A személyiség fogalma, fontosabb személyiségelméletek. A serdülő és ifjúkor jellemzői. Az érett személyiség. Személyiség: a gondolkodás, érzelmek és viselkedés azon megkülönböztető mintáit jelenti, melyek az egyén személyes stílusát meghatározzák, és környezetével való interakciót befolyásolják. Személyiségpszichológia tárgya egyéni különbségek leírása és magyarázata egyén és környezet közötti kölcsönhatásokat befolyásoló folyamatok egységbe foglalása teljes személyiség értelmezése I. Személyiségelméletek 1. Típuselméletek az egyének egymástól minőségileg különböző típusokba sorolhatók be példák a típuselméletekre a.: Hippokratész ( i.e. 400 ) négy alapvető testfolyadékkal kapcsolatban álló személyiségtípusa: 1.melankolikus, depressziós: túl sok fekete epe 2.ingerlékeny, kolerikus: túl sok sárga epe 3.szangvinikus, derűlátó: vér 4.flegmatikus, nyugodt: nyál b.: William Sheldon ( 1940 ) három testalkat ( szomatotípus ) és temperamentum közötti kölcsönhatás alapján: 1.endomorf: ( puha, gömbölyded ) nyugodt 2.mezomorf: ( izmos, atletikus ) energikus, önérvényesítő 3.ektomorf: ( magas, vékony ) félénk, művészi 2. Vonáselméletek az egyének személyisége egy bizonyos számú személyiségdimenzión ( skálán ) foglalt helyekkel jellemezhetők, melyek mindegyike egy- egy vonást képvisel példák a vonáselméletekre Gordon Allport Allport különbséget tett a közös vonások és személyes diszpozíciók között közös vonások: olyan dimenziók, melyeken az egyének összehasonlíthatók személyes diszpozíciók: a vonások egyénen belüli, egyedülálló mintázatai a vonások abban is különböznek, hogy milyen mértékben befolyásolják az egyén viselkedését a személyes diszpozíciók hierarchiába szerveződnek ~ uralkodó ~ centrális ~ másodlagos 3. Pszichoanalitikus elméletek számos viselkedést, köztük az álmokat és nyelvbotlásokat tudattalan motivációk határozzák meg a személyiséget meghatározzák: a szexualitás és az agresszió biológiai hajtóerői az élet első öt évének élményei Freud személyiségstruktúrája: id ( örömelv ): biológiai késztetések azonnali kielégítésére törekszik ( ösztön ) ego: valóságelvnek engedelmeskedik, mindaddig elhalasztja a kielégítést, amíg szociálisan elfogadható kielégülési módot nem talál szuperego ( lelkiismeret ):erkölcsi normákat kényszerít az egyénre elmélete szerint minden személy állandó mennyiségű pszichikus energiával ( libidó ) rendelkezik amikor egy tiltott cselekedet vagy késztetés elfojtódik, annak energiája valamilyen más formában ( álom, neurotikus tünetek ) keres levezetést. Ezek szorongást okoznak, melyeket elhárító mechanizmusokkal lehet csökkenteni személyiség fejlődése: az egyének pszichoszexuális szakaszokon ( orális, anális, fallikus ) haladnak keresztül meg kell oldaniuk az ödipális konfliktust: a kisgyermekek azonos nemű szülőjét riválisának tekinti az ellenkező nemű szülő szeretetében ( látenciaperiódus, genitális szakasz ) 4. Szociális tanuláselmélet a személyiségkülönbségek az eltérő tanulási tapasztalatokból származnak a viselkedés a személyiségbeli és környezeti változók kölcsönhatásának eredménye Walter Mischel személyi változók felállítása 1.kompetencia: Mire vagyunk képesek ? 2.kódolási stratégia: Milyennek látjuk a helyzetet? 3.elvárások: Mi fog történni? 4.szubjektív értékek: Megéri- e? 5.önszabályozó rendszerek, tervek: Hogyan érhetjük el céljainkat? 5. Fenomenológiai elméletek 2.az egyén szubjektív élményeivel foglalkoznak 3.humanisztikus pszichológia- fenomenológiai megközelítés 1.az érdeklődés szempontjában az élményeket átélő személy áll 2.az emberi választás, kreativitás és önmegvalósítás jelentik a vizsgálódás elsődleges témáit 3.a kutatási problémák kiválasztásakor a jelentésbeniségnek meg kell előznie az objektivitást 4.a személy méltósága a legfőbb érték a.: Carl Rogers 5.az ember veleszületett tendenciával rendelkezik a személyes fejlődésre, éretté válásra 6.az emberi személyiség motiváló ereje az önmegvalósítás - próbálja megvalósítani lehetőségeit 7.személyiségelméletének fogalmai: énfogalom: tartalmazza mindazokat az elképzeléseket, amelyek az ? én?-t jellemzik; annak tudata, hogy ? mi vagyok én?, ? mit tehetek? énideál: ? milyenek szeretnénk lenni? b.: Maslow 4.elmélete szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája ( szükséglethierarchia ), mely az alapvető biológiai szükségletektől kezdve azon pszichológiai motivációig terjednek, amelyek csak akkor válnak fontossá amikor az alapvető szükségletek már kielégülést nyertek   szükségletek hierarchiája: 1.fiziológiai szükségletek: éhség stb. 2.biztonsági szükségletek: veszélyektől mentes 3.szeretet szükséglet: másokhoz tartozni 4.megbecsülés szűk.: teljesíteni 5.kognitív szűk:: tudni, érteni 6.esztétikai szűk.: szépség, rend 7.önmegvalósítási szűk.: az önkiteljesítés elérése és a lehetőségek megvalósítása SERDŰLŐKOR gyermekkorból felnőttkorba való átmenet 12 éves kortól tizenéves kor végéig a fiatal személyiség szexuálisan éretté válik - pubertás: érésnek azon folyamata amely a gyermeket szaporodásra képes, biológiailag érett felnőtté alakítja - másodlagos nemi jellegek kialakulása szeszélyesség, belső zűrzavar jellemzi serdülők és szülők között ? generációs szakadék? húzódik, amely viharos kapcsolatban mutatkozik meg függőség és felelősség világa között egyensúlyoznak egyéni identitás kialakítása- döntéshozatal fontosabb dolgokról, értékek felismerése, egységesebbé tétele IFJÚKOR 16- 22 éves korig tart eleinte összemosódik a serdülőkorral elkötelezettség valamilyen foglalkozás mellett intim kapcsolatok létrehozása- házasság szoros és tartós kapcsolatok létrehozása biológiai, pszichológiai, társadalmi érettség nagy szélsőségek lecsillapodnak AZ ÉRETT SZEMÉLYISÉG 1. Freud - a szexualitást és a munkát tartottA személyiség fogalma, fontosabb személyiségelméletek. A serdülő és ifjúkor jellemzői. Az érett személyiség. Személyiség: a gondolkodás, érzelmek és viselkedés azon megkülönböztető mintáit jelenti, melyek az egyén személyes stílusát meghatározzák, és környezetével való interakciót befolyásolják. Személyiségpszichológia tárgya egyéni különbségek leírása és magyarázata egyén és környezet közötti kölcsönhatásokat befolyásoló folyamatok egységbe foglalása teljes személyiség értelmezése I. Személyiségelméletek 1. Típuselméletek az egyének egymástól minőségileg különböző típusokba sorolhatók be példák a típuselméletekre a.: Hippokratész ( i.e. 400 ) négy alapvető testfolyadékkal kapcsolatban álló személyiségtípusa: 1.melankolikus, depressziós: túl sok fekete epe 2.ingerlékeny, kolerikus: túl sok sárga epe 3.szangvinikus, derűlátó: vér 4.flegmatikus, nyugodt: nyál b.: William Sheldon ( 1940 ) három testalkat ( szomatotípus ) és temperamentum közötti kölcsönhatás alapján: 1.endomorf: ( puha, gömbölyded ) nyugodt 2.mezomorf: ( izmos, atletikus ) energikus, önérvényesítő 3.ektomorf: ( magas, vékony ) félénk, művészi 2. Vonáselméletek az egyének személyisége egy bizonyos számú személyiségdimenzión ( skálán ) foglalt helyekkel jellemezhetők, melyek mindegyike egy- egy vonást képvisel példák a vonáselméletekre Gordon Allport Allport különbséget tett a közös vonások és személyes diszpozíciók között közös vonások: olyan dimenziók, melyeken az egyének összehasonlíthatók személyes diszpozíciók: a vonások egyénen belüli, egyedülálló mintázatai a vonások abban is különböznek, hogy milyen mértékben befolyásolják az egyén viselkedését a személyes diszpozíciók hierarchiába szerveződnek ~ uralkodó ~ centrális ~ másodlagos 3. Pszichoanalitikus elméletek számos viselkedést, köztük az álmokat és nyelvbotlásokat tudattalan motivációk határozzák meg a személyiséget meghatározzák: a szexualitás és az agresszió biológiai hajtóerői az élet első öt évének élményei Freud személyiségstruktúrája: id ( örömelv ): biológiai késztetések azonnali kielégítésére törekszik ( ösztön ) ego: valóságelvnek engedelmeskedik, mindaddig elhalasztja a kielégítést, amíg szociálisan elfogadható kielégülési módot nem talál szuperego ( lelkiismeret ):erkölcsi normákat kényszerít az egyénre elmélete szerint minden személy állandó mennyiségű pszichikus energiával ( libidó ) rendelkezik amikor egy tiltott cselekedet vagy késztetés elfojtódik, annak energiája valamilyen más formában ( álom, neurotikus tünetek ) keres levezetést. Ezek szorongást okoznak, melyeket elhárító mechanizmusokkal lehet csökkenteni személyiség fejlődése: az egyének pszichoszexuális szakaszokon ( orális, anális, fallikus ) haladnak keresztül meg kell oldaniuk az ödipális konfliktust: a kisgyermekek azonos nemű szülőjét riválisának tekinti az ellenkező nemű szülő szeretetében ( látenciaperiódus, genitális szakasz ) 4. Szociális tanuláselmélet a személyiségkülönbségek az eltérő tanulási tapasztalatokból származnak a viselkedés a személyiségbeli és környezeti változók kölcsönhatásának eredménye Walter Mischel személyi változók felállítása 1.kompetencia: Mire vagyunk képesek ? 2.kódolási stratégia: Milyennek látjuk a helyzetet? 3.elvárások: Mi fog történni? 4.szubjektív értékek: Megéri- e? 5.önszabályozó rendszerek, tervek: Hogyan érhetjük el céljainkat? 5. Fenomenológiai elméletek 5.az egyén szubjektív élményeivel foglalkoznak 6.humanisztikus pszichológia- fenomenológiai megközelítés 1.az érdeklődés szempontjában az élményeket átélő személy áll 2.az emberi választás, kreativitás és önmegvalósítás jelentik a vizsgálódás elsődleges témáit 3.a kutatási problémák kiválasztásakor a jelentésbeniségnek meg kell előznie az objektivitást 4.a személy méltósága a legfőbb érték a.: Carl Rogers 5.az ember veleszületett tendenciával rendelkezik a személyes fejlődésre, éretté válásra 6.az emberi személyiség motiváló ereje az önmegvalósítás - próbálja megvalósítani lehetőségeit 7.személyiségelméletének fogalmai: énfogalom: tartalmazza mindazokat az elképzeléseket, amelyek az ? én?-t jellemzik; annak tudata, hogy ? mi vagyok én?, ? mit tehetek? énideál: ? milyenek szeretnénk lenni? b.: Maslow 7.elmélete szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája ( szükséglethierarchia ), mely az alapvető biológiai szükségletektől kezdve azon pszichológiai motivációig terjednek, amelyek csak akkor válnak fontossá amikor az alapvető szükségletek már kielégülést nyertek   szükségletek hierarchiája: 8.fiziológiai szükségletek: éhség stb. 9.biztonsági szükségletek: veszélyektől mentes 10.szeretet szükséglet: másokhoz tartozni 11.megbecsülés szűk.: teljesíteni 12.kognitív szűk:: tudni, érteni 13.esztétikai szűk.: szépség, rend 14.önmegvalósítási szűk.: az önkiteljesítés elérése és a lehetőségek megvalósítása SERDŰLŐKOR gyermekkorból felnőttkorba való átmenet 12 éves kortól tizenéves kor végéig a fiatal személyiség szexuálisan éretté válik - pubertás: érésnek azon folyamata amely a gyermeket szaporodásra képes, biológiailag érett felnőtté alakítja - másodlagos nemi jellegek kialakulása szeszélyesség, belső zűrzavar jellemzi serdülők és szülők között ? generációs szakadék? húzódik, amely viharos kapcsolatban mutatkozik meg függőség és felelősség világa között egyensúlyoznak egyéni identitás kialakítása- döntéshozatal fontosabb dolgokról, értékek felismerése, egységesebbé tétele IFJÚKOR 16- 22 éves korig tart eleinte összemosódik a serdülőkorral elkötelezettség valamilyen foglalkozás mellett intim kapcsolatok létrehozása- házasság szoros és tartós kapcsolatok létrehozása biológiai, pszichológiai, társadalmi érettség nagy szélsőségek lecsillapodnak AZ ÉRETT SZEMÉLYISÉG 1. Freud - a szexualitást és a munkát tartotta fontosnak - ? Ha tud szeretni és dolgozni? érett személyiség 2. Allport - 6 dolognak létre kell jönnie: 1.az ? én? érzésnek a kiterjesztése ( ? én?, mint a család tagja ) 2.meghitt viszonyt alakít ki másokkal; ? képes vagyok elengedni a másikat, nem szabad láncra verni? 3.érzelmi biztonság, önelfogadás(- el kell tűrni dolgokat ) 4.valósághű percekció: felismerem és vállalom azokat a feladatokat, amiket az élet rám ró 5.önismeret, humor 6.rendelkezik életfilozófiával   A pszichoszomatikus betegségszemlélet. Descartes a 17. sz-ban úgy gondolta, hogy a test és a lélek egymástól teljesen függetlenek. Ennek hatására alakult ki a tudományos racionalizmus. a 20. sz-ban a pszichoanalízis kutatásai mutattak rá, hogy ezek nem függetlenek egymástól, sőt szoros kapcsolatban állnak. A lelki megrázkódtatások testi, fizikai megbetegedésekhez vezethetnek, a kialakult testi betegségek pedig visszahatnak a lélekre, és újabb pszichológiailag jellemezhető szenvedések forrásaivá válnak. Ezzel az ördögi kör bezárul. A lelki okok szomatikus ( testi ) - és fordítva is igaz - problémákat okoznak az egyénben. A lelki hátterű betegségek analitikus kezelés során gyógyíthatók. Lelki eredetű betegség lehet pl. a gyomorfekély, magas vérnyomás, asztma, pajzsmirigy gyulladás, stb. Ezen betegségek kialakulásában fontos alkotóelem a pszichológiai tényező. Az egyént ért stressz a vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszerére hat. A vegetatív idegrendszer irányítja a sima izmok, a szívritmus, stb. a légzés folyamatát; ezáltal lehetőséget adva a szervezetnek, hogy felvegye a küzdelmet a környezeti hatásokkal. Stressz hatására a szimpatikus idegrendszer riadót fúj, növeli a mellékvese adrenalin kiválasztását. A paraszimpatikus rendszer pedig a szervezet működésének visszaállításáért felel. A klasszikus pszichoszomatikus teóriája erősen hasonlít az inger-spcicufitás elméletére., de abban különbözik tőle, hogy az analízis szerint a beteg a lelki konfliktusainak megfelelő fizikai tünetet ?választ? magának. Az egyén valamely szerve vagy szerv rendszere a különféle erősségű stresszekre érzékenyebben reagál. A pszichoanalízis ezekhez még hozzá kapcsolja az egyén természeti beállítottságát személyiségi típusát is. A pszichoszomatikus betegség kutatáshoz kapcsolódik az A típusú személyiség elmélet. A leggyakoribb pszichoszomatikus betegségek gyermek és serdülőkorban. A gyermekkori pszichoszomatikus betegségek prototípusa az asztma, melynek tulajdonképpen ugyan olyan betegség mint a többi, csak kis része alapszik valamilyen pszichés hatáson. Másik ilyen téves koncepció a magatartási zavarhoz kötődik, amely valamilyen személyiség sérüléshez köti ezt. 1. Csecsemőkorban: Előjelek 4 hét-1 év - délutáni sírás - allergiás asztma ( lelkiismeretes de emocionálisan hideg szülő) - ekcéma ( 8 hó korban ) 2. Kisgyermekkor 1-6 év - átlagos betegeskedés ( babusgató környezet - zsarolás ) - légszomj - hányás - hajtépkedés - allergiás asztma - bevizelés, beszékelés - éjszakai felriadás 3. Kisiskoláskor ( követelményrendszerbe lép ) - pszichogén eredetű has- fejfájás - növekedési zavarok 4. Pubertás ( félelmek ) - vegetatív labilitás - testsúlyváltozás: kövérség( obezitás ), kóros soványság ( anorexia nervósa, bulimia ) - hipertónia veszély - emésztőszervi problémák - b?rbetegségek