A pedagógus személyisége, önismerete és lelki egészsége. A pedagógus személyisége: Ungárné Komoly Judit A tanítói személyiség vizsgálata című könyvében 3 fontos területet ( képességet ) sorol fel, amivel rendelkeznie kell egy pedagógusnak: 1.Konstruktív képesség 2.Szervező képesség 3.Kommunikációs képesség Speciális képességek: empátia, konfliktus felismerésének képessége döntési képesség alkalmazkodási képesség tolerancia és kivárás képessége figyelemmegosztás képessége identifikáció játszani tudás kreativitás A tanulók nevelése magas fokú felkészültséget igénylő, bonyolult munka. I.Állandó általános felkészülést kíván ( szakmai képzettség, általános műveltség, pedagógiai műveltség ) II.Felkészülés a tanév elején ( helyi tanterv ) III.Közvetlen, konkrét felkészülés ( óravázlat készítése ) Pedagógus tulajdonságai: kiegyensúlyozottság, hivatástudat, egyéniség, türelem, humor, tapintat alapvető vonzás, a humanizmus, a tanulók iránti szeretet és megértés fejlettebb és tökéletesebb legyen, mint növendékei eszmeiség, kiforrott világnézet és meggyőzés jellemezze A pedagógus munkájának lényege, hogy tudását átadva hozzásegítse tanítványait az életre felkészülésben. E folyamatban a pedagógus teljes személyiségével részt vesz, és tanítványainak is a teljes személyiségére hat. A tanítványokra való hatni tudás a pedagógus legfontosabb személyiségvonása. Személyiségjegyek: emberszeretet, empátia, türelem, önismeret, áldozatkészség, másság elfogadása, felelősség vállalás. A pedagógus vezetője tanítványainak, ezért vezetői személyiség vonásokkal is rendelkeznie kell; döntési képesség, kreativitás, határozottság, tudatosság, rugalmasság. A pedagógus alkotó személyiség is. Természetes igénye, életmódja az állandó tanulás és környezet alakításában való részvétel. A pedagógus önismerete, lelki egészsége Mentális problémák magányos szakma nincs gyakorlata az egyeztetésre erélytelen erős az autonóm igénye ( saját elképzelései szerint akar dolgozni ) tapasztaltabb vezetőnél nem jött be ha a gyerek is úgy tudja, hogy sikeresebb lesz sikerült négy csoport alakult ki: × 1.cs.: a tanár, a gyerek tudta × 2.cs.: a tanár tudta a gyerek nem × 3.cs.: a gyerek tudta, a tanár nem × 4.cs.: senki sem tudta - kommunikációval is elvégezték ezt a kísérletet. Pedagógusi személyiségvonások 1. általános vonások kiegyensúlyozottság hivatástudat kitartás kiforrott egyéniség helyes kommunikációs készség türelem optimizmus legyen világnézete, és saját véleménye alapvető szakmai és emberi kultúráltság tanulók iránti megértés és szeretet 2. speciális pedagógusi vonások a.kommunikatív (kapcsolatteremtési ) képesség b.konstruktív ( szervezési ) képesség c.megfigyelőképesség, megosztott figyelem d.tapintat ( fontos eszköze a személyes kapcsolatteremtésnek) 3. pedagógiai munkafolyamat pillérei helyzetfelismerés döntés végrehajtás Vezetési stílusok és hatásaik. Az emberség magában foglalja, hogy az engedelmeskedő személy elfogadja a másik személy tekintetét, vezetését. A vezetés jellemzői: (1.) különleges személyes tulajdonságok ? nincs olyan tulajdonságlista, amely egyetemlegesen képes volna különbséget tenni a vezetők és a nem vezetők között. Megfelelő körülmények között szinte mindenkiből lehet jó vezető. Churchill ? a háborúban vált ?jó? vezetővé. (2.) vezetési stílusok ? Lewin. Lippit, White ? demokratikus, autokratikus és Laissez-faire vezetés hatásának vizsgálata. Csoportok teljesítményvizsgálata: a demokratikus stílus a legeredményesebb. Kérdés a más kultúrákban való vizsgálati eredmények. (3.) vezetői hatalom forrása ? French, Raven ? a vezetők rendelkezésére álló szociális hatalom változatainak vizsgálata. A hatalom eredhet a következő képességekből: büntethetés ? kényszerítő hatalom, jutalmazó hatalom, szakértői hatalom, törvényes hatalom, vonatkozási hatalom ? személyi vonzerő. (4.) egyes helyzetek jellemzői - meghatározott típusú vezetői igény. ? Fiedler ún. kontingencia modell: a hatékony vezetés a vezetői személyiségtulajdonságok és szituációs jellemzők kombinációjának eredménye. Különbözőség ? feladat- vagy személyorientáltak. A közvetlenül irányító vezetők legjobban az igen kedvező vagy kedvezőtlen helyzetekben működnek. A közvetetten irányító, társas beállítottságú vezetők viszont akkor, ha a helyzet közepesen nehéz. Vezetési stílus: Minden vezetőnek van sajátos mozgása, írása, viselkedése stb., tehát mindenkinek van stílusa, így vezetői stílusa is. Fogalma: - sajátos egyénre jellemző viselkedési mód - vezetők viszonya az általunk vezetett egységhez - munkatársakkal való viselkedés Lewin: ? kísérlet gyerekekkel autokratikus - meghatározott demokratikus - megbeszélik, hogy mit szabad Laissez-faire - mindent szabad Vezetési stílus: Autokratikus Egyeduralmon alapuló. A maximális teljesítmény a cél. Rosszak a kapcsolatok. Ott jó, ahol a megoldás azonnali döntést kíván. Demokratikus Az optimális teljesítmény a lényeg Jó a kapcsolat vezető és beosztott között. Szeretnek dolgozni. Laissez-faire Menjen minden csak a maga útján. Hanyag nemtörődömség jellemzi. A JÓ VEZET? BEOSZTOTTORIENTÁLT!!! A vezetési stílusok jellemzői, a vezetési tevékenység elemei szerint: Probléma-felismerés és célmeghatározás: Autokratikus Nem igényel véleményt. Magának tartja meg a probléma-felismerést. ? dönti el, hogy mi a probléma. ? határozza meg, hogy mi a feladat. Demokratikus Örömmel veszi a probléma-felismerést. Ösztönöz a kezdeményezésre. Mindenki véleményét figyelembe veszi. Mindenkit bevon a célkitűzésbe. Megszerzi a dolgozók egyetértését és bizalmát. Laissez-faire Nem igényel véleményt, de ha van nem vitatkozik vele. ? Ez kutatómunkánál jó. Információ: Autokratikus Minden információt maga gyűjt be, azokat egyedül elemzi. Egyoldalú, rendkívül gyors. Nem ad információt, megtartja saját magának. Demokratikus Mind a küls?, mind a belső információkat megszerzi. Közösen rendszerezik és elemzik. Az információkat továbbítja ? ez biztonságérzetet kelt a beosztottakban. Közös elemzés lassítja a munkát. Laissez-faire Csak esetenként törődik az információkkal. Nem rangsorolja az információkat fontosság és sürgősség szerint. Mindenki magának gyűjt információt és azokat önállóan elemzi. Esetenként nagyon hatékony. Döntés: Autokratikus Nem veszi figyelembe sem a beosztottak sem a vezetői véleményt. Saját tapasztalatok alapján dönt. Döntései egy-szempontúak. Döntési eljárása gyors. Célja a maximális eredmény. Demokratikus Mind a beosztottai, mind a vezetői véleményét figyelembe veszi ? ez sokszor rossz irányba befolyásolja. Laissez-faire Nincs szabályozott döntés, mind a beosztottak, mind a főnökök véleményét esetenként veszi figyelembe. Ráhagyja a döntést a beosztottakra. Feltételek megteremtése, feladatkiadás: Autokratikus Önmaga határozza meg a feltételeket ? ehhez erősen ragaszkodik, módosításukba nem szívesen megy bele. Általában minimális feltételeket biztosít. Térben és id?ben az előírtak betartására törekszik, ugyanakkor önállóságra nevel. A feladatkiadás formája autokratikus ? parancs. Nem beszéli meg a határidőket, hanem kiadja őket és nem kérdezi meg, hogy be tudják e ezeket tartani vagy sem. Demokratikus A beosztottakkal közösen készíti el a végrehajtási tervet. A szükséges személyi és anyagi feltételeket megbeszélik. Biztosítja a szükséges feltételeket. A végrehajtást id?ben és térben koordinálja. A feltételeket optimálisan biztosítja. A feladatkiadás formája demokratikus ? utasítás. A végrehajtás célját, módját, a végrehajtott határidőket megbeszéli. Laissez-faire Nem készít terveket a feltételek biztosítására. A feltételeket általában nem biztosítja vagy nem, vagy túlontúl (tudományos munkánál jó). Az utasítások gyengék, erőtlenek és hiányosak. Nem magyaráz ? sem a feladat jelentőségét, sem a célját. Inkább tanácsokat ad, nem utasít. Ellen?rzés és értékelés Autokratikus A feladat előírt módon való végrehajtását ellenőrzi. Általában az eltéréseket nem nagyon veszi figyelembe. Emberi problémákkal nem szívesen foglalkozik. Bírálata sokszor személyeskedő. A hibajavítás módját nem adja meg. Értékelése általában figyelmeztetés és felelősségre vonás. Ritkán dicsér. Az anyagi ösztönzést helyezi előtérbe. Demokratikus Az ellen?rzés nemcsak a feladat tárgyára és tartalmára, hanem az egész munkára vonatkozik (módszer, stílus, kapcsolat, emberi vonatkozás). Esetleges bírálata midig segítő szándékú. Az ellen?rzést mindig a helyesbítés követi. Döntően dicsér. Az anyagi és erkölcsi ösztönzést együttesen alkalmazza. Laissez-faire Ritkán, hol túlzottan erőteljesen, hol túlzottan felületesen ellenőriz. Gyakran a végrehajtás módját ellenőrzi. A végeredményt tartja fontosnak. Részletek kidolgozásával nem foglalkozik. Értékelése döntően a pozitív dolgokra irányul. Ellen?rzése a kötelezően előírt feladatokra terjed ki. Értékelése a hangulatát és nem a beosztott valós értékét tükrözi. A vezetési stílus hatása a vezető saját munkájára ? visszacsatolás Autokrata Elszigetelt, nem kap segítséget és visszaigazolást Rossz hírt nem közölnek vele. Demokratikus Együtt él a kollektívával. Jó az információáramlás. Csökken a döntés kockázata. Az önállóság elősegíti az utánpótlást. Hátránya az időveszteség. Laissez-faire Saját munkájának szenteli magát. Csak magasan képzett, önálló gondolkodású kollektívánál válik be. Jó képességű vezető rövid idő alatt nagy eredményességet ér el. A vezetési stílus hatása a csoporttagokra: Autokratikus Egyeseknek kényelmes. Többség számára teher a parancsok miatt, szorongás, félelem. Általában klikkek alakulnak, negatív indulatok, negatív identifikáció. A kezdeményező emberek elmennek; n? a fluktuáció Karrieristák veszik körül a vezetőket, azonosulás az agresszorral (talpnyalók). A vezető-utánpótlás rendkívül nehezen alakul ki. A munkafegyelem csak a vezető jelenlétében jó. Demokratikus Teret ad az alkotó munkának ? ezzel tartalékot szabadít fel. Hatáskör-átruházásra nyílik mód, ez növeli az egyén önállóságát, lehetővé teszi az önmegvalósítást. Kedvez a jó munkahelyi légkörnek, társas kapcsolatok fejlődése. Elősegíti a jó munkafegyelmet ? jól képzett beosztottak kellenek. Laissez-faire Nagyfokú önálló munkát és kezdeményező készséget követel. Akik teljesítik elégedettek. Magas színvonalú munkaerkölcsöt kíván. A ?szabadság?, a könnyebb ellenállás irányába lehet haladni A vezetési stílus hatása a munkateljesítményre: Autokratikus ( legmagasabb 74 % ) Rutinmunkánál eredményes, Konstruktív dicséret: konkrét, támogató és segítő. Önálló munkánál hátráltat, ?Na végre sikerült!?, gúnyolódó, sértő, nem fejleszt. A vezető jelenléte fontos. Bonyolult helyzetben ajánlatos. Maximális teljesítmény érhető el vele. Demokratikus ( 50 % ) Tartós, jó munkateljesítményt ad. Optimális teljesítmény érhető el. Konstruktív dicsérés, sok segítő tanács, kevés utasítás Ismereteket sokszor közöl Munka üteme változatlan marad Laissez-faire ( 50% alatti ) Csak önálló munkánál ad kiváló eredményt. Nem megfelelő összetételű csoportoknál alkalmazhatatlan, gyenge eredmény. A vezető és a beosztott kapcsolata: Autokratikus Feltételen engedelmességet követel, vezetői önkény A kezdeményező készséget letöri, romboló indulatokat, dühöt kelt ( rebellió: mindig azt próbálja csinálni a gyerek amit a tanár tilt; destrukció: munkatermékek megsemmisítése ) Megrontja az egymásközti kapcsolatokat Demokratikus A kapcsolat közvetlen, vezető megbecsülése. Jellemző rá az őszinte, kritikai szellem, belátásra alapul Őszinte munkahelyi légkör alakul ki, tárgyilagos ítéletek. Önkéntességre nevelő Laissez-faire A passzív vezetőt jobban megbecsülik mint az önkényes vezetőt. Az önmagát beteljesítő jóslat a pedagógiában. Pl.: bankról elhíresztelik, hogy tönkremegy- az előbb- utóbb tönkremegy A pedagógiában is érvényes = Pigmalion jelenség Rosenthal és Jacobson kísérleti jelleggel bizonyították 1968- ban beskatulyázás K1. Kísérlet: tanároknak azt mondták, hogy IQ- tesztet írattak a gyerekekkel. Véletlenszerűen kiemeltek gyerekeket gyenge- közepes- jó csoportból is= fejlődtek 2 év múlva ellenőrizték és megtartották a szintet. mások is megcsinálták ezt a kísérletet, de nem mindig sikerült. Oka: fiatalabb, jobb eredmény laboratóriumi helyzetekben sikerült ( a pedagógus nem ismerte a gyerekeket) osztályterminél nem ( ismerte a gyereket)   fokozott felelősség terheli feszültségforrást jelentenek a pályakezdés nehézségei tanmenet, óraterv kialakítása regisztrálás családlátogatás környezeti és kapcsolati konfliktusok: a.: családi krízis b.: csoport gátló munkák c.: pszichoszomatikus megbetegedések, amelyek látens, lappangó formában vannak jelen pl.: Burn- out (kiégés) szindróma ( szorongásos depresszió) × stresszel van összefüggésben × pályakezdőknél első 5 év a kritikus időszak × lépései: 1.idealizmus 2.realizmus időszaka- illúzióvesztéssel is jár 3.stagnálás 4.frusztráció- valóságos vagy vélt kudarcok megélése 5.projekció- elhárító mechanizmus, az érzékenység jele, elkerüli a növendékekkel való kapcsolatot 6.apátia( érzéketlenség, egykedvűség )- legsúlyosabb fokozat, pályaelhagyással is járhat × a szindróma beálltának a jelei: - fiziológiás tünetek jelennek meg ( krónikus fáradtság, alvászavar). Belső elégedetlenség érzet. Kreativitás csökkenése, munkatevékenység gátoltsága- helyzet kiértékelése - érzelmi téren is elfáradt, nem tudja kielégíteni - a környezetet okolja = izolálódik a környezettől ( állapot rohamosan romlik) - negatív színben látja a világot, negatív önértékelés - nincs ereje változtatni- kiégés- alkoholhoz, gyógyszerekhez folyamodik segítségért- elhagyja a pályát × megoldás: ( kétszintű kezelés) - szupportív ( támogató) terápia: reális szinten szembenézni a világgal - rutin munka elhagyása, team munka A szorongás fogalma, megnyilvánulásai. Szorongás: lényege a kontrollvesztés, tehetetlenség átélése egy veszélyeztető helyzetben. A veszélyesnek minősített helyzet aktív megoldására nem érzzük képesnek magunkat, vagy nem tudjuk, hogy milyen cselekvéssel, aktivitással oldhatnánk meg a helyzeteket.( pl.: verekedés, tárgyalás ). A szorongás alapvető jellemzője, hogy nem ismerjük a megfelelő cselekvés módját, tehát a kezdeti vészreakció után viselkedési gátlás alakul ki, amelynek magatartási következménye az állatvilágban a holttá-tettetési reflex. Egy aktív helyzet minősítése igen szubjektív, függ a korábbi tapasztalatoktól, az öröklött adottságoktól és a kp-i idegrendszer pillanatnyi állapotától. Mindenki számára szorongáskeltő helyzet az, ahol kontrollálhatatlannak ítéljük meg a helyzetet ( pl.: közeli rokon halála ). A szorongás akkor káros ha bizonyos helyzetek irreálisan váltanak ki vészreakciót. A szorongó állapot segítségkérő, önfeloldó pszichofiziológiai állapotnak tekinthető. Jellemzője: hasmenés, székrekedés, fekély, asthma, bronhiale, fáradtság. Megoldása a konfliktuskezelő stratégiák alkalmazása: érzelem és probléma központú csoport. Van életcélja, munkájában új célok motiválják, nem ellenséges, új emberként kerül ki a szorongást keltő helyzetekből. Nem adaptív konfliktus-megoldási kísérlet: nehéz élethelyzetekben eszik, v. iszik, gyógyszert szed, drog, öngyilkosság. Szorongásos rohamok: Pánikszindróma Alapvető jellemzője a hirtelenkialakuló vegetatív rosszullét, amelyet nagyfokú halálfélelem kísér. Pánikbetegség kritériumai: 1.legalább négy pánikrosszullét az utolsó négy hét alatt vagy egy rosszullét, amely után a beteg négy héten át nagymértékben szorong a rosszullét visszatérése miatt. 2.A rosszullétek hirtelen alakulnak ki a következő tünetek közül legalább négy jellemző: - légszomj vagy fojtogató érzés - szédülés, bizonytalanságérzés - ájulásérzés - fölgyorsult szívverés - remegés izzadás - fulladásérzés - hányinger - zsibbadás - mellkasi fájdalom - halálfélelem - meleg v. hideghullámok - a megőrüléstől, kontrollvesztéstől való félelem A pánikszindróma a népesség 9%-át érinti. A pánikrohamok kialakulásában a légzésszabályozási központok, elsősorban a locus coeruleus fokozott érzékenysége feltételezhető. Klein szerint a pánikbetegek ?gázcsere alarm mechanizmusának? küszöbe igen alacsony, a rendszerben a jelző funkciót a CO2 szint látja el. A szorongásos roham spontán úgy záródik, hogy a CO2 szint csökkenése a légzőközpontok aktivációját is csökkenti, így csökken a reflexes erőltetett légzés. A vér ph-jának egyensúlya beavatkozás nélkül csak akkor áll helyre, amikor a ACS folyamatok eredményeként elég CO2 keletkezik ahhoz, hogy a ph-t és a CO2 szintet normalizálja. A pánikbetegség eredményes gyógyszeres kezelése: az antidepresszánsok blokkolják a NO-laktát infúzió által kiváltható pánikrohamot, normalizálják a szérum ph-t, pCO2-t és a CO2 szintet. Szorongás kognitív viselkedésterápiája: 1.rosszullétek idején észlelt érzetek és az ezzel kapcsolatos katasztrófa minősítése, feltárása 2.katasztrófa minősítés oly módon, hogy alternatív minősítést ajánlunk és viselkedési teszt szituációk sorozatával bizonyítjuk az alternatív minősítés megbízhatóságát. 3.relaxáció, légzéskontroll is a biofedbach módszerek együttes alkalmazása. Fóbiák: Erős kapcsolatban vannak a szorongással. Két meghatározó tünet fogja össze őket: 1.maga a fóbia, félelem olyan tárgyaktól vagy helyzetektől amelyek az elfogulatlan szemlélő véleménye szerint nem tartalmaznak semmiféle fenyegetést. 2.a fóbiás ember állandó törekvése arra, hogy ezeket a félelmet kiváltó ingereket elkerülje. A félelmet kiváltó tárgy, inger legtöbbször ártalmatlan ( lift )de előfordulhat, hogy tényleg mutat valamilyen logikailag levezethető kapcsolatot a veszéllyel ( kutya ). A mindennapos idegenkedés és a fóbia között az egyik legfontosabb különbség a reakció erejében található: míg az idegenkedő ember elhúzódik a kiváltó inger közeléből, addig a fóbiás intenzíven szorongani kezd; verejtékezik, remeg, szívverése felgyorsul, sikoltozik, kiabál. Kerüli a fóbikus ingert. Fóbiák csoportosítása: 1.közönséges fóbia; magasságtól való félelem, zárt tértől való félelem, állatfóbiák. A népesség 13%-át érinti, a lányokat kétszer olyan gyakran mint a fiukat. Legfőbb gyógymódja az elkerülő stratégia. 2.szociális fóbiák; félnek attól, hogy bizonyos cselekvéseket más emberek előtt kell megcsinálni. Szégyelli és megalázónak éli át. Leggyakoribb formája a nyilvános szerepléstől való félelem. 3.Iskolafóbia; a szociális fóbiával rokon, hátterében a szeparációs zavar húzódik meg. I. típusú: a szülőktől való elválás félelme miatt kialakuló - óvodában már jelentkező - és viszonylag könnyen maradéktalanul rendeződő II. típusú: 10 éves kór után indul, a kortársaktól és a kudarctól, a megalázottságtól, nevetségessé válástól való félelem. Megjelenése ritka. A fóbiák pszichiátriai kezelés során javíthatók, gyógyíthatók. A kényszer: Két magatartási zavartípus ismeretes: - akaratunk ellenére rendszeresen gondolatok, vagy képek ?törnek be? tudatunkba, és képtelenek vagyunk megszabadulni tőlük - ez az obszesszió - valamilyen cselekvéssort kel újra és újra végrehajtanunk, kényszeres cselekvésről - kompulzióról beszélünk. Ez a kétfajta kényszeresség együtt is járhat. Nőket, férfiakat egyformán érinti, a népesség 23%-ban. A zavar általában a serdülő kor táján jelentkezik hátterében a szülői szigor, a gyerek cselekedeteinek ?helyes? vagy ?helytelen? kategóriába sorolása áll. Az ilyen gyerekek iskolai teljesítménye a rítusok megjelenésével feltűnően romlik. A kényszerességhez depresszió is járulhat, mely antidepresszáns segítségével javítható. A gondolatok általában kínos, elborzasztó, vagy morálisan megalázóak, a cselekvések nemegyszer az ezekre adott válaszreakciók. A kompulziók típusai: - ellenőrző rítus / elzárta-e a gázt, villanyt, stb. / - tisztasági rítus / ismétlődő állandó kézmosás /