kritizálás, hibáztatás
7.Szidás, megbélyegzés, címkézés
8.Értelmezés, megállapítás, elemzés
Két másfajta, a jobb közérzet elérésére, vagy a probléma letagadására ösztönző válasz:
9.Dicséret, egyetértés, pozitív értékelés
10.Bíztatás, rokonszenv, vigasztalás, támogatás
A leggyakoribb gát a kérdezgetés, hogy még több információval rendelkezzenek a problémáról:
11.Kérdezgetés, vallatás, kikérdezés, keresztkérdések
A diákot a gondolatmenetéből kizökkentő témaváltoztatások:
12.Visszavonulás, kizökkentés, gúnyolódás, humorizálás.
A kommunikációs gátak hátránya, hogy a gyerekekben azt az érzést keltik, hogy a felnőttet nem érdekli mondanivalójuk, le akarja őt rázni, problémáját elbagatellizálja.
Konstruktív módszerek:
passzív hallgatás: arra bátorítja a diákot, hogy egyre több problémát osszon meg a pedagógussal
hatásos megerősítő reagálások: megfelelően alkalmazva a mosoly, a bólintás, és egyéb nonverbális jelek jelzések azt éreztetik a diákkal, hogy figyelünk rá, érdekel a mondandója
aktív hallgatás : megkönnyíti a mélyben rejlő, tényleges problémák feltárását. Beindítja a problémamegoldó folyamatot, de meghagyja a diáknak a megoldás felelősségét. Ráhangolja a diákot, hogy hallgasson a tanárára. Több kölcsönös megértést, és törődést alakít ki a tanár és a diák között. Kockázatos, ha gépiesnek, manipulatívnak, hamisnak tűnik, valódi empátia, bizalom és elfogadás nélkül.
te közlés helyett én közlések : az egész figyelem a gyerekre irányul, azt sugallja, hogy a tanár felelősséget vállal saját belső állapotáért és nyíltságáért, azzal, hogy ezt a saját magáról szóló értékelést megosztja a tanítványaival. Másrészt , az én-közlések meghagyják a viselkedésért érzett felelősséget. Nem járnak negatív hatással, lehetővé teszik a diáknak, hogy figyelmes és segítőkész legyen nem pedig sértődött és haragos. Az én-közlések részei:
- nem ítélkező leírás
- kézzel fogható hatás
Konfliktusok megoldásának módszerei:
I. A győzelem és vereség kétféle szemlélete:
- tanár győz és a diák veszít
- diák győz és a tanár veszít
Mindkét módszer a hatalmon alapszik, mindkét fél harcnak tekinti a konfliktust amit meg kell nyerni. A tanárnak csak addig van hatalma az osztály felett amíg a tanulóknak kívánságaik, szükségleteik vannak. Ahogy a diákok egyre nagyobbak lesznek kívánságaik egyre kevésbé függnek szükségleteik a tanároktól, így azok elvesztik a jutalmazásból, büntetésből eredő hatalmukat. Alig marad hatásos jutalmazó, büntető eszköz ( középiskola )
II. A diákok megküzdési mechanizmusai:
Lázadás, dac, ellenállás, megtorlás, hazudozás, árulkodás, mások hibáztatása, pletykálkodás, csalás, puskázás, győzni akarás, veszítés gyűlölete, klikkek kialakítása, meghunyászkodás, hízelgés, konformitás, visszahúzódás, kimaradás, regresszió.
III. Konfliktusmegoldás vereségmentes módszere:
A konfliktus szereplői egyesült erővel kutatják, mindkettőjük számára elfogadható megoldást, olyat, amely egyikük vereségét sem jelenti. Ez egy 6 lépéses folyamat:
1. probléma meghatározása
2. lehetséges megoldások keresése
3. talált megoldások értékelése
4. a legjobb megoldás kiválasztása
5. döntés végrehajtása
6. a megoldás sikerességének utólagos értékelése
Környezetmódosító hatások:
- az osztályterem megváltoztatása
a környezeti ingerek tompítása vagy gazdagítása
törődjünk többet a megfelelő tanulási stratégia kialakításával is
A pedagógusok tanulják meg és gyakorolják a segítő beszélgetést, empatikus odafordulást.
A T.E.T. és a P.E.T. alapelvei azonosak, a tanár behelyettesíthető a szülővel. Ezek a módszerek az élet minden területén használhatóak.
A problémákkal küzdő diákok segítésének konstruktív módszerei. Az eredményes kommunikáció gátjai
A hatékony tanár-diák kommunikáció.
A tanulók iskolai teljesítményét döntő mértékben meghatározza a pedagógus előrelátása a tanulók iskolai előre meneteléről. A tanári elvárások közvetítője a szociális énkép. A tanári elvárások és a gyermeki énkép alakulása szoros kapcsolatban van. Az előítéletektől, beskatulyázástól mentes pozitív elvárás, a bizalomtéli légkör ösztönzi a tanulói teljesítményt. Fektessünk nagyobb hangsúlyt diákjaink megismerésére, kerüljük az elhamarkodott ítéleteket.
Rogers szerint fontos:
őszinteség ( akceptancia )
elfogadás, melegség, nem ítélkező megértés
hitelesség, kompetencia; önmaga legyen a saját érzelmeit nyilvánítsa ki
Jó ha a tanár nyílt, őszinte, törődik a diákjaival, valamilyen szinten pedig kölcsönös függés jellemzi a kapcsolatot. Mindig tisztázzák, hogy kié a probléma.
A kommunikációs gátak, ún. közléssorompók helyett ( parancsolás, fegyelmezés, kioktatás ) az elfogadás nyelvén kell kommunikálni. A pedagógus legyen empatikus.
A játszmák fogalma, gyermekjátszmák leépítése
|