A gyermek fejlődése a fogantatástól a kisgyermekkor végéig. II. A korai anya-gyermek kapcsolat jelentősége és zavarai, érzelmek fejlődése, a kötődés kialakulása. Az újszülött észlelése, mozgása, hallása, látása, stb. A születéssel egyik percről a másikra alapvetően megváltoznak a gyermek életfeltételei, életfolyamatai. A méhen belül tápanyagot és oxigént az anya vérkeringésén keresztül kapott, élettani állapotára a tartós egyensúlyi állapot ( hőmérséklet, Ph; vércukorszint, stb ) volt jellemző. A méhen belüli állapothoz képest a külvilág hideg, száraz, kemény és zajos. A köldökzsinór elvágásával az addig automatikus tápanyag és oxigén- ellátás megszűnik. Az első légvétellel drasztikus változások következnek be a keringési rendszer nyomásviszonyaiban. Az újszülött életképességét az Apor-skálán elért értékekkel mérik a születés után 1 ill. 5 perccel. A szívverést, légzés, izomtónus, reflex, bőrszín alapján 0-10 pontig. Minimális élettani határ a 4 pont. Az újszülött reakció képességét a Brazelton-féle újszülött skálával mérik. ( reflex, simulékonyság, ülésbe húzás, védekező mozgás, önnyugtatás ) Alapvető vizsgálati módszer, hogy változást idéznek elő a baba környezetében és megfigyelik az erre adott válaszokat. Újszülött reflexei: ingerlékenység, adott automatikus ( akaratlan ) válaszok Az újszülöttet vele született / feltétlen reflexek segítik a kinti élethez való alkalmazkodásban. A légző reflex és a szopó reflex az élethez nélkülözhetetlen oxigén és tápanyag felvételt biztosítja. A Moro-reflex ( átkaroló reflex ) eltűnik felerészben; a kp-i idegrendszer sérülésekor viszont előjön. A forgó-reflex, a kereső-reflex is az életben maradást segíti, ill. segítette elő az élet korábbi szakaszaiban. A Babinszki reflex ( ha a talpat végigsimítjuk a lábujjak szétnyílnak, és visszafordulnak ) az elemi járás és mászás reflexe is idővel eltűnik. Az újszülött a légző reflexeken kívül más feltétlen reflexekkel is rendelkezik amelyek a későbbiek folyamán megmaradnak: nyelés, köhögés, tüsszentés, pislogás reflexe (véd az erős fénytől ) nociceptív reflexek. Kereső reflex: arcát megérintjük, kinyitja a száját. Az újszülött észlelési képességei: Érzékszervi ingerek hatására megváltozik az arckifejezése, sírása, agyi elektromos tevékenysége, a szopás ritmusa intenzitása. A diszhabituáció (hozzászokás ellentéte ) ha a csecsemő érdeklődése kiújul, akkor érzékelte a változást; jelensége, az ingerek fixálásának a tartalma lehetővé teszi, hogy mennyire tud az újszülött különbséget tenni hasonló ingerek között, ill. mely ingereket részesíti előnyben másokkal szemben. Hallás: Hangos zajra az egy hónapos újszülött összerezzen, akár sírva is fakad. A hang irányába fordítja fejét. Az emberi hangot megkülönbözteti más hangoktól és jobban kedveli azokat, főleg a női hangot. Különösen, ha lassan eltúlzott kiejtéssel beszélnek hozzájuk. Saját anyanyelvüket részesítik előnyben már 4 napos korukban. Születéskor az emberi nyelv összes fonémáját képes megkülönböztetni a többitől, ez a képesség csak a 6-8 hónaptól kezd az anyanyelv fonémakészletére beszűkülni. Látás: Az újszülött meglehetősen rövidlátó, kb 20-30 cm -re lévő tárgyakat lát élesen. Már születése után 36 órával képes a mosolygást, csücsörítést, szájtátást utánozni. A szemlencse még éretlen, a képet néhány mm-rel a retina mögé fókuszálja, a kép homályos, a két szem mozgása sem eléggé koordinált még. A néhány hetes újszülött az alakok külső körvonalait fixálják, az éles kontrasztokat kedvelik. A 2 hónapos csecsemő színlátása ugyanolyan jó mint a felnőtté. Megkülönböztetünk endogén és exogén szemmozgásokat. A fixálás tartama árulkodik az újszülött mintapreferenciájáról: néhány napos újszülött előnyben részesíti az emberi arcot egyéb ábrákkal szemben. / Francz kísérlete: arcos kísérlet, amikor az arc részleteit összekeverték / 7-8 hónapos korra éri el látásélességük a felnőtt szintjét. Szaglás, ízlelés: A szaglás velünk született képesség a túlélés érdekében. Mozgásválasz, illetve arckifejezés változás alapján az újszülött szaglási és az észlelési képességei jók. 5-10 napos korukban felismerik az anyatej szagát, sőt a saját anyjuk tejének illatát is meg tudják különböztetni más anyák tejének illatától. ( Kísérlet: Anyatejjel átitatott párna ) Az édes és savanyú ízeket kedvelik. ( Váltódarabos kísérlet: aromás és szagtalan vatta; az aromásra az aktivitás szintje nőtt, pl. fokhagyma, ecet ) Hőmérséklet: Aktivitásuk a hőmérséklet csökkenésére megnövekszik Mozgás fejlődése az első életévben: A csecsemő testrészei különböző mértékben fejlődnek, így testarányai jelentősen megváltoznak az első év során. A mozgás fejlődése az izomzat, csontozat és az idegrendszer fejlődésével áll kapcsolatban. Megkülönböztetünk lokomóciós ( helyváltoztató ) és manipulációs mozgást. Két és fél hónapos kortól a kézmozgását vizuálisan kezdi vezérelni ( 28 hetesen marokfogás, 36 hetesen ollófogás, 52 hetesen csipeszfogás ). További jelentős mozzanat a nyúlás és a fogás koordinációja, ill. az oppozició képessége ( 12 hó ). A helyváltoztató mozgás is meghatározott sorrendben fejlődik: fejemelés, átfordulás, kúszás, mászás, felülés, felkapaszkodás álló helyzetbe, járás. A mozgáskoordinációért a kisagy a felelős. A helyzetváltoztatás képessége alapvető változásokat okoz a csecsemő és környezete viszonyában. A test mozgásának a kontrollja Kommunikatív, szociális képességek fejlődése A sírás az újszülött/csecsemő legalapvetőbb kommunikációs eszköze. Nagy hatással van arra aki hallja: emelkedik a vérnyomás és a pulzusszám, szoptató anyáknál beindul a tejképződés. Sírás típusok: születési sírás, éhség sírás, fájdalom sírás. Általában a felnőttek különbséget tudnak tenni a sírások között. A sírás a fáradt szülőkben negatív érzelmeket is kiválthat, ekkor előfordulhat, hogy bántalmazzák a csecsemőt. A sírás mintázata alapján bizonyos betegségek diagnosztizálhatók. Jóllakottan nem sír. A sírásnak van ritmicitása, agysérülésnél a sírás megváltozik. Az újszülött időnként mosolyog alvás közben. Ezt az endogén mosolyt REM mosolynak nevezzük. 1-2 és fél hónapos korukban észlelhetők az un. exogén mosolyok. A valódi szociális mosoly 2 és fél 3 hónapos korban jelenik meg. Korai temperamentum: Már a születéskor többé kevésbé különböznek a gyerekek aktivitásukban, az ingerekre adott válaszkészségükben, uralkodó hangulatokban. Thomas és Chess 9 viselkedési jellemző( aktivitás szint, ritmikusság, elterelhetőség, visszahúzódás, válaszküszöb, hangulat, reakció erősség, kitartás, megközelítés v. visszahúzódás) alapján 3 típust különített el: 1. könnyű csecsemők: játékosak, biológiai funkcióik rendszeresek, készségesen alkalmazkodnak az új helyzetekhez 2. nehéz csecsemők: az előző ellentéte 3. lassan felmelegedők: aktivitásuk alacsony, válaszaik gyengék, visszavonulnak az új helyzetek elöl Kísérlet: Puerto-Rico-i munkásosztálybeli újszülötteket születésüktől figyelte őket. Kérdőíveket töltöttek ki. Prenatális fejlődés Kötődés Az a tartós és intenzív érzelmi kapcsolat, amelyet a csecsemők 6-9 hónapos kortól alakítanak ki azokkal a személyekkel akik foglalkoznak velük, gondoskodnak róluk; általában az anyával. A kötődés jele, hogy a gyermek próbál az adott személy közelében maradni, ha ez nem sikerül nyugtalanná válik. Az újratalálkozáskor örül, ill. ha az adott személy nincs jelen a csecsemő tevékenysége rá irányul ( figyel rá ). A kötődés a helyzetváltoztatás képességével egy időben alakul ki, adaptív mechanizmus, amely biztosítja az anya közelségét, hogy ne távolodjon el, ne kerüljön veszélybe az utód. A kötődés és az idegenektől való félelem között kapcsolat van. A kötődés jelenségére Freud, Erickson és Bowlby eltérő magyarázatot adott: - Freud: a táplálék iránti igény kielégítésének tulajdonított jelentőséget - Erickson: a csecsemők azokhoz kötődnek akikben megbízhatnak - Bowlby: azokhoz, akik biztonságos hátteret nyújtanak a számukra a világ felderítéséhez. Kórházakban, csecsemő otthonokban és óvodákban végzett megfigyeléseket. Harlow állatkísérletekben tanulmányozta a kötődést, ill. annak hiányát. Kísérlet: anya kísérleti szoba gyerek leül, anya idegen nő játszik a gyerekkel anya kimegy; gyerek, hogy reagál, anya visszajön, nő távozik, anya is kimegy, gyerek egyedül, nő visszatér A kötődés típusai: 1. Biztonságos kötődés: izgatott amint az anyja elhagyja a szobát és azonnal kapcsolatot keres vele amint újra megjelenik. Az anyák rendszerint azonnal reagálnak a gyerek sírására és gyengéden viszonyulnak hozzájuk. Válaszaik a csecsemő szükségleteinek megfelelők. A biztosan kötődő csecsemők később lelkesedéssel és kitartással közelítik meg a problémákat. 2. Szorongó elkerülő kötődés: bizonytalan kötődő, közömbös az anya iránt, más is meg tudja vigasztalni. Az anya merev, kényszeresen viselkedik, visszautasító a gyerekkel szemben. Későbbiekben a gyerek könnyen frusztrálttá, dühössé válik, gyorsan feladják a próbálkozást, visszahúzódóak. 3. szorongó-ambivalens v. szorongó-ellenálló kötődés: ellenállást mutat ha az anya visszajön. Az anyák következetlenek a gyerek gondozásában, interakcióik természete és időzítése nincs összhangban a csecsemő szükségleteivel. Majom kísérlet: kismajmot elválasztották az anyjától és egy szobában ahol egy drótanya és egy szőrős drótanya volt amely táplálta. Akkor is több időt töltött a szőranyán ha a drótanya táplálta. Tehát független a táplálékforrás, lényeg a biztonság érzése. 4. Diffúz - Zavarodott: ellentmondásosan viselkedik, nem néznek anyjukra, ha odaérnek zavartan elkerülik. Érzelem mentessek, lehangoltak. Leggyakrabban az anyával kapcsolatban alakul ki kötődés, gyakran az apához (is) ha elégséges időt és figyelmet fordít a gyerekre, vagy idősebb testvérhez, gondozóhoz. A biztonságos kötődést mutatók egyenletesebben fejlődnek, később kezdeményezőbbek, aktívabbak. A goromba, elutasító bánásmód negatívan hat ki a kötődésre, későbbiekre is. Watson: kis Albert esete a patkánnyal Az apához való kötődés időpontját az határozza meg, mennyi időt tölt az apjával a gyerek. De akkor is kialakul köztük a kötődés, ha kevés időt töltenek együtt, mivel az apa és a gyerek közti interakciók rendszerint játékepizódok. A kötődést, a szülő gyermek kapcsolatot befolyásolja a gyermeknevelési módszer: 1.Megkívánó: követelményeiket elfogadással és gyerek centrikussággal kombinálják; a gyerek barátságos, szüleivel együtt működő 2.Megkövetelő: hatalmikat szülőközpontúan, melegség és támogatás, kommunikáció nélkül gyakorolják. A gyerek nem kezdeményező, visszahúzódó, agresszív 3.Megengedő: elfogadó, érzékeny gyerek-centrikus szülők, nem követelnek. A gyerek önállótlan, agresszív. 4.Elhanyagoló: engedékeny, érzéketlen, elutasító, szülőközpontú, megközelíthetetlen szülők. A gyerek A gyerek kötődési kapcsolatai zavartak, lelki életük minden terén károsodottak. Valamennyi érzelem a korai gyermekkorban a kötődés során alakul ki; a későbbiek folyamán kialakulása majdnem lehetetlen. A csecsemő olyan veleszületett magatartás módokat produkál amelyekkel eléri, hogy az anya kapcsolatot teremtsen vele ( sírás, mosoly, stb. ) KB. 6 hónapos kortól kezdve a gyerek számára az anya látása és hangja olyan pozitív élménnyel jár mint az első hónapokban a testi kapcsolat. Kb. 2-3 éves korban kezdődik a ?tegyél le? szakasz; ez már az elszakadás folyamata. Ezt követi a ?hagyj békén? szakasza. A gyerek kapcsolatának a szoros kapcsolattól a teljes leválásig kell haladnia fokozatosan. A szülőket számos dolog befolyásolja a csecsemőhöz való viszonyukban ( egészség, fogyatékosság, szépség, hangulat, stb. ) A melegség, a táplálék fontos, de a legfontosabb a testi kapcsolat / majom gyerek kísérlet /. A nem megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot vizsgálta R.Spitz és K. Wolf akik 34 gyerek vizsgálata során , akiket 6 hónapig az anyjuk nevelt és utána elszakították őket tőle azt figyelte meg, hogy 1 hónap után a gyerekek nyafogók kielégíthetetlenek lettek. 2 hónap után fogyni kezdtek, és a sírás helyett nyüszögtek, fejlődésük megrekedt. 3 hónap után visszautasították a kontaktust, közönyösek lettek, nem sírtak csak nyüszögtek. 3 hónapi anyai gondoskodás után 21 menhelyen hagyott csecsemő megfigyelésekor azt találták, hogy 4 éves korukra 1 beszélt a korának megfelelően, 6 egyáltalán nem beszélt, 5 nem tudott járni, csak a fele tudott kanállal enni és csak 1 tudott önállóan öltözködni. Az anyai gondoskodás hiányából fakadó fejlődési rendellenesség hatással van az értelmi fejlődés színvonalára és a képességek alakulására is. Kisgyermekkor jellemzői 1-3 életév: Egyéves kortól a 3. életév végére jelentős fejlődés következik be a mozgási, beszéd, és értelmi képességek terén, a gyerek társas kapcsolataiban. Míg egyéves kora körül a gyerek éppen feláll és első lépéseit teszi, addig három éves korára biztosan jár. Egy éves kora körül mondja ki első szavait, háromévesen viszonylag bő szókinccsel rendelkezik, és kerek mondatokban fejezi ki magát. Az idegenektől való félelem 7-8 hónapos korban kezdődik és 1,5 éves kor körül éri el maximumát, három éves kor tájékán megszűnik. Ekkor a gyerek társas kapcsolatai már nem szorítkoznak a család tagjaira. Én-érzékelés: 2 éves korára kialakul az éntudat. Az "én" egy új típusú megértésének jelei, a saját célok és normák felállításának képessége, saját magára hivatkozás a beszédben, a tükörkép felismerése. Észlelés: felfedezi a részleteket, finomodik a távolság-, tér-, helyzet-, színérzékelés. Gondolkodás: - alkotó módon felhasználja régebbi tapasztalatait - újszerű célirányos cselekvéseket alkalmaz - már tudja, hogy a jelen nem lévő tárgyak is léteznek - a probléma megoldásban kevesebb a próba-szerencse kísérlet Játék: A 12-18 hónapos gyerekek úgy használják a tárgyakat mint a felnőttek a valóságban. 2-3 évesen viszont már úgy mintha azok mások lennének ( gereblyével fésülködnek ); megjelenik a szimbolikus játék. 1-1,5 éves korban saját maguk a cselekvők, 2 évesen már a babák veszik át ezt a szerepet. A nyelvi fejlődés: A beszéd előtt a gyerek sírással és a szociális mosolyával és hangadással, mozgással kommunikál. Már születéskor képesek vagyunk észlelni és egymástól elkülöníteni a nyelv összes fonémáját, ezek produkciójára is képesek vagyunk. A beszéd kialakulása azonban hosszú bonyolult fejlődési folyamat eredménye, amelyet idegrendszeri és környezeti tényezők határoznak meg. A világ bármely részén azonos korban és ugyanazokban a szakaszokban tanulnak meg beszélni a gyerekek. A beszéd kialakulás feltételei az ép hallás, ép beszédszervek, az idegrendszernek a beszéddel és értelmi működéssekkel összefüggő területei épek, továbbá a beszélő emberi környezet. Az anyák kisgyermekükhöz másképp beszélnek mint a felnőttekhez. Már 2 és fél éves gyermek is képes figyelembe venni társalgó partnere nyelvi képességeit. A társas környezet messzemenő egyéni különbségeket hoz létre a nyelvi fejlődésben. A nyelv és a gondolkodás kapcsolatáról a különböző megközelítések képviselői más nézeteket vallanak. A nyelvelsajátítást három elmélet magyarázza, a tanuláselméleti, a natívista, és az interakcionalista megközelítés. A natívista elmélet ? Chomszki ? egy ún. nyelvelsajátító eszközt ( LAD )feltételez. A nyelvelsajátítás magyarázatára önmagában sem a tanuláselméleti sem a natívista elképzelés nem alkalmas. Az interakcionalista megközelítés a nyelvelsajátítás kognitív feltételeit és a szociális környezet szerepét hangsúlyozza., ez utóbbit a nyelvelsajátítást elősegítő rendszernek ( LASS ) nevezik. A beszédfejlődés állomásai: A sírás már bizonyos beszédhangokat tartalmaz. 2-3 hónapos kortól a gyerek mássalhangzókat és magánhangzókat kombinál, ezeket ismételgeti, ez a gagyogás. Itt még nincs jelen a kommunikációszándéka, a gyereket a funkció öröm vezérli.. Később a gyerek a környezetében hallott szótagokat, egyszerű szavakat utánozza, ismételgeti anélkül, hogy ez jelentéssel bírna számára. Az első szavak 10-12 hónapos korban jelennek meg. Ezek általában a gyerek szükségleteivel, kívánságaival, szubjektív érzéseivel kapcsolatosak vagy tárgyakat neveznek meg. Nem ritkán a szónak az első szótagját vagy rövidített változatát mondja ki a gyerek. Az egyszavas mondatok után megjelennek a kétszavas mondatok amelyek konkrét főnevek és igék vagy melléknevek kombinációi. A többi szófaj a főnevek, igék, melléknevek után jelentkeznek. Jellemző a távirati stílus, a toldalékok hiánya. A szókincs nagyságában nagy egyéni különbségek vannak. Általában 1,5 éves korra 80-100 szó, a 2. év végére 300-400 szó, a 3. évben 1000-1100 szó, a 4. évben 1600 szó, az 5. évben 2200 szó, a 6. évben 2500-3000 szóból áll a szókincs. Kritikus periódus a beszéd tanulásában a 6. életév, ha eddig nem tanul meg beszélni a gyerek akkor ettől az időponttól kezdve nem tud megtanulni vagy csak igen nagy erőfeszítések árán és akkor is elég gyengén. A beszédtanulásban a megerősítés nagyon fontos, a kimondott szavak utánzása. A gyermek hatéves korára a felnőtt szókincsének a 90%-val rendelkezik már, bár beszédét még sajátos nyelvtani szabályok alakíthatják még. Koraszülés, szülési ártalmak A fogamzás és a szülés között eltelt idő a gyermek kihordási ideje, melynek normális időtartama 37-43 hét. A 37. hét előtt született csecsemők a koraszülöttek. A koraszülöttek halálának legfőbb oka a tüdő funkcionális éretlensége, az emésztő- és immunrendszer fejletlensége. Koraszülés okai: ikerszülés, az anya fiatal kora (éretlen ivarszervek), dohányzás, rossz egészségi állapot, méhen belüli fertőzések, társadalmi-gazdasági helyzet.