Pszichológia: (lélektan) úgy határozható meg, mint a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozása. A pszichológia rövid története 1. A pszichológia gyökerei az i.e. IV.-V. századba nyúlnak vissza. Szókratész, Platón, Arisztotelész: alapvető kérdéseket tettek fel a lélekről. Hippokratész.: " orvostudomány atyja" , ő sok megfigyelést tett arról, hogyan vezérli az agy a szerveket. 2. Descartes: (1596- 1650 ) Az élőlények gépek, melyek éppen úgy tanulmányozhatók, mint más gépek. reflexműködés fogalmának a bevezetése 3. XVII.- XVIII. sz. filozófusai: Hobbes, Locke, Kant, Hume, Leibnitz 4. A tudományos pszichológia a XIX. sz. második felében született. a.a lélek két elmélete volt jelen ~ képességpszichológia: az öröklött mentális erők tana - a lélek bizonyos számú elkülönült és egymástól független" képességgel" rendelkezik (gondolkodás, akarat) melyek felelősek a tevékenységeiért. ~ asszociációs pszichológia: tagadták a lélek veleszületett képességeit; ideákra korlátozták a lélek tartalmait, melyek az érzékszervek által lépnek be, és olyan elvek alapján kapcsolódnak össze, mint hasonlóság, ellentétesség, érintkezés b.1879 Wundt létrehozza az első pszichológiai laboratóriumot Lipcsében ~ kutatásai: - érzékszervek vizsgálata - érzelem, emlékezet tanulmányozás - reakcióidő kísérletek c.Darwin : evolúciós elmélet megfogalmazása ~ állatok és emberi lények közötti folyamatosság d.Pszichológiai iskolák ~ strukturalizmus: Titchener nevéhez fűződik, a mentális struktúrák meghatározása ~ funkcionalizmus: William James, a lélek hogyan működik oly módon, hogy a szervezet képes legyen környezetéhez alkalmazkodni ~ behaviorizmus. John B. Watson , állatok és csecsemők vizsgálata- ezen vizsgálatok eredményei mutatják meg a mintát, amit a felnőttek pszichológiájának követnie kellene ~ alaklélektan: Max Wertheimer, 1912-ben elindított irányzat; mentális folyamatok szerveződése ~ pszichoanalízis: Freud Főbb nézőpontok a pszichológiában Alapvető kérdések: személyiség szerkezete, működési módja, a zavarok oka, a megoldás módja 1. Biológiai nézőpont cselekedeteinket a szervezeten belüli, az agyban és az idegrendszerben folyó eseményekhez kapcsolja elveit a biológiából kölcsönzi agyműködés- viselkedés, mentális folyamatok vizsgálata 2. Behaviorista nézőpont a szervezetnek azokra a külső tevékenységeire összpontosít, amelyek mérhetőek behavior = viselkedés behaviorizmus = viselkedés- lélektan a szervezetet ért ingerek és az ezekre adott válaszok vizsgálhatók, ami a szervezetben történik megismerhetetlen- ingerválasz pszichológia ( SR pszichológia ) 3. Kognitív nézőpont az olyan mentális folyamatokkal foglalkozik, mint az észlelés, emlékezés, következtetés, döntéshozás, problémamegoldás, valamint ezeknek a folyamatoknak a viselkedéssel való kapcsolatával a szervezet információ- feldolgozó rendszer analógia az ember és a számítógép között az ember prototípusa a tudós ( információt szerez, következtet, hipotéziseket gyárt ) a lelki betegségek oka a hibás vélekedés, gondolati torzítás- terápia: ezen gondolatok megváltoztatása 4. Pszichoanalitikus nézőpont Freud nevéhez fűződik- a személyiség szerkezete: ~ felettes én (superego ): a társadalom értékeit, normáit képviseli, lelkiismeret, erkölcsi ideál ~ én ( ego ): a valóság követelményeinek hatására alakul ki, a valóságelv alapján működik , a személyiség végrehajtó szerve; közvetítő a superego- ösztönén között, biztosítja a külvilághoz való alkalmazkodást ~ ösztön-én: a személyiség legprimitívebb része, biológiai ösztönkésztetések alkotják, belőle fejlődik az ego- superego a személyiség dinamikája : fizika hatása, energia-megmaradás elve, pszichológiai energia áll., libidó a személyiség fejlődése: pszichoszexuális orális szakasz: 1 év anális szakasz: 2 év fallikus szakasz: 3-6 év látencia időszak. 7-12 év genitális szakasz. terápiás módszerek: tudattalan feltárása ( álomfejtés ) 5.Fenomenológiai nézőpont az ember szubjektív élményeire, választási szabadságára és önmegvalósítási törekvésekre összpontosít az ember fő motivációja kiteljesedés, önmegvalósítás A pszichikus fejlődést meghatározó tényezők: öröklés, környezet, nevelés. Vitatott kérdés, hogy az öröklődés "természet" vagy inkább a környezet " nevelés " az emberi fejlődés fontosabb tényezője. Locke : a csecsemő lelke " tiszta lap " ( tabula rasa ), amire semmi nincs írva. Ezt a lapot a gyermek tapasztalatai írják tele- az amit lát, érez, hall Rousseau: környezet szerepét arra korlátozza, hogy a gyereket meg kell óvni a rossz hatásoktól- önmagától jól fog fejlődni Darwin: a biológiai fejlődést hangsúlyozta, öröklés- minden megmagyarázható biológiai alapokkal Behavioristák: az emberi természet tökéletesen hajlítható: korai neveléssel, a gyermekből bármilyen felnőtt formálható 1.Öröklés, környezet A fejlődés: filozófiai fogalom, olyan változások folyamatát jelöli, amelyben a változó jelenség új , minőségileg nagyobb fokot ér el. Olyan folyamat, amely az adott egyén genetikai programján, alapján az idegrendszer érése és a környezet kölcsönhatása nyomán alakul ki. a pszichikus fejlődés belső hajtóerői az egyén belső ellentmondásai az ember, mint önszabályozó rendszer úgy működik, hogy a külső és belső feltételek változása közepette igyekszik megőrizni belső egyensúlyát az egyéni lelki fejlődés minden szakaszát tipikus belső ellentmondások jellemzik, s ezek megoldása is az adott szakaszra jellemzően történik a pszichikus fejlődés folyamatát úgy tekinthetjük, mint a tulajdonságok és a viselkedés növekvő differenciálódását és integrálódását differenciálódás: egymásba mosódó pszichikus folyamatok és tulajdonságok folyamatosan elkülönülnek integrálódás: ~ és egyre magasabb egységbe szerveződnek Öröklés és környezeti hatások viszonya Elméletek: Biogenetikus: az ember minden alapvető vonása öröklődik- a személyiség biológiailag meghatározott, génjeinkben hordozzuk jellemző vonásainkat. Az ember " azzá válhat amivé rendeltetett" Szocáldeterminizmus: az ember személyisége az őt érő hatások eredménye, minden ember olyan lesz amit és ahogyan élete során átél, megtanul Kéttényezős konvergencia-elmélet: a két szélsőséges nézet összeegyeztetése. Az egyénben az öröklés és a környezet hatásai együtt, egymással " konvergálva " határozzák meg a személyiséget ( 60: 40 ) -válaszok keresése: génkutatások, ikerkutatások, intelligencia kutatások Az ember a legfejlődőképesebb, legtanulékonyabb élőlény, amelyet az öröklés tesz lehetővé. Lehetőségeink kibontakozása, személyiség fejlődése az örökletes adottságok talaján. A társadalmi hatások következtében válik valóra. Együttesen formálják a személyiséget: ~ adottságok: vele születnek az egyénnel, alkati jellemzők pl.: testmagasság, haj- szemszín, érzékszervek működése ~ társadalmi környezet: mikor és hova születik a gyermek pl.: történelmi időszak, felépítésű társadalom ~ közvetlen környezet: személyközi kapcsolatoknak a rendszere, amelyek az egyént fejlődése során körülveszik pl.: család, óvoda, iskola, munkahely Az érés és tanulás szerepe a fejlődésben. A fejlődés és fejlesztés törvényszerűségei. Érés és tanulás A fejlődést meghatározzák külső és belső feltételek. Belső feltétel az öröklés, az érés. a.öröklés: lsd. Öröklés, környezet b.érés és tanulás: érés: az adottságokban rejlő lehetőségek kibontakozása biológiai program alapján, a külső feltételektől viszonylag függetlenül érés lehet: szomatikus érés: testi növekedés, alakváltozás pszichikus érés: egyes lelki funkciók kibontakozása pl.: emlékezés, gondolkodás magasabb szintre emelése Az érés és tanulás dialektikus kölcsönviszonyban állnak egymással, az érés alapja a tanulásnak, a tanulás visszahat az érésre, gyorsítja azt. Az érés megteremti a tanulás feltételét, a tanulás elmaradása viszont lelassítja az érést. Pl.: beszédfejlődés, a beszéd tanulása tanulás: a környezetnek erősebb a szerepe A fejlődésben létrejövő szakaszok: kritikus időszak: adott időben nem következik be a változás ( pl.: xy kromoszóma- fiú, nem kap fényt nem alakul ki a látás ) szenzitív periódus: hasonlít a kritikushoz, de nem testi fejlődésben, hanem pszichológiai szempontból értendő (pl.: nem alakul ki a kötődés) A szakaszos fejlődés elfogadható elmélet- egyik szakaszból átlép a másikba, mindenkinél egy időben jelenik meg- minőségileg új dolog megjelenésével új szakaszba lép át. Egy- egy ilyen szakaszban több területen is hozhat változást magával. Fejlődés törvénye a.plaszticitás: rendkívül képlékeny agy; egyik terület képes átvenni a másik területet b.aktivitás: szerkezet és funkció törvénye; amit jobban használunk az jobban fejlődik( pl.: a kékfestők megkülönböztetnek 60 féle színt ) c.transzfer: egyik területen megszerzett tudás áttranszformálható, átvihető d.koegzisztencia: egyénen belül különböző területeken belül különböző eltérések lehetnek ( pl.: matekból zseni, de érzékeny, labilis ) Fejlődés vizsgálata a.önbeszámoló: ezek torzíthatnak b.mások megfigyelése: előzetes terv készítése objektívabbá teszi c.irányított kérdések: (anamnézis), másokról kapunk információt (pl.: szülőket kérdezünk gyerekről) d.longitudinális: hosszantartó vizsgálat, (nagyon sok egyén kieshet a vizsgálatból, mert pl.: elköltözik) e.keresztmetszeti vizsgálat: adott korosztályon belül Örökletes és környezeti ártalmak a magzati életben Növekedésünk, fejlődésünk szempontjából legeseménydúsabb az a 9 hónap, amelyet az anyaméhben töltünk. Méhen belüli fejlődés: 1. fogamzástól-15 napig: csíra szakasz / beágyazódás / ez idő alatt a petesejt végig vándorol a petevezetéken a méhbe, egy sejtes zigóta 2 utódsejtet, majd azok is 2-2 utódsejtet hoznak létre, így az első néhány sejtosztódás után egy sejttömb alakul ki- ez a szedercsíra. A szedercsíra azonos sejtjei kétféle sejtekké differenciálódnak, amelyek aztán újra integrálódnak- kialakul a hólyagcsíra. A hólyagcsíra tovább halad a méh felé ezzel kezdődik a beágyazódás. 2. 15 naptól- a terhesség 8. hetéig: embrionális szakasz, Hártyák alakulnak ki melyek, biztosítják, hogy a fejlődő szervezet életbe maradhasson. Ezek a hártyák a: - belső magzat burok: vékony erős átlátszó hártya, a magzatvizet tartalmazza és körülveszi az embriót - külső magzatburok: a belső magzatburok körül helyezkedik el, a méhlepény magzati alkotórésze lesz - Méhlepény: összetett szerv, anyából és embrióból származó szövetekből áll. A méhlepényt és az embriót a köldökzsinór köti össze, lehetővé teszi a tápanyag, oxigén cserét. Amikor a gerincvelő idegsejtjei kialakulnak, először válik képessé arra, hogy környezetére válaszoljon. 3. 8.hét-től születésig: magzati (fötális ) szakasz: a magzat tízszeresére növekszik, szervrendszerek összetettsége növekszik, a mozgások összerendezettebbé válnak. A terhesség első harmada a szervfejlődés időszaka, ekkor a külső környezeti hatásokra ( gyógyszer, kábítószer, környezetszennyezés, fertőzés ) különösen érzékeny a szervezet. A terhesség 2.-3. harmadában inkább méretbeli növekedésre kerül sor. Az intrauterin fejlődés veszélyei: Ezek 3 nagy csoportba oszthatók: 1. pszichológiai tényezők 2. táplálkozás 3. terotogének ( olyan környezeti tényezők, amelyek eltérítik a normális fejlődést és súlyos rendellenességekhez, akár halálhoz is vezethetnek ) - alultápláltság: vetélés, halvaszülés, torz szülött, értelmi fogyatékosság - gyógyszerek: nyugtatók, altatók / Contergan katasztrófa ? végtag rendellenesség / - dohányzás: halvaszülés, alacsony születési súly - alkohol: magzati alkohol-szindróma: kis fej, fejletlen agy, szívbetegség, arc deformáltság - Kokain: ingerlékeny baba, drogfüggő - Metadon, heroin: kicsi súly, légzőszervi betegség, zavart alvás - Fertőzések ( rubeola, AIDS, toxoplazmózis) bárányhimlő ? vetélés, koraszülés, hepatitis ? megfertőződik a baba; cukorbetegség ? halva szülés, nagy baba, zsírfelhalmozódást okoz - RH összeférhetetlenség - Sugárzás - Környezetszennyezés (higany: Minamata kór ? Japán halak miatt a csecsemők idegrendszeri fejletlenség ) - Nemi betegség: gonorhea - szemeket támadja meg a baktérium; herpesz ? vakságot okozhat és agykárosodást A 3. harmadban a szervek kialakultak, vannak gyógyszerek (izomlazítók, nyugtatók) amelyek a babánál légzészavart okozhatnak. A stressz hatása is veszélyes- ingerlékeny sírós baba, hiperaktív csecsemő, alvás-, étkezési-, emésztési zavarok. Pszichológiai tényezők is hatnak a magzatra, ezek a születési súlyt, születési szövődményeket, az újszülött életképességét, egészségi állapotát befolyásolják. Ilyen tényezők: - a terhesség kívánt v. nem kívánt volta - az anyát ért stressz, stb. Újszülöttkor ártalmai: Az újszülött életképességét az Apgar skálán elért érték fejezi ki. Itt szívverést, izomtónust, reflexeket mérik. Max 10 pontot kaphat, 4-nél kevesebb súlyos állapotot mutat. Születés után 1 perccel majd 5 perccel nézik. Az újszülött reakció képességét a Brazelton féle újszülött skálán mérik = reflex simulékonyság, ülésbe húzás, védekező mozgás, önnyugtatás. Alkalmazkodás a külvilághoz ( fény, hang, zaj stb.). Az anya gondoskodása, bizalom kialakult-e? Reflexek működnek-e?