11. A gondolkodás fogalma, jellemzői, a problémamegoldó gondolkodás.
2005.01.15. 16:10
Konvergens és divergens gondolkodás kapcsolata az intelligenciával. Az értelmi fejlődés szakaszai (Piaget). Az értelmi fogyatékosság fogalma, osztályozása. A mentális retardáció.
A gondolkodás fogalma, jellemzői, a problémamegoldó gondolkodás. Konvergens és divergens gondolkodás kapcsolata az intelligenciával.
Gondolkodás fogalma: az összefüggések feltárását, megértését jelenti, és olyan információk
beszerzését a dolgokról, jelenségekről, amelyek érzékszerveinkkel nem hozzáférhetők. A gondolkodással a valóság lényegének megismerésére törekszünk.
Gondolkodás feladata:
a valóságból érkező képekről összefüggések alkotása
megértés: a reális valóság, az ismeretek tudását jelenti
a problémák megoldása: a világ megismerésében lényeges- megérti- világ átalakítása
Gondolkodás fiziológiai alapjai:
az agyunkban lévő összeköttetések
szinapszisok a különféle idegsejtek között
Gondolkodás típusai:
1.: konkrét
nem szakadnak el a valóságos, konkrét érzékszervi részektől
pl.: művészet ( képei egymás mellé rakásával )
2.: absztrakt
= fogalmi, elvont
csak az emberre jellemző
a gondolkodás elvont fogalmakkal, szimbólumokkal történik
Gondolkodási műveletek:
1.: analízis- szintézis
részekre bontás, majd összerakás
2.: összehasonlítás:
a dolgok különbségét és hasonlóságát állapítják meg
3.: absztraktálás
elvonatkoztatás
4.: általánosítás
az elvonatkoztatást több jelenségen, tárgyon elvégezzük, és azt kapcsolatba hozzuk egymással
5.: kombináció
képzeteknek, fogalmaknak változó szempontú és célravezető összekapcsolása
6.: ítélet, következtetés
logikailag tárgyak ill. fogalmak kapcsolata, amelyben az alanyról állítunk vagy tagadunk valamit
következtetés: az ítéletek olyan kapcsolata, amely bizonyos előzményekből új összefüggést feltáró ítéletet vezet le, ill. arra vezet rá
Gondolkodás fajtái:
konvergens
a gondolkodás logikus, ésszerű
a meglévő ismereteket alkalmazza
egy pont felé haladó gondolkodás
nincs önálló gondolata a gyereknek
csak egy válasz jó
divergens
kívülről megkerüli, felrúgja a logika szabályait
új gondolkodásmód, ismeretek
kreativitás
több pont felé haladó gondolkodás
van önálló élmény, gondolat
lehetőséget ad a feladat a több válaszadásra- fantázia
nyitott gondolkodású ember
új információ alapján képes a véleményváltoztatásra
fontos, hogy ő mit tapasztal, mit lát
a külső megosztással szemben is függetlenek tudnak maradni
zárt gondolkodású ember
nem képes véleménye megváltoztatására
? skatulyás?
véleménye előfeltevés hatására alakul
mások véleményét fontosabbnak tartja, mint amit ő lát
Intelligencia
~ fogalma: az egyénnek olyan globális képessége, amely által célszerűen cselekedni, racionálisan gondolkodni, környezetével hatásosan érintkezni tud.
általános megértési, értelmi képesség
bizonyos mértékű intelligencia feltételez némi ítélőképességet, józan észt, gyakorlati készséget, jó döntési készséget, érzéket, hogy célszerűen, hatékonyan cselekedjen, racionálisan gondolkodjon
~ típusai:
1.: 2 faktoros elmélet:
a faktorok a személyiséget alkotó vonások
ez az elmélet Spearmantól ered
állítása szerint létezik egy általános, minden embernél közös intelligenciafaktor ( g- generális, általános)
ugyanakkor vannak specifikus intelligenciafaktorok ( s1, s2...sn)
a különféle feladatmegoldásokban része van a g- összetevőnek és egy- egy tehetségfaktornak is
2.: sokfaktoros elmélet
az intelligenciának nagyon sok összetevője van
ezek külön nézhetők, de tulajdonképpen összekapcsolódnak, együtt alkotják az intelligenciát
ilyen pl.: a nyelvi megértés, szótalálás gyorsasága, téri viszonyok felfogása, észlelési képesség, emlékezés, következtetés
~ meghatározó tényezők:
az anyagi, fizikai környezet, az életmód, amelyben felnő a gyerek
a szociális környezet, a család, az emberi kapcsolatok, amelyek körülveszik
a kulturális környezet
~ mérése, eszközei:
Az intelligencia mérés iránti igény az oktatás kötelezővé tételekor merült fel, de emellett az iparnak is szüksége van képzett vagy képezhető munkaerőre, a katonai sorozásnál is feltétel négy minimális értelmi szint.
Az intelligenciát először Galton próbálta meg mérni ( fejtérfogat, reakcióidő, látásélesség, hallásküszöb stb.)
Binet és Simon 1905; az első sikeres intelligenciateszt. Meghatározták a gyerek mentális korát, ezt viszonyították az életkorhoz ( kronológiai korhoz )
IQ= ( mentális kor / kronológiai kor ) × 100
Wechsler- teszt: felnőttek számára világszerte alkalmazzák; Ez 10 részpróbából áll : 5 szóbeli ( verbális) és 5 cselekvéses ( performációs ) részpróbából. A feladatok teljesítése alapján megállapítható az intelligenciahányados, külön a verbális és külön a performációs hányados, megrajzolható az intelligencia- profil, továbbá ez elbutulás mértéke is kiszámítható.
Raven- teszt: tájékozódó vizsgálatra alkalmas. Ehhez nem kell beszélni, nonverbális teszt. Az intelligencia csoportosan is vizsgálható.
KREATIVITÁS
~ creare = teremteni szóból szárm.- alkotóképességet jelent
~ fogalma:
szűkebb értelemben: alkotó gondolkodás
tágabb értelemben: az egész személyiség részvételével végzett alkotótevékenységre való képesség.( Az ilyen ember a játékos könnyedséget és a kemény kitartó munkát képes magában összeegyeztetni. )
~ Mérei: ? A kreatív emberek nem alkalmazkodnak, hanem létrehoznak, nem megtanulnak,
hanem rátalálnak, és kitalálnak.?
~ az alkotó ember neveléséhez megfelelő motiváló környezetet is biztosítani kell
~ az alkotóképesség csakis közösségben végzett, megfelelő tevékenységben fejlődhet ki
~ a kreatív emberre jellemző:
azonnal kimondja, amit szeretne
nyitottság
merészség
kockázatvállalás
rugalmas gondolkodás
öntörvényűek
kalandvágyók
kíváncsiak
magabiztosak, önbizalom nagy
energikusak
humorosak
~ nem nonkonformisták- nem alkalmazkodnak
~ nem a kisiskoláskor, hanem az óvodáskor a legkreatívabb, mert őket még nem kötik szabályok
~ a kreativitás ismérvei:
gondolkodás könnyedsége: fluencia
gondolkodás hajlékonysága: flexibilitás
gondolkodás eredetisége: elaboráció
~ a kreativitás vizsgálata:
szokatlan használat
körök tesztje
távoli asszociáció
befejezetlen mondat, történet
~ kreatív gondolkodás gátló tényezői:
túlzott merevség
elsietett megítélés
Az értelmi fejlődés szakaszai (Piaget).
Univerzális konstruktivista megközelítés legkiemelkedőbb alakja.
Fő fogalmak:
1.Séma: pszichológiai működés alapegysége, egy mentális struktúra, amely az élőlényt a hasonló vagy analóg körülmények közötti cselekvés modelljével látja el. Események, tárgyak, viszonyok absztrakt reprezentációi, a tapasztalatok eredményei.
2.asszimiláció: az a folyamat amely révén új eseményt, tárgyat a már meglévő sémáinkba építünk be.
3.Akkomodáció: az új információ hatására módosítjuk sémáinkat. Nem minden tárgy asszimilálható.
4.Művelet:
5. megmaradás törvénye:
A felnövekvő szervezet alkalmazkodik az állandóan változó külső és belső környezethez. Ezt a két alapvető és egymással ellentétes mechanizmust segíti az asszimiláció és az akkomodáció.
Piaget az értelmi fejlődés 4 szakaszát különböztette meg. Ezeket a szakaszokat tovább osztotta alszakaszokra. Piaget szerint a fejlődés az asszimiláció és az akkomodáció közötti kötélhúzás / ekvilibráció = kiegyensúlyozás / eredménye.
I.szakasz: 0-2 év; szenzomotoros szakasz.
1.születéstől az első 1,5 hónapig tart; a csecsemő megtanulja a reflexeit használni, koordinálni
2.1 hótól- kb 4 hónapos korig: a már létező reflexek kiterjednek, vagy más tárgyakra irányulnak. A csecsemő számára kellemes és többféle mozgást ismételget.
3.4-8 hó; saját cselekedetek és a környezet kapcsolatának kezdetleges felismerése
4.8-12 hó; a problémamegoldás legkorábbi formái
5.12-18 hó a problémamegoldás módszereinek kipróbálása
6.18-24 hó képek és szavak ismerős tárgyakra kezdenek vonatkozni.
II.Szakasz: 2-6 év; művelet előtti szakasz:
A tárgyaknak, eseményeknek már nem kell jelen lenni, hogy gondolni tudjanak rá. Nem tudják nézőpontjukat másokétól megkülönböztetni. Összekeverik az oksági viszonyokat.
III.szakasz: 6-12 év; Konkrét műveletek szakasza:
logikai cselekvésekre képesek
tárgyakat, cselekvéseket fejben rendeznek
iskoláskor, mentális műveleteket végeznek
IV. szakasz: 12-19 év; Formális műveletek szakasza:
egy problémán belül minden logikai kapcsolatot végiggondol
serdülők lelkes érdeklődést mutatnak a gondolkodás folyamata iránt
A felelősség attribúciója
Piaget ? a felelősség attribúciója lényegét tekintve racionális folyamat, amelyet az egyén-fejlődés során tanulunk meg. 7 éves kor alatt: felelősség = melyek a cselekedet objektív következményei. Több pohár eltörése nagyobb hiba, mint az egy, de szándékos törés. 9 éves kor után: figyelembe veszi a szubjektív szándékot, a szándékos rosszat jobban büntetik.
Az értelmi fogyatékosság fogalma, osztályozása. A mentális retardáció.
Értelmi fogyatékosság: A központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és a környezeti hatások következtében létrejövő állapot.
Értelmi képesség korlátai: 1 évektől kezdve a népesség átlaga alatt marad IQ 0-70 között mozog; az önálló életvezetés akadályozott. Súlyos fejlődési zavar, idegrendszeri sérülés következtében alakul ki. Minél korábbi életszakaszban következik be, annál súlyosabb. Idegrendszer organizációja korábbi életévben lezajlik, ezért a korai sérülések súlyosabbak, mint a fejlődés későbbi szakaszában bekövetkezők.
Az oligofrénia gyengeelméjűséget jelent, a népesség 2%át érinti.
Az értelmi fogyatékosság felosztása:
1.Debilek / enyhe értelmi fogyatékosok /: 50-60-as IQ-val rendelkeznek. Legjobban képezhetőek; max 8 ált. isk. végzik el.
2.Imbecill / közepesen értelmi fogyatékosok / 35-49-es IQ-val rendelkeznek.
3.Idiotizmus / súlyosan értelmi fogyatékosok / 20-34-es IQ-val rendelkeznek. Szoktatással ? dryllel képezhetőek egy minimális fokon. Alapérzelmeket ki tud mutatni ( fájdalom, érzelem )
85- felett normális szintű IQ.
Mentálisan retardáltak: IQ szintjük 70-84 között van. Egy bizonyos pontig fejleszthetőek. Nem értelmi fogyatékosok, fejlődésük lassúbb.
Okai:
nemhez kötött genetikai rendellenesség; Turner-syndroma
ACS betegség, / aminosav betegség /
Központi idegrendszer betegségéből adódó
Genetikai rendellenesség
Terhességi ártalmak
Újszülött kori ártalmak / köldökzsinór hypoxia, agyvelőgyulladás, agyi sérülések /
Tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottság dönt a gyerekekről. Imbecilleket betanított munkára készítik fel szakmát, nem tanulhatnak.
Érdekképviseletük az Értelmi Fogyatékosokat Nevelő Szülők ? EFOÉSZ az ügyek intézésében, halmozottan hátrányos családoknál, ha van szociálpedagógiai intézeti helyet szerez.
|