03. Az óvodai és az iskolai szocializáció feladatai, hatásai.
2005.01.15. 14:30
A nevelés módszereinek pszichológiai elemzése: fegyelem ? fegyelmezés, jutalmazás, büntetés. A gyermek értékelésének szempontjai. Iskolai ártalmak.
Az óvodai és az iskolai szocializáció feladatai, hatásai
Az óvodai nevelés a gyerek 3 éves korától max. 7 éves koráig tart, meghatározó szerepe van a gyerek érdeklődésének felkeltésében, tanulási képességeinek megalapozásában, motiváltságának és kreativitásának fejlesztésében, a kulturális és nyelvi hátrányok leküzdésében.
Óvodai feladatok ~~> Az óvodai nevelés fő funkciói: a szociális és pedagógiai funkció. Ezeknek harmóniában kell lenniük egymással. A fő feladat az iskola előkészítése. Ebben nem tananyagot ad át, hanem az alapvető jártasságok, készségek és pszichikus tulajdonságok kialakítása a fontos.
Fontos a környező valóság megismertetése, ezt a kort az aktív érdeklődés jellemzi. Legyen az átadott ismeret valósághű. A gyermekek tanuljanak meg örülni a szépnek, az eredményes tevékenységnek, szeressék meg a környezetüket. Ismereteik tegyék lehetővé a feladatok önálló megoldását. Gondolataikat, érzelmeiket érthetően ki tudják fejezni. Ebben a korban nagyon fontos az érzelem, ezért vonzóvá kell tenni számukra az ismereteket, viselkedésmintákat.
A játék fontossága, feltételeinek megteremtése fontos! Ritualizáció jellemzi e kort, szerepjátékok, felnőttek utánzása. A játékokból megtanulják, hogy mi a dolgok célja. Társaikkal barátkozzanak, együttérzést megtanulják.
Erikson fejlődési szakaszai közül ez e gyermekkor, vagyis a kezdeményezés a bűntudattal szemben (3-6 év). Ki kell alakítani azt a bátorságot, hogy a kezdeményezés, felelősségvállalás ne gátolódjon le a bűntudat, ill. büntetéstől való félelem által. Szándékait ne féljen véghezvinni. (A pszichoszexuális fejlődésben ez a fallikus szakasz.)
Az óvodai nevelés a közösségi nevelésre és a magatartás fejlesztésére koncentrál. Fontos, hogy a közösség szükségletté, természetes életformává váljék számukra. A nevelés a helyes viselkedésmódok megerősítésével (dicsérettel), a helytelen pedig figyelmeztetéssel, ill. büntetéssel történik. Az óvodai légkör legyen családias. A sikeres óvodai szocializáció révén az iskolai beilleszkedés zökkenőmentesebb.
Iskolai szocializáció:
A 7. életévtől a társas érdeklődés áttevődik a felnőttekről a kortársakra. Az osztály a tanulók mikrokörnyezete, amely normarendszerével közvetlenül alakítja a tagok személyiségét. A tanulók egymás közötti rivalizációja jellemzi.
A közösséggé szerveződést befolyásolják ~~> A közös élmények, az osztály létszáma és nemenkénti megoszlása, valamint a pedagógusok személyisége és vezetési stílusa, továbbá az osztálylégkör hangulata.
A közösség kialakulása ~~> (csoport alakulás)
Egymás felmérése
? Viharzás (verseny a státuszokért)
? Normázás (konfliktusok megszűnnek)
? Működés
A tanulók az iskolán belül több szerepet is betölthetnek, ezekkel szemben szerepelvárások vannak: pl. tanuló-kollégista-haver-bünbak stb. Időnként ezek ütköznek (tanuló-barát ~~> súgjon de nem szabad).
Megoldások lehetnek ~~>
Szerep összeolvasztás
? Egyik szerepből kilépés
? Szerepalku (kompromisszum)
Az iskola a formális nevelés legfontosabb szervezete, melyet a pedagógusok végeznek.
Fő feladatai:
Aktív tevékenységek kialakítása (pozitív motivációval)
? Megfelelő igényszint kialakítása (reális legyen) - meg kell tanulni, hogy a sikerért meg kell dolgozni.
? Jellem alakítása (erkölcsi neveléssel)
? Közösségi nevelés (mutatkozzon meg az elismerés és érvényesülés utáni vágy)
? Önállóságra, önképzésre tanítson
? Fegyelemre
? Kreativitásra (problémaérzékenységre)
? Érzelmi nyíltságra
? Reális önértékelésre.
? Továbbá a műveltség átadása, testi nevelés, felkészítés a helyes pályaválasztásra, demokráciára és életre neveljen.
Erikson szerint ez a késői gyermekkor szakasza (7-t?l a pubertásig) ~~> Teljesítmény a kisebbrendűséggel szemben. Erőfeszítéssel le kell győzni a nehézségeket, ahelyett, hogy beletörődik a kudarcba. Játékból a ?munkába?. (Pszichoszexuális fejlődésben a látencia szakasza.) Az iskolai nevelés lényege, hogy a gyermekből milyen ember fog válni.
Kutatások során Telkes József és Bagdy Emőke egy tanulmányban 6 pontba gyűjtötte össze azokat a család és a társadalom által elvárt funkciókat melyeket az iskolának be kellene töltenie:
- a személyiség formálásában betöltendő fejlesztő funkció
- Oktató, ismeret átadó funkció
- Probléma felismerő, diagnosztizáló funkció
- A családi szocializáció mulasztásaiból eredő korrekciós vagy terápiás funkció
- családgondozó funkció
Természetesen az első két funkció tartozik szorosan az iskola és a pedagógus elhárító kompetenciájába. Az utolsó 4 átvállalására csak egy átfogó, optimálisan működő iskolapszichológiai rendszer képes.
A nevelés módszereinek pszichológiai elemzése: fegyelem ? fegyelmezés, jutalmazás, büntetés.
- a nevelés módszereit a nevelés folyamatából emelhetjük ki
- probléma a kapcsolattartás:
pedagógus-szülő között
pedagógus- diák között
pedagógus- pedagógus között
- tekintélyelvű nevelés otthon és az iskolában (demokratikus, autorikus)
Csányi Vilmos: ? a fegyelmezés szükséges dolog, motiválja a csoportot?
Pl.: érdekes óra- motiváljuk a gyerekeket-, kevésbé kell fegyelmezni
1. fegyelem- fegyelmezés
motiváció kialakítása
elkötelezettség kialakítása
önfegyelem kialakítása
probléma a negatív fegyelmezés- nem minden esetben tudja a gyerek, hogy mi a jó ? rá kell vezetni a hibáira:
bűntudatkeltés
büntetés: helyette, csökkentve- választási lehetőség a gyerek számára
? nem az a lényege, hogy a gyereket elítéljük, vagy elégtételt vegyünk a gyereken, hanem, hogy a tanulás eredményességét, a személyiség harmonikus fejlődését gátló magatartásformákat megszűntesse és átalakítsa? (Ranschburg Jenő)
2. követelés
? kötelező jellegű célokat és feladatokat állít a tanulók elé
? cselekvésre indító, aktivizáló jelleg
? először a nevelő kötelessége, hogy az elérendő célt meghatározza- teljesítés tekintélyi alapon történik
? a követelményeket felbonthatjuk:
mennyiségi
minőségi
időrendi
munkamegosztás
két formája:
parancs
tilalom (konkrét dolgokra vonatkozzon)
3. meggyőzés
? a tanulók tudatát formáljuk
? meggyőződést alakítunk ki
? legyen fokozatos
? gyakorlás kövesse
4. szoktatás ( gyakorlás )
? a követelések ténylegesen megvalósuljanak
? készségek begyakorlása a cél = szoktatás
? alkotó jellegű tevékenység = feladat
? fontos a rendszeres gyakorlás a szokás kifejlesztésére
? az akarat nevelésének is jó módszere
5. jutalmazás
? pozitív motiválás eszköze
? ha jutalom elmarad, az addig jutalmazott viselkedés kioltódik
? hatékony nevelési eljárás: ha kezdetben minden kívánt akciót jutalmazunk, majd folyamatosan ritkítjuk a jutalmazást
? ösztönző tényező
? informáló hatása van ( érdemjegy, viselkedés )
6. büntetés
? negatív motiváció
? hatásos, hogy valamitől elriasszon
? veszélye: a félelem átterjedhet olyan dolgokra is, amelyekben nem akartuk kapcsolni- tartós , nehezen megszűntethető
? legyen egyértelmű kapcsolatban a cselekvéssel, hogy a gyerek tudja, hogy miért kapja a büntetést
? időben ne alkalmazzuk, ne utólag
A szülők nevelési módszerei:
Megkívánó ~~> Figyelembe veszi a gyerek véleményét. A büntetést-jutalmazást megindokolják. Nagymértékű kontroll elfogadással párosítva.
? Megkövetelő ~~> Erős kontroll, alacsony érzelmi elfogadással (visszahúzódó lesz)
? Megengedő ~~> Elfogadás, kevés igénnyel (éretlenek, nincs felelősségérzet)
? Elhanyagoló ~~> Szülők inkább a saját dolgaikkal vannak elfoglalva (a gyerek kötődési kapcsolataiban zavarok lesznek).
Ösztönzők ~~> bíztatás, ígéret, elismerés, dicséret, jutalmazás
Kényszerítők ~~> felszólítás, büntetés, parancs
Gátlást előidézők ~~> ellenőrzés, tilalom, fenyegetés
A gyermek értékelésének szempontjai. Iskolai ártalmak.
A megismerés és az értékelés 4 területre terjed ki :
1. szociális képességek: társas kapcsolatok, viselkedés, magatartás, közösségi szokások, együttműködési képesség, érzelmek, motivációk, beállítódás
2. értelmi képességek:
kognitívszféra:
- gondolkodási műveletek: fogalom ismeret, összehasonlítás, megkülönböztetés, következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis, számfogalom, téri és időbeli tájékozottság
- pszichikus funkciók: Koncentráló, feladatmegtartási képesség, érdeklődés, emlékezet, képzelet, problémamegoldó képesség
érzékszervi szféra, percepció: testséma, hallás, látás, tapintás, koordinációs működés, téri irányok , relációk értékelése, idő érzékelése
3. Verbális képességek: nyelvhasználat, összefüggő folyamatos beszéd, tisztasága, nyelvhelyessége, verbális kommunikáció
4. Testi képességek:
nagymozgások: mozgáskoordináció, motoros képességek, téri tájékozódás nagy mozgással a cselekvés szintjén
finom motorikus mozgások: ábrázoló tevékenység ( rajzolás, festés, mintázás, kézimunka )
ábrázolás a minden napi életben ( játék, barkácsolás, díszítés )
Az iskolai értékelés sokféle lehet az egyszerű elismeréstől a jutalmazásig, büntetésig. Meghatározza az elért eredményt, vagy a lemaradás fokát. Alapja az ellenőrzés, melynek formái:
1. Feleltetés ~~> A tanuló egész személyisége megnyilvánul (beszédkészség, fellépés). A tanártól visszajelzéseket kap, amelyek korrigálásra késztethetik.
2. Írásbeli ~~> Csak a végén derül ki az eredmény, önálló munka, viszont időt ad az átgondolásra. Szorongóknak ez a jobb! A szöveges értékelés több árnyalatot tartalmaz és inkább a gyerek személyisége fel?l közelíti meg a tudást.
Az értékelést érdemjegyekkel is kifejezhetjük, ennek funkciója:
? Didaktikai ~~> Az eredmény értékmérője, összehasonlítást tesz lehetővé a többi tanulóval.
? Nevelési ~~> Az osztályzat hatást gyakorol az érzelmekre, és ha igazságos, akkor ösztönző lehet. Az igazságos értékelést nehezíti az eltérő követelmények és a szubjektivitás (rokonszenv, kategorizálás)
Az értékelésnek fontos szerepe van a helyes ön- és egymás értékelésének kialakításában.
Iskolai ártalmak:
1. Rossz nevelési légkör ~~>
Meghatározója a vezetési stílus. melynek irányítója a pedagógus. Az autokratikus (idomító) nevelés a legkárosabb. Ez fokozza a csoportfeszültséget. Különösen a visszahúzódó, a szorongásra hajlamos gyermekekre nézve veszélyes, ui. a csoportfeszültség egyik levezetési formája a bűnbakképzés. Előfordul, hogy maga a pedagógus jelöli ki a bűnbakot az osztályban (gúnyos megjegyzéseket tesz az egyik tanulóra).
2. A pedagógus személyisége
Nem alkalmas a nevelésre az aki zárkózott, rideg, szeretetét nem képes kimutatni, hiányzik belőle a humor. A nevelési helyzeteket nem megoldja, hanem megtorolja.
3. Nevelő testület: ha a testületen belül ellenséges hangulat uralkodik
4. Kortársak által ért fizikai és lelki bántalmak ~~>
? fizikai agresszió : az agresszív gyerek győzelme tovább erősíti az agresszióját (pozitív megerősítés, pl. a megvert gyerek sírása).
? lelki bántalmak: csúfolás, megalázás, kiközösítés
Ez a kettő önmagukat gerjesztő folyamatok !!!
Az áldozat szorongása e hatásokra egyre fokozódik, így egyre inkább elszigetelődik, elmagányosodik. A megalázottságtól, nevetségessé válástól való félelem következtében a szociális fóbiával rokon, ún. iskolafóbia is kialakulhat. Sajnos legtöbb esetben a szülők a gyermek iskolától való viszolygásának okát nem veszik komolyan, ezért az iskolafóbiás gyermek kénytelen naponta szembenézni azokkal a helyzetekkel, amitől retteg. Ilyenkor pánikreakciók (szorongásrohamok) fordulhatnak elő. Előfordulhat (különösen serdülőkorban), hogy néha paradox módon ez agresszív kitörésben nyilvánul meg.
5. A túlzott követelés is iskolai ártalmakhoz vezethet~~>
A gyermek nem tud megfelelni a követelményeknek, ezért alkalmatlansági érzésre, önértékelési zavarai keletkezhetnek. (Teljesítményszorongást is okozhat.) Hiba lehet az is, hogy a gyermeket nem az életkori sajátosságai alapján kezelik. A harmonikus testi és szellemi fejlődés érdekében rendkívül fontos az egészséges napirend kialakítása ~~> megfelelő időt kell biztosítani a tanulásra, játékra, pihenésre. A kimerülés megelőzésére különböző tevékenységfajták váltogatását, a gyermek életkorának megfelelő ritmikusságot kell bevezetni.
Fontos a tanulás külső tényezőinek biztosítása ~~>
Világítás, hőmérséklet, tanulóhely kényelme (egészséges testtartás - deformitások), a személyi higiénia (tisztálkodás lehetősége), a szükséges egészségügyi szabályok és a balesetvédelmi előírások megtartása.
|