A kommunikáció fogalma, formái. ~ kommunikáció: latin eredetű szó, communis= közös; communicatív= közzététel ~ fogalma: olyan interakció az emberek között, melynek tartalma az információ cseréje ~ jellemzői: 1. Az információt jel formájában a kommunikációs eszközök közvetítik természetes jel: hangadás másolat: ujjlenyomat mesterséges vagy szimbolikus: szám, betű, morze 2. A jelek jelrendszerré kapcsolódnak össze beszéd írás a süketnémák gesztusrendszere 3. A jeleket kommunikációs eszközök bocsátják ki természetes: hangképző szerv ( embernél ) mesterséges: rádió, televízió, sajtó ~ kommunikációs folyamat: két személy között zajlik közlő- befogadó az információáramlás nem egyirányú, cirkulál a személyek között- a szerepek állandóan cserélődnek fontos eleme a visszacsatolás: a közlő személy a kommunikálás során visszajelzést kap a befogadó személytől, s ez formálja a további kommunikációt. ~ több színtje van: tartalmi: az amit mondok viszony érzelmi- indulati állapotok: hangerő, hangszínt, beszéd sebessége, beszéd- és egyéb mozgások, gesztusok, testtartások, érintés kifejezése K.1. kísérlet: érzelmi állapot, érintés kifejezése telefonfülke: bennmaradt a pénz; a hölgy visszament- ha hozzáért a telefonfülkébe bemenő emberhez nagyobb volt a pénzvisszaadás száma könyvtár: lemérték milyen a könyvtáros néni ? ? hatalom, hatalmi viszony? kifejezése Térköz szabályozása kultúrfüggő intim távolság ( 15 cm előtt vége van)- legszorosabb bizalmi távolság ( 45 cm ) ? rokonszenven alapul, gyakran megsértik, mely feltétlen védekezést vált ki; lehetőséget ad az érintésre; bizalmi felek között személyes távolság ( 1,20 m ) első felében létrejön az érintés, második felében tenni kell valamit társasági távolság ( 1,20- 2 m ) nyilvános társalgás ( 1,60 m )     ~ formái: a) közvetlen kommunikáció: a közlés két személy között közvetlen, interperszonális kapcsolatában zajlik le. Az információ cseréjét az ősi komm. eszközök biztosítják: hang, mimika, gesztus csoportok: 1. közlő személy szándéka szerint direkt ( szándékos ) tudatosan tudom és fogalmazom meg a mondanivalót tudatos alakítás indirekt ( önkéntelen ) nem verbális kifejezőeszközökkel él folyamatosan adjuk- vesszük nem tudatos 2. a közlés célja szerint véletlenszerű: a beszélőnek nem volt célja a kommunikációval kifejező: önmagunkról közlünk információt célírányos: hatáskeltő szerepe van 3.a kommunikáció módja szerint verbális non verbális metakommunikáció A verbális és nonverbális kommunikáció. Nem verbális kommunikáció szavakon kívüli egyéb jelzésmódok használata ( pl.: gesztusok, arckifejezések ) egyezményes jelek ( pl.: kultúrától függő, egyetemes ) emblémákkal (pl.. útjelző táblák ) kevésbé egyértelmű jelek, kulturális szignálok ( pl.: öltözködés- indiai csador; rangjelzések ) lehet: direkt: nagyobb távolság áthidalására szolgál, a beszédet helyettesíti; jelenléte egyezményes indirekt: önkéntelenül és spontán használjuk az kommunikáció közti érintkezésben Verbális kommunikáció a nyelv használata a beszéd: az emberek kölcsönös megértésének legfőbb eszköze gondolkodás eszköze megértést befolyásoló tényezők: szituatív beszéd: a szituáció ismerete nélkül nem érthető a közlés szövegösszefüggés ( kontextus ): megkönnyíti a megértést a közvetett verbális komm. Nehézségei: nincs az élő beszédet kísérő hanghordozás, tekintet, gesztus, a visszacsatolás hiánya közlő személynek valamilyen elképzelése van a befogadóról ill. fordítva is milyen a közlés formája milyen a felek közötti szociális viszony ( fölé- mellérendelt ) a különböző társadalmi osztályok, rétegek, csoportok kommunikációs korlátai: az egyes csoportok maguk alakítják ki sajátos fogalmi, nyelvi rendszerüket ( pl.: tolvajnyelv, diáknyelv ) A metakommunikatív közlésmódok. ~ azoknak a jelzéseknek az együttese, amelyek a direkt közléseket színezik, elmélyítik ~ az emberi érintkezésben kifejező funkciót töltenek be ~ fő csatornái: a.: mimika arcizommozgások összefoglaló neve érzelmeket fejez ki alapvető mimika: sírás, nevetés különleges jelentősége van a tekintetnek: szemkontaktus jelezhet intimitást, vonzalmat, agressziót b.: pantomimika végtagok mozgása gesztusok testtartás c.: vokális mimika hangsúly, hanglejtés, tempó, szünetek, sóhajok, kiáltások- a beszédet kísérik d.: proxemika ( térközszabályozás ) kapcsolatban lévő felek közti téri elrendezést jelenti kutatója: Hall ? távolságtartás változatai ( lsd. Térközszabályozás K.1. ) A kommunikáció hiteles, ha a verbális és a metakommunikációs jelzések megegyeznek ( az egyén hiteles ). Empátia ( beleérző képesség ) segítségével vesszük a kommunikációt a személyiség olyan képessége, amely két egyén közti kommunikációban az egyik beleérez a másik állapotába, és megpróbálja megérteni annak a lelki állapotának az okát. ( pl.. szomorúság: nem csak azt érzem, hogy a másik szomorú, hanem érzek bizonyos sajnálatot ) másikra való ráhangolódás fejlődéssel az empatikus készség változik fejleszteni kell A nyelvi hátrány, a korlátozott és a kidolgozott kód jellemzői. A személyközi kommunikáció a feladó és a vevő közös társadalmi ismeretein nyugszik. Így az üzenetek egy adott közegben, csoportban kapnak értelmet. A kulturális különbségek a nyelven keresztül a gondolkodási különbségeket is meghatározzák. A nyelvi különbségek hajlamossá tehetik az embereket arra, hogy különbözőképpen lássák a világot. Korlátozott kód - kevésbé iskolázott, kedvezőtlen szociális körülmények között élő emberek fogalomhasználatára jellemző - kevés elvont fogalmat ismernek és használnak az emberi kapcsolatok terén Kidolgozott kód - tanultabb, jó szociális körülmények között élő emberekre jellemző - nagy szókincs - árnyalt kifejezésmód Kommunikációs zavarok A gyerek előbb tanul meg kommunikálni, mint beszélni. A beszéd fejlődése az ún. belső nyelv alakulásával indul, melynek segítségével a gyermek már képes arra, hogy megértse saját tapasztalatait, mielőtt azokat másokkal közölni tudná. Ezt követi a receptív nyelv elsajátítása, ennek birtokában a gyerek már dekódolja a szavakban küldött üzeneteket, még nem tud beszélni, de érti, amit mondanak neki. A beszédfejlődés befejező mozzanata az expresszív nyelv kibontakozása, ezen a szinten a gyerek már szimbolikus kódokká formálja gondolatait, így képessé válik arra, hogy beszédben kommunikáljon. Mivel mindhárom nyelv egymásra épülő fázis, ezért annál súlyosabb a beszéd és kommunikációs zavar minél korábbi a sérülés, amely a fejlődés további menetét akadályozza. Dadogás Az a beszédzavar, amelynél a beszéd folyamatossága sérül. Súlyossági foka szerint két típusát különítjük el: - tónusos dadogás, a beszélő egy-egy szótagot többször is megismétel - klónusos dadogás, görcsös erőfeszítéseket tesz egy-egy hang kimondása érdekében A klasszikus pszichoanalízis a dadogást kóros védekezésként értelmezi, a háttérben mélyre temetett konfliktust tételez. A viselkedés-lélektani magyarázat a konfliktusokkal terhes szülő-gyermek kapcsolatot tartja a dadogás kiváltó okának. Elektív mutizmus Helyhez kötött hallónémaság. A fizikailag teljesen egészséges, ép értelmű elektív mutista gyermek csak intim családi körben hajlandó beszélni, más környezetben egyetlen szót sem szól. Idegen környezetben félénkek, tartózkodók, bátortalanok, otthon viszont hajlamosak az indulatkitörésre.